BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ember legyen a talpán, aki érti, mi folyik Budapesten: a főváros túlélő üzemmódba kapcsolt

Döntött a Fővárosi Közgyűlés, Budapest majdnem húszmilliárdos hitelt vesz fel egy banki konzorciumtól. Közben alig-alig világos, hogyan jutott idáig a főváros.

Mintegy kétórás vitát követően a Fővárosi Közgyűlés megszavazta Budapest megszorítócsomagját. A városvezetés által túlélőprogramnak hívott kezdeményezés 18 igen szavazatot kapott. A fideszes képviselők tartózkodtak.

Budapest, 2023. március 29.A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városházán 2023. március 29-én.MTI/Máthé Zoltán Budapest, 2023. március 29.
A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városházán 2023. március 29-én.
MTI/Máthé Zoltán
A Fővárosi Közgyűlés egy korábbi ülése. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A csomag központi eleme, hogy 

a Fővárosi Önkormányzat csaknem 16,6 milliárd forintnyi hitelt vesz fel egy banki konzorciumtól.

Ehhez azonban még a kormány előzetes hozzájárulására is szükség van. Módosították a 2023-as fővárosi költségvetést is, illetve felülvizsgálják a közösségi közlekedést finanszírozását is. Karácsony Gergely főpolgármester arra is felhatalmazást kapott, hogy szükség szerint gondoskodjon a Fővárosi Önkormányzat, illetve intézményei és cégei állami befizetési kötelezettségeinek átütemezéséről. Ez meglehetősen diszkrét megfogalmazása annak, hogy a városvezetés úgy döntött: 25 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást nem fizet be az államkasszába arra hivatkozva, hogy szerintük azt törvénytelen módon vetette ki rájuk a kormány.

Hányadjára megy csődbe Budapest?

Karácsony Gergely főpolgármester napirend előtt arról beszélt, hogy válságban különösen nehéz döntéseket kell hozni, ráadásul ebben a ciklusban túl sok válsággal kell szembenézniük. Szerinte nyilván hibáznak ők is, és nem tökéletesek, de eddig csak-csak el tudtak bánni a problémákkal. Mint fogalmazott, az élet a városvezetést igazolta, okosan, higgadtan és szakszerűen viselkedtek a Covid-járványban, ahogy az energiaválságban is. Most azonban politikai válság tört ki, és noha nem lehet azzal vádolni a városházát, hogy ne lenne kreatív, ezt nem tudják és nem is akarják kezelni.

Azt mondta, hogy a 2023-ra vonatkozó szolidaritási hozzájárulás Budapest esetében 58 milliárd forint. Ennyit kéne befizetniük az államkasszába. Ha ezt megteszik, akkor nem tudják tovább biztosítani a közszolgáltatásokat a fővárosban. Szerinte a tét 25 milliárd forint – ez nagyjából egyhavi működést fedez –, de nem csupán ennyi, hanem az is, hogy jogállam-e Magyarország. Ezzel vélhetően arra utalt, hogy az ígéretek szerint a Fővárosi Önkormányzat közigazgatási pert indít a Pénzügyminisztérium ellen, mert a tárca nem csökkentette a Budapestre eső szolidaritási hozzájárulás mértékét. 

Arra, hogy Karácsony Gergely nem először hirdet végveszélyt, Wintermantel Zsolt fideszes frakcióvezető hívta fel a figyelmet. Valóban, a főpolgármester már-már sportot űz abból, hogy időről időre bejelenti Budapest csődjét. Eddig ez nem következett be.

  • Nagyjából fél évvel a 2019. őszi megválasztását követően Karácsony Gergely 2020 júniusában már úgy nyilatkozott, hogy csak az a kérdés, mikor megy csődbe Budapest. Nem ment csődbe.
  • Aztán 2021 januárjában azt állította, hogy az év végére csődbe mehet a főváros. Nem ment csődbe.
  • Egy hónappal később, 2021 februárjában azt mondta, hogy 80 milliárd forintot kell felhasználniuk a tartalékból, ezzel pedig az el is fogy. Minden kiadásuk efölött finanszírozhatatlan, és november végére fizetésképtelenné válnak. Nem váltak fizetésképtelenné, de legalább annyi kiderült a nyilatkozatból, hogy 14 hónap leforgása alatt feléltek 134 milliárd forint spórolt pénzt. Tarlós István mintegy 214 milliárd forinttal a kasszában adta át a fővárost Karácsony Gergelynek.
  • Még mindig 2021 júniusban az hangzott el, hogy ha nem érkezik meg az állami támogatás, a BKV napokon belül leáll. A BKV nem állt le sem akkor, sem azóta.
  • Majd 2022-ben eleve csak féléves büdzsét fogadott el a főváros arra hivatkozva, hogy az áprilisi országgyűlési választásig tudnak tervezni, utána nem. A kormányváltás elmaradt, de Budapest nem ment csődbe.
  • Szintén 2022. október: Karácsony Gergely jelezte, hogy nem tudják, túléli-e a főváros 2023-at, és legkésőbb márciusban csődbe jut. Március eltelt, de Budapest nem ment csődbe.
  • Így jutottunk el 2023 áprilisáig, amikor Karácsony Gergely ismét jelezte: Budapestet a csőd fenyegeti.

Wintermantel Zsolt bejátszott egy hangfelvételt, amelyen Karácsony Gergely arról beszél (Tarlós Istvánra utalva a 2019-es önkormányzati kampányban), hogy „legfőbb ideje, hogy a főpolgármester ne csak kifogásokat keressen, hanem megoldásokat is találjon, és ne mindig azt sorolja, mit miért nem lehet, és hogy mit nem engedett meg neki Orbán Viktor”. A fideszes politikus ezeket a gondolatokat ajánlotta most is a főpolgármester figyelmébe.

Mi a baj Karácsony Gergelyék szerint?

A főpolgármester úgy reagált, nem igaz, hogy semmit nem tettek volna. Ugyanakkor szerinte az, hogy a fővárosnak mennyi pénze van, azon múlik, hogy a kormányzat milyen jogszabályokat hoz, és mennyi pénzt hagy a fővárosnál. Szerinte Budapest bevételei GDP-arányosan 2019-hez képest 30 százalékkal csökkentek, ami kigazdálkodhatatlan. „Olyan válságot nem tudunk megoldani, ami mögött politikai szándék van. Ha tárgyalni kell, rendben, de most meg kell rázni a vészcsengőt” – mondta. 

KARÁCSONY Gergely
Budapest, 2023. február 22.Karácsony Gergely főpolgármester felszólal a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2023. február 22-énMTI/Illyés Tibor
Karácsony Gergely főpolgármester. Fotó: Illyés Tibor / MTI

Ismét elismételte, nem tudja megmondani, hogy éli túl Budapest 2023-at, mert nagyon sok kockázatot lát. De egy biztos: nem finanszírozhatják a kormányzatot. Szerinte egyébként vele csak az nem tud együttműködni, aki nem akar. Azt is mondta, hogy a megszorító-/túlélőprogram csak rövid távon rendezi a pénzügyeket, önmagában ezzel hosszú távon nem tudnak talpon maradni. 

A vita ezen pontján közjáték zavarta meg a közgyűlést, néhányan a hallgatóságból ugyanis egy molinót feszítettek ki, amely Karácsony Gergelyt és Gyurcsány Ferencet ábrázolta. A főpolgármester megkérte a személyzetet, hogy vezessék ki a tiltakozókat.

Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes ezek után arról beszélt, hogy Budapest finanszírozása fenntarthatatlan, mert a folyó évi kiadásai magasabbak, mint a folyó évi bevételei. Ezért van szükségük finanszírozási bevételre, tehát a hitelre. Más alternatív megoldást ő nem lát. Azt is mondta, hogy míg 2019-ben csupán 4 százalékos arányt képvisel a gazdálkodásukban a szolidaritási hozzájárulás, addig ez 2023-ban 16 százalék. Miközben a kerületeknél átlagosan csak 8. Szerinte a túlélőprogram arra jó, hogy szeptember 15-ig kihúzzák, akkor megérkezik a számlára a folyó évi iparűzési adó előlege.

Tarlós István nehezebb helyzetben volt, mint Karácsony Gergely

Az elhangzottakra Bagdy Gábor, Tarlós István egykor pénzügyekért felelős helyettese reagált. Kiemelte, hogy amikor 2010-ben átvették a városvezetést, 

nem 214 milliárd tartalékot kaptak – ebből 180 milliárd szabadon felhasználható forrást –, mint Karácsonyék, hanem 240 milliárd hiányt. Mégis képesek voltak konszolidálni a gazdálkodást.

„Megmondom, hogy csináltuk. Alapvető különbség volt a hozzáállásunkban. A kormány és a főváros együttműködésre van ítélve. Ebben a fővárosnak partnernek kell lennie. Mi ezt nem könnyen, de megtettük. Ehhez képest Karácsony Gergely 2019-ben súlyos politikai hibát vétett, amikor úgy döntött, nem a fővárost irányítja, hanem miniszterelnöknek készül. Ez ugyanis egyrészt kudarcot vallott, másrészt megrontotta az együttműködést a kormányzattal, aminek a kárát most Budapest látja” – érvelt. Azt különösnek nevezte, hogy miközben a városvezetés Budapest rossz pénzügyi helyzetét bizonygatja, addig az iparűzésiadó-bevételek 2018–2023 közötti 80 százalékos növekedését elhallgatja. Míg 2018-ban összesen 139 milliárd bevétele volt ezen a címen Budapestnek, 2023-ban már 272 milliárdot terveztek be. Ezzel párhuzamosan nőtt a szolidaritási hozzájárulás – ami a gazdag városok iparűzési adójának egy részét osztja újra a szegényebb települések között – 5 milliárdról 58 milliárdra. De még így is 77 milliárdos pluszban van a főváros.

Szerinte meglehetősen furcsa a hitelfelvétel ügye is. Miközben a városvezetés a nyilvánosságban Budapest rossz anyagi helyzetét bizonygatja, addig a bankoknál a hitelképességét támasztja alá azért, hogy hitelt kaphasson. „De hát ha nincs pénz működésre sem, miből fogjuk fizetni a hitelt?” – tette fel a kérdést. Szerinte Budapest messze nincs abban a helyzetben, hogy képes legyen hitelt felvenni, mivel nem teljesíti az elvárt pénzügyi mutatókat. A főváros folyamatosan veszteséges, erre alapozva pedig politikai játszmának nevezte a hitelfelvételt. Ha megkötik is a szerződést, már az első napon a felmondáshoz vezetne Budapest valós pénzügyi helyzete. Ezért szerinte eleve minimális az esély arra, hogy ezt a 16,6 milliárd forintot folyósítani fogják a pénzintézetek. Kiss Ambrus szerint azonban Bagdy Gábor túlgondolja ezt a kérdést, a bankok megvizsgálták, és ennyi kölcsönt tudnak folyósítani Budapestnek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.