A pénteki plenáris ülésén az Országgyűlés elfogadta Magyarország 2023-as költségvetéséről szóló törvény módosítását. A zárószavazás a parlamenti képviselők 131 igen és 53 nem voksával ért véget.
A peremszámok a következők:
- az államháztartás központi alrendszerének kiadása idén 39 ezer 776 milliárd forint, míg bevétele 36 ezer 375 milliárd forint,
- 2023-ban 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak,
- az államadósság mértékét 70 százalék alá (69,7 százalék) csökkentik,
- a büdzsé 2023 egészére 15 százalékos inflációval számol,
- a magyar gazdaság bővülése reálisan 1,5 százalék lehet, ami meghaladhatja az uniós átlagot, a 0,8 százalékot.
Fontos kormányzati célkitűzés az is, hogy az mértékét év végére egy számjegyűre csökkentse.
Költségvetési Tanács: jóváhagyás megadva, de vannak kockázatok
A voksolást megelőzően a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, Kovács Árpád szólalt fel. A szervezet előzetes jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy a parlement zárószavazásra vihesse az idei büdzsé módosítását. Ezt a KT megadta, tekintettel az államadósságra vonatkozó kitételek teljesülésére.
Kovács Árpád arról beszélt, hogy a KT március 30-án, csütörtökön hozott támogató határozatot a módosításról. Ezt azért adták meg, mert a tervezett módosítások nem emelik a pénzforgalmi hiányt, mivel azonos összegben változik meg a bevételi és kiadási főösszeg. Éppen ezért az államadósság tervezett összege tér el a korábbiaktól. Jelezte, hogy az államadósság erre az évre célul tűzött csökkentése összhangban van a makrogazdasági pályával és a kijelölt költségvetési folyamatokkal. „A 2023-as év végére terv szerint kisebb lesz az államadósság, mint 2022 végén volt, így pedig az alaptörvény követelménye is teljesül” – hívta fel a figyelmet.
Az alaptörvény azt mondja ki, hogy mindaddig, amíg az államadósság mértéke meghaladja a teljes nemzeti össztermék felét, addig csak olyan költségvetést lehet elfogadni a parlementben, ami csökkenti az államadósságot. A 2023-as módosított költségvetés ennek megfelel, illetve a stabilitási törvény elvárásainak is eleget tesz. Utóbbi azt mondja ki, hogy az államadósság arányát évrőlvévre legalább 0,1 százalékponttal mérsékelni kell. Az idei büdzsé ennél jóval nagyobb, 3,8 százalékpontos vállalást tesz.
A KT elnöke ugyanakkor kockázatokat is megemlített.
Külön felhívta a figyelmet a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek intézkedési, takarékossági tervének fontosságára, ami nélkül a közszolgáltatási funkciók elvégzése jelentős többletkiadást eredményezhet, és az végső soron veszélyezteti az államadóssági cél elérését. A KT szorgalmazta a 3 százalékos GDP-arányos hiány teljesülését is, mert a deficit csökkenése egyensúlyt teremt a gazdaság több más területén és javítja a külső finanszírozási képességet. Ezért üdvözli azt a szándékot, hogy amennyiben a 1,5 százalék felett nő, akkor a többletbevételt a hiány csökkentésére fordítják.
Végül azt is jelezte, hogy kockázatosnak látják az idei költségvetés elfogásának elhúzódását, mert ez rontja a finanszírozás kiszámíthatóságát és a gazdálkodás megtervezését. Ezért remélik, hogy a külső körülmények megnyugvásával a büdzsé megalkotása visszanyeri az iránytűszerepét.
Pénzügyminisztérium: ez a rezsivédelem költségvetése
A parlament döntésére a Pénzügyminisztérium közleményben reagált. Rámutattak, hogy az idei büdzsé négyszeresére emeli a Rezsivédelmi Alap összegét, ezzel biztosítva, hogy minden magyar család továbbra is a rezsicsökkentett árat kapja az átlagfogyasztás mértékéig.
Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika energiaár-robbanást és soha nem látott szankciós inflációt szabadított Európára. Ennek a kedvezőtlen hatásai Magyarországot is kihívások elé állítják, a kormánynak pedig cselekednie kellett annak érdekében, hogy hazánk ebből a válságból is győztesen kerüljön ki. A kabinet számára a veszélyek korában is a családok, a nyugdíjasok, a gazdaság és a munkahelyek védelme a legfőbb prioritás. Ennek szellemében a kormány módosította a 2023. évi költségvetést, amelyet az Országgyűlés is elfogadott
– fogalmaztak.
A számokat nézve azt látszik, hogy a kormány
- a Rezsivédelmi Alap korábbi 670 milliárd forintos keretét 2580 milliárdra emelte. A támogatásból a családokon kívül a vállalkozások, az állami intézmények és az önkormányzatok is részesülnek;
- a költségvetés módosításával is marad Európa legkedvezőbb, 15 százalékos jövedelemadója, a személyi jövedelemadó-mentességet pedig 2023-tól a 30 év alatti, gyermeket vállaló anyákra is kiterjesztették;
- mindezekkel együtt a családok támogatására közel 3360 milliárd forintot fordít a költségvetés;
- a nyugdíjasok védelme érdekében továbbra is biztosított az inflációkövető valamint a 2022-ben visszaépített 13. havi A költségvetés tartalmazza az idei 15 százalékkal emelt nyugdíjak fedezetét, ahogyan biztosította a forrásokat az emelt összegű 13. havi nyugdíj februári kifizetéséhez is;
- a háború közelsége miatt továbbra is kulcsfontosságú a határok és Magyarország védelmének biztosítása. Ezt a célt szolgálja a Honvédelmi Alap, amely megteremti a honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát. A 842 milliárd forintos alapnak köszönhetően a honvédelemre fordított kiadások 2023-ban meghaladják a GDP 2 százalékát.
