Ahogy azt várni lehetett, továbbra sem csillapodik az árnyomás a magyar gazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal ma reggeli adatközlése szerint októberben az előző év azonos időszakához képest 21,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, míg az előző hónaphoz képest átlagosan 2 százalékkal.
Szeptember után ezzel egy újabb rekord dőlt meg, utoljára 1996 októberében mértek ekkora inflációt Magyarországon.
Az adatok ugyan nem okoztak meglepetést, mivel a VG elemzői konszenzusa 21 százalék volt, ám ezzel együtt sem néznek ki túl jól, főleg nem az egyszeri hatásoktól megtisztított maginflációs mutató. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy az inflációs tetőpont – amellett, hogy az idő előrehaladásával egyre jobban kitolódik – várhatóan egyre magasabb lehet. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádióban arról beszélt, hogy még mindig nem vagyunk a csúcsközelben, szerinte az év végén egészen 25 százalékig is emelkedhet a pénzromlás mértéke, pedig elemzők ennél kisebb, 22 százalékos növekedést jósoltak. Rövid távon az árstopok kiterjesztésében, hosszú távon a nemzetközi energiaárak mérséklődésében lehet bízni, amelyek fokozatosan lassíthatják a fogyasztói árindexet a következő hónapokban. Ettől függetlenül arra minden esély megvan , hogy jövő év végére ismét egy számjegyű legyen az bár ettől azért még sokáig messze leszünk.
Mit hozott és mit vitt eddig az árstop?A az üzemanyag, a kamatok és az alapvető élelmiszerek árának befagyasztása után a kormány néhány óra múlva újabb termékre vezethet be hatósági árat. |
Így nőttek az árak egy év alatt
A tavaly októberi adatokkal összehasonlítva az élelmiszerek ára 40 százalékkal emelkedett,
ezen belül leginkább a tojás (87,9 százalék), a kenyér (81,4), a tejtermékek (75,4), a sajt (74,7), a vaj és vajkrém (71,6), a száraztészta (58,6), a margarin (58), a péksütemények (54,7) és az édesipari lisztesáru (53,4) drágult. A termékcsoporton belül a cukor (11,8) és az étolaj (4,4) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 64,4 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz ára 121, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, ezen belül a szeszes italok 17,7 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 46,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4, a háztartási fogyóanyagoké 29,0, a mosó- és tisztítószereké 27,3, a testápolási cikkeké 26,0 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1 százalékkal került többe.
A tojás ára a csillagok között
Mindössze egyetlen hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 2 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 4,3 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 24,1, az édesipari lisztesáru 9,8, a tejtermékek 6,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) és a sajt egyaránt 6,2, a kenyér 6,1, a vaj és vajkrém 5,6, a péksütemények 5,8 százalékkal kerültek többe. A háztartási energia ára 1,6 százalékkal nőtt, ezen belül a tűzifa 11,3, a palackos gáz 4,2 százalékkal drágult. A háztartási fogyóanyagok 5,1, a mosó- és tisztítószerek 3,6, az állateledelek 3,4, a testápolási cikkek 3,2 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal nőtt, ezen belül a sport- és múzeumi belépők, valamint a testápolási szolgáltatások egyaránt 2,0, a lakásjavítás és -karbantartás 1,7 százalékkal drágult.