Minden ötödik magyar cégvezető kalkulál a kirúgásokkal
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyarországi cégvezetők többsége a világ- és a magyar gazdaság növekedésének egyértelmű lassulására számít 2023-ban, azonban a hazai gazdaság helyzetét törékenyebbnek érzik a globálisnál, 85 százalékuk a GDP-növekedés lassulásával számol itthon – derül ki a PwC magyarországi vezérigazgatók körében végzett felméréséből. A gazdasági növekedésre leselkedő legnagyobb veszélynek az energiaválságot tartják, melyet az infláció és a makrogazdasági volatilitás követ. A félelmekkel összhangban 15 százalékos inflációs rátát és 421 forintos euróárfolyamot jósolnak az idei évre. A pesszimista kilátások ellenére az első számú vezetők nem terveznek létszámleépítést és a javadalmazások mérséklését sem, ehelyett a működési költségek csökkentését és az árak emelését látják lehetséges megoldásnak a kihívások kezelésére.
A PwC Magyarország tizenkettedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk keretében a hazai vállalatvezetőket arról, hogyan látják az elkövetkező időszakot, a gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen kockázatoktól tartanak, és ezekre milyen stratégiai, szervezeti válaszokat adnának.
A felmérésben 267 magyarországi vezérigazgató vett részt 2022 októbere és decembere között.
A vezetők zöme a globális (76 százalék) és a magyar (85 százalék) gazdaság növekedésének lassulására számít 2023-ban – ez az előrejelzés az eddigi évek legpesszimistább jövőképe. A tavalyi és tavalyelőtti várakozásokhoz képest (32, illetve 24 százalék) tapasztalható visszaesés nem meglepő a rendkívül volatilis gazdasági és geopolitikai környezetben. A korábbi évektől eltérően azonban a hazai vezérigazgatók – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetői mellett – azok közé tartoznak, akik országuk helyzetét a világgazdaságénál még törékenyebbnek gondolják. 2023-ra átlagosan 0,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak Magyarországon az előző évhez képest.
A hazai vezetők saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban kevésbé borúlátók: bár a vállalatuk eredményességébe vetett hit a tavalyi 75 százalékról a 2013-as szintre esett vissza, a többségük (60 százalék) még így is bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra, hároméves távlatban pedig 78 százalék ez az arány.
A recessziós félelmekre való válaszként a magyar vezetők nagy része a működési költségek csökkentését, valamint a termékek és szolgáltatások árának növelését tartja megoldásnak. A létszámleépítést és a javadalmazás mérséklését döntő többségük (78, illetve 97 százalék) nem tervezi, ami még a világszerte a vezérigazgatók körében mért aránynál is magasabb. Létszámcsökkentéssel mindössze a cégek egyötöde kalkulál:
9 százalékuk már meglépte és további 11 százalék készül rá.
Mindeközben a felmondási hullám jövőbeni alakulását leginkább változatlannak látják a vezetők, 20 százalékuk számít további növekedésre e téren.
A jövőre való felkészülés jegyében 2023-ban a vállalatok 82 százaléka fektet be a munkatársak fejlesztésébe, 79 százalékuk fordít forrásokat a folyamatok és rendszerek automatizálására, 66 százalék új technológiák bevezetésére, 56 százalék pedig alternatív energiaforrásokba is invesztál.
A hazai vezérigazgatók válaszai alapján az előző évi adatfelvételhez képest enyhült a vállalatok egészségügyi és kiberkockázatoknak való kitettsége, miközben helyükbe újak léptek: Magyarországon ma a cégvezetők 69 százaléka tart rövid távon az energiaválság kockázataitól és 61 százalékuk az inflációtól. A legerősebb kockázatok listáján ezeket a makrogazdasági volatilitás, valamint a geopolitikai konfliktusok követik. Ötéves távlatban pedig a kiberkockázatok is felzárkóznak a fő fenyegetettségek közé.
Az ukrajnai háború a megkérdezettek 86 százaléka szerint 2024-ben érhet véget.
