Forrnak az indulatok a debreceni akkumulátorgyár beruházása körül, annak ellenére, hogy Magyarország történetének eddigi legnagyobb ipari fejlesztéséről, 7,3 milliárd euróról, mintegy 3000 milliárd forintól és 9000 új munkahelyről van szó. A városvezetés által szervezett lakossági meghallgatáson sokan nemtetszésüket fejezték ki a vélt környezeti hatások miatt. Pedig – ahogy megírtuk – a szakértők véleménye sem támasztotta alá ezeket a félelmeket.
A beruházás által keltett hullámokhoz és a méretéhez képest egyedül a makrogazdasági hatások mérhetők: a 2025-től induló termelés során a gyártási kapacitás 100 gigawattóra lesz, ami évi 10 milliárd dollárnak, mintegy 3680 milliárd forint felel meg.
– mutatott rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki emlékeztetett rá, hogy a beruházást elbukó Szlovákia korábbi kormányfője, Igor Matovic a bejelentésekor úgy reagált, hogy Magyarország elszáguld Szlovákia mellett, szerinte ez azt bizonyítja, hogy ezekért kapacitásokért is komoly verseny volt a térségben. Északi szomszédunk aggodalma nem alaptalan, az egy főre jutó termelési érték alapján a világ vezető autóhatalma, tehát az országnak egyáltalán nem mindegy, hogy az autóiparban zajló technológiaváltásba miképp kapcsolódik be.
Ezzel szemben Magyarország az autóipari forradalom élvonalába repült az elmúlt években, a CATL, az SK Innovation, a Samsung és a szintén debreceni Secorp jóvoltából Németország után mi gyárthatjuk a legtöbb akkumulátort Európában.
Pozíciószerzés a következő évtizedek egyik húzóágazatában
Az elektromobilitásban, az elkövetkező évtizedek egyik húzó iparágában való pozíciószerzés távlati érdek. Az akkumulátorgyártók betelepülése a teljes elektromobilitási ágazatban való magyar részvétel mértékét is befolyásolhatja
– emelte ki a Világgazdaságnak Matheika Zoltán, Kopint-Tárki vezető elemzője, iparszakértő, aki hozzátette, bár ez nem jelent minőségi javulást az ipar szempontjából, ám szerinte stratégiailag azért lehet mégis jelentős, mert szemben a hagyományos autógyártással, itt ténylegesen felfutó, nem pedig kifutóban levő iparágról van szó, tehát a jövőben az akkumulátorgyárak közvetlenül és közvetve hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az elektromobilitáshoz kapcsolódó ipar számottevő munkaerőt kössön le Magyarországon, ha nem is annyit, mint a hagyományos autóipar. Ismertetése szerint a foglalkoztatotti létszám vonatkozásában az akkumulátoripar részesedése még 2021-ben is 0,1 százalék volt a mezőgazdaság nélkül vett magángazdaságban, a bruttó értékesítési érték vonatkozásában pedig 0,7 százalék, szerinte az előbbit a CATL-gyár néhány tized százalékponttal, az utóbbit egy-két százalékponttal dobhatja meg.
Meg kellene haladni az alacsony hozzáadott értékű termelést
A szakértő szerint a gond az, hogy Magyarország az akkumulátoripar vonatkozásában sincs arra felkészülve, hogy annak tudásigényesebb szegmenseit vonzza magához. „Az eddigi tapasztalatok alapján az akkumulátorgyárak nem igazán kapcsolódnak a hazai vállalati szektorral, hanem inkább külföldről, Ázsiából hoznak magukkal beszállítókat, amelyek a maguk részéről jobbára ismét magas importtartalommal, olcsó munkaerőre alapozott, viszonylag alacsony hozzáadottérték-tartalmú tevékenységet folytatnak” – magyarázta Matheika Zoltán.
Regős Gábor szerint fenti számok alapján a hozzáadott érték egyáltalán nem lesz alacsony, de persze még kérdés, hogy a tényleges számok hogyan alakulnak. Ahogy a hozzáadott érték arányán kívül az is kérdés, hogy a folyó termelő felhasználáson belül mennyire magas az importhányad, azaz mennyire ágyazódik be az új gyár a magyar gazdaságba.
Magyarország nem mondhat le a beruházásról
Pont emiatt mondja Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy fontos lenne, ha nem egy tipikus beszállítói, hanem partneri kapcsolat alakulna ki a jövőben multinacionális, a hazai vállalatok között, ugyanis szerinte a hagyományos beszállítói viszony nem aknázza ki kellőképpen az ezekben a kapcsolatban rejlő lehetőségeket, viszont a technológiai tudás átadása egy partneri viszonyban sokkal jobban működik. Az iparkamara elnöke a debreceni beruházásra rátérve azt mondta, szerinte az ismeret hiányából is fakad a félelem a lakosság körében, ugyanis nincs elég információ az új technológiáról, ezt az ismerethiányt pedig gyorsan el lehetne oszlatni sokkal szélesebb körű tájékoztatással.
Magyarországnak nagy szüksége van a külföldi működőtőke-beáramlásra
– hangsúlyozta Miklóssy Ferenc, hozzátéve, hogy nagyon fontos lenne, hogy minél több devizabevételre tegyünk szert, főleg most, amikor a cserearányok is jelentősen megromlottak. Mint mondta, egy ilyen termelővállalat, mint a CATL, piacot és kultúrát egyszerre hoz be az országba, aminek azért van jelentősége, mert mi magyarok a modernebb technológiákat jóval lassabban vesszük át, mint a lengyelek vagy a csehek.
A képzett munkaerő megtalálása lesz a legnagyobb gond
Az iparkamara elnöke a legnagyobb problémát a képzett munkaerő hiányában látja, véleménye szerint a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő nem fog rendelkezésre állni, amikor a felsőfokú végzettségűektől kezdve a szakmunkásokig eleve hiány van már a magyar cégeknél is. Emiatt szerinte nem zárható ki, hogy a gyárban is döntően távol-keleti, illetve kínai munkások fognak dolgozni.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Világgazdaságnak adott interjújában szintén hasonló problémákat látott a megfelelő munkaerő megtalálása kapcsán, viszont egyértelművé tette, hogy ameddig magyar munkavállaló rendelkezésre áll egy adott munkakörre, addig vele próbálják meg betölteni, ellenkező esetben jöhet számításba a külföldi vendégmunkások alkalmazása.
