Eljött az idő: a mesterséges intelligencia most már a mi életünket is befolyásolja
A digitális oktatás nem nyugdíjazza a hagyományost, még csak nem is helyettesíti, egyenrangú társként és kiegészítésként viszont elengedhetetlen – és hasonló a helyzet a munkába átlépve is. Erről szólt a Pécsi Tudományegyetem kétnapos rendezvénye, amelyen bemutatták az intézmény Oktatás- és Tanulástámogató Központja (PTE DOT) Fehér könyvét, amit ma workshop követett, amelyen a mesterséges intelligencia (MI), a ChatGPT is terítékre került.
Fotó: Getty Images
Még tavaly novemberben is arról beszélgettünk, hogy jó, itt van a mesterséges intelligencia, de egyelőre nem befolyásol minket. Nos, már nagyon is
– mondta Vörös Zoltán, a PTE DOT vezetője. Megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia félelmet is generál, ám szeretnék a lehetőségeket is kiemelni.
A tanácskozáson feltették a kérdést, hogy mitől más a ChatGPT, mint az eddigi próbálkozások, foglalkoztak a mögötte álló nyelvi modellel, valamint az első, MI által generált dolgozatok beérkezése nyomán azzal, hogy miként lehet detektálni a mesterséges hozzájárulást.
Szemléletváltás kell
A tavaly januárban létrehozott PTE DOT a pandémia alatt kezdett azon dolgozni, hogyan lehetne a hibrid és/vagy online oktatást a hallgatók tanulási folyamatát segítve optimálissá tenni. A most bemutatott Fehér könyv ennek a gondolkodásnak és összegző munkának a tapasztalatait feldolgozva nyújt segítséget.
A kulcs a szemléletváltás: a frontális helyett a tanulásra fókuszáló oktatás a cél
– közölte Fedeles Tamás, a PTE oktatási rektorhelyettese.
A kiadványban az oktatók jó gyakorlatokat láthatnak a célcsoportokra és tematikus területekre fejlesztett kurzusokra, mintákat és példákat a pedagógiai célokhoz illeszkedő online tevékenységek megtervezésére és megvalósítására, illetve szerszámosládát kapnak a szükséges tananyagok, interaktív tartalmak és gyűjtemények fejlesztéséhez.
Fordított osztályterem
„Nemcsak általános elbeszélés, hanem konkrétan megmutatja, miként lehet használni a digitális megoldásokat az oktatásban: hogyan tudunk úgy tanítani digitális eszközök segítségével, hogy megtartjuk az oktatás személyes, bizalmi elemeit is” – folytatta Vörös Zoltán, hangsúlyozva, ők nem is a hibrid, hanem
a kevert tanulás (blended learning) kifejezést használják, továbbá a fordított osztályterem (flipped classroom) megoldást, figyelve a kor változásaira.
Fotó: PTE DOT
A blended learning rugalmasan vegyíti a digitális megoldásokat a hagyományos oktatás elemeivel, ehhez igazítva a technológiákat, eszközöket és módszereket. A fordított osztályterem során pedig a diákok a maguk idejében és az általuk választott helyen olvasnak, fogyasztják az egyéb tartalmakat, például oktatóvideókat, míg az iskolai tanórákon az élő problémamegoldáson dolgoznak.
Mint a munka világában
Ezek a módosult, vegyes oktatási és tanulási formák leképezik napjaink fehér galléros munkaköreit is, ahol ugyancsak jelen vannak a digitális eszközök, az online kapcsolattartás, miközben az élő jelenlét és érintkezés sem tűnt el teljesen.
„A home office kapcsán is van egy visszarendeződés, mert megvannak a korlátjai” – fogalmazott Vörös Zoltán, hozzátéve, a koronavírus-járvány idején hiába gondolták a cégek, hogy minden elvégezhető otthon, és nem kell fenntartani az irodaházakat, mert a munka ugyanúgy vegyes, mint az oktatás: nem kell ugyan minden napot benntölteni az irodában, de azért jó, ha bent is vagyunk.
