Negatív a közép- és kelet-európai gazdaságok 2023-ra szóló szuverén hitelképességi kilátása – közölte kedden Londonban bemutatott térségi szektorelemzésében a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő Magyarországra azonban változatlanul stabil államadós-osztályzati kilátást tart érvényben.
A Moody’s tízoldalas tanulmánya szerint a negatív regionális kilátást az indokolja, hogy az reálgazdasági, költségvetési és szociális hatásaiból eredő sokkok próbára teszik a közép- és kelet-európai térség ellenálló képességét, ami hosszú ideje a régió államadósprofiljainak egyik erőssége. A cég előrejelzése szerint a közép- és kelet-európai gazdaságok együttes hazai összterméke (GDP) mediánszinten mérve az idén mindössze 0,6 százalékkal nő a 2022-re becsült 4,5 százalékos bővülés után.
A várakozások szerint a meredek lassulást az okozza, hogy az infláció, valamint az energiaválság és az emelkedő kamatok gyengítik az európai keresletet, a fogyasztói vásárlóerőt és az ipari termelést. A hitelminősítő szerint a térség gazdaságai közül növekedési szempontból mindezt Szlovákia szenvedi meg a leginkább: a Moody’s prognózisa a szlovák hazai össztermék 1,4 százalékos csökkenésével számol 2023-ban.
A cég Lengyelországban és Magyarországon egyaránt 0,2 százalékos GDP-visszaesést, Csehországban 0,3 százalékos, Horvátországban 1,3 százalékos, Romániában 1,9 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít 2023-ra.
A Moody’s az euróövezetben 0,6 százalékos GDP-csökkenést vár az év egészében, és a regionális szektorelemzése szerint ez sem marad következmények nélkül az erőteljesen exportfüggő közép- és kelet-európai gazdaságokban. E gazdaságok közül több is beszállítói láncolatokon keresztül kötődik Németországhoz, amelynek hazai összterméke a Moody’s előrejelzése szerint az idén 1,8 százalékkal csökken, és az ebből eredő hatásoknak különösen Szlovákia, Szlovénia, Magyarország és Csehország van kitéve – áll a tanulmányban.
A Moody’s várakozása szerint a vizsgált közép- és kelet-európai gazdaságokban az év végi tizenkét havi mediánüteme a tavalyi 13,5 százalékról 2023-ban 6,2 százalékra lassul. Az egészéhez képest azonban magasabb a kockázata az inflációs dinamikák meggyökeresedésének a közép- és kelet-európai EU-térségben, mivel ezekben a gazdaságokban a teljes inflációs kosárra számottevően nagyobb a kilengésekre hajlamos élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció befolyása, mint az EU-n belül általában – hangsúlyozza a hitelminősítő.
A cég az országcsoporton belül változatlanul Szlovákia és Csehország államadós-besorolásaira tart érvényben negatív kilátást, a térség többi gazdasága – köztük
Magyarország – szuverén osztályzatait a Moody’s továbbra is stabil kilátással tartja nyilván.
A Moody’s 2021. szeptember 24-én javította egy fokozattal az érvényes, befektetési ajánlású Baa2-re a magyar államadós-osztályzat besorolását. Ez az osztályzat a másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és az S&P Global Ratings módszertanában a BBB-nek felel meg.
A Fitch és az S&P már négy éve BBB-re javította a magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi BBB mínuszról, így a három globális hitelminősítő azonos hosszú távú osztályzatot tart érvényben Magyarországra. A Moody’s és a Fitch magyar osztályzati kilátása stabil. Az S&P tavaly augusztus 12-én negatívra módosította az addigi stabilról Magyarország osztályzatának kilátását, de megerősítette a devizában és hazai valutában fennálló rövid és hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek BBB/A-2 szintű minősítését.
