A veszélyhelyzetre való tekintettel a kormány – a Költségvetési Tanács jóváhagyását követően – kormányrendelettel módosította a 2023-as költségvetést, szem előtt tartva az Országgyűlés által már elfogadott irányvonalakat. A testület egyetértő véleményének birtokában a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslatot – jelentette be a Pénzügyminisztérium. 

Fotó:  Kallus György / Világgazdaság

A tárca szerint a 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése: a kormány jelentősen emelte a Rezsivédelmi Alap forrásait annak érdekében, hogy 

megvédje a magyar családokat és vállalkozásokat az elszálló energiaáraktól és fenntartsa a rezsicsökkentést minden magyar család számára az átlagfogyasztás erejéig.

 

Az Alap összege így közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedik. 

A költségvetés a 15 százalékos fedezetét is biztosítja, amely a tizenharmadik havi nyugdíjra is vonatkozik. A kormány megőrizte a költségvetés megemelt forrásait az oktatásban és az egészségügyben is, mindkét ágazatban béremelésekkel számolnak. A családtámogatásokra fordítandó emelt források megmaradnak, valamint a családtámogatások köre is bővül. A 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló édesanyák mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól az átlagbér szintjéig. A kormány kiemelt célja a teljes foglalkoztatás fenntartása, a 2010 óta létrejött több mint 1 millió új munkahely megvédése. A munkahelyvédelmi programokat ezért 2023-ban is folytatják, a munkát terhelő adókat pedig alacsonyan tartják. 

Varga: sokat spórolt a gázon a magyar állam

Eredményesnek minősítette az energiatakarékos működést Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter, miután a tavalyi év utolsó négy hónapjában az állami hivatalok 60 százalékkal kevesebb földgázt használtak, mint egy évvel korábban.

A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány a központi tartalékot is megemelte: 

ennek összege a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő. 

Az intézkedések ellenére is jelentősen csökken a hiány mértéke 2022-höz képest: a különleges gázkészletvásárlás nélkül számított 4,9-ről a 3,9 százalékára. Fontos változás a rendeletben kihirdetett módosításhoz képest, hogy a benyújtott törvényjavaslatban még nagyobb arányú államadósság-csökkentéssel számolnak, a GDP-arányos államadósságot pedig 73,5-ről 69,7 százalékra javítanák az év végére. A kormány arra számít, hogy 

a magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, éves szinten 1,5 százalékkal erősödhet, 

továbbá az is cél, hogy az mértékét az év végére egy számjegyűre szorítsák.