Az akkumulátorgyárakkal rendelkező országok a jövőben stratégiai előnybe kerülnek – jelentette ki Lánczi Tamás politológus a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatos tiltakozások kapcsán kifejtette: ez egy jó beruházás, nemzetgazdasági értelemben fontos, mert munkahelyeket teremt most, a jövőben az akkumulátorgyárak a gazdaság hajtómotorjai lesznek.

CATL builds battery cell factory in Thuringia, 02 April 2020, Thuringia, Ichtershausen: The company "Contemporary Amperex Technology Thuringia GmbH" is located in the former Solarworld building in the Robert-Bosch-Straße at the Erfurter Kreuz. CATL has started construction work on a battery cell factory near Arnstadt. Up to 1.8 billion euros are to be invested in the factory in Thuringia over the next five years. Photo: Martin Schutt/dpa-Zentralbild/ZB (Photo by MARTIN SCHUTT / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP) CATL builds battery cell factory in Thuringia
Fotó: Martin Schutt/ AFP

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2035-től a belsőégésű motorok gyártása befejeződik Európában, akkortól csak e-autót fognak újonnan üzembe helyezni, vagyis óriási igény lesz akkumulátorokra. „Aki akkumulátorgyárral rendelkezik, az tud nagy mennyiségben gyártani, így azé lesz a jövő” – fogalmazott, hozzátéve: ezt mindenki érti külföldön és itthon is, ám „külföldön sokak szemét csípi”, hogy Magyarország nem az első ilyen beruházást hozza el.

A politológus szerint „elindult egy harc azért, hogy ezeket a gyárakat ne hazánkban építsék fel”, Németországban keményen lobbiznak azért, hogy a magyar beruházások inkább náluk épüljenek fel.

Kérdésre közölte: aki zöld technológiát akar, annak akarnia kell az akkumulátorokat, ezzel a gyárakat is, mert „nem fáról szüretelik az akkumulátort”. Szerinte nem véletlen, hogy eddig nem merült fel ezekkel semmilyen probléma, ahogy Németországban sem merülnek fel ilyenek.

Brutális számok derültek ki a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyárról, de nem kell megijedni

A szén-dioxid-kibocsátás önmagában 300 ezer tonna évente. A több száz oldalas környezeti hatásvizsgálat viszont egyértelműen fogalmaz: a gigaberuházás nem jelent veszélyt.

A politológus kiemelte, hogy a tiltakozások célja elrettenteni a befektetőket attól, hogy e korszerű technológiákat Magyarországra hozzák. Emlékeztetett arra, hogy amikor a magyar libatömés ellen tiltakoztak, akkor a francia libamájtermelők finanszírozták a tiltakozást vezető erőket, tehát kicsiben ugyanez történt akkor is. Hozzátette: ez egy sokkal komolyabb történet, mert nem egy egyszerű ágazatról, nem iparpolitikai kérdésről van szó, hanem nemzetstratégiai kérdésről.

A politológus szerint olyan beruházások ezek, amelyek valódi értékei 5–10 év múlva lesznek láthatók, amikor a teljes mobilitás elektromos lesz, így felbecsülhetetlen előny lesz egy ilyen akkugyár.