Karácsony Gergely megtette a bejelentését: „Találkozunk a bíróságon” – Budapest megtagadja az adófizetést az államnak

Nem ismerik el a szolidaritási törvényességét, ezért annak csak a szerintük törvényes részét fizetik be az államnak – közölte Karácsony Gergely a szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján. Ezzel beigazolódtak a Világgazdaság várakozásai arról, hogy Budapest úgy próbálhat meg spórolni, hogy megtagadja a szolidaritási adó befizetését. A lépés - pláne az önkormányzati választásokra készülve - politikai értelemben kifizetődő lehet, hiszen fenntartja a kormány-főváros szembenállást. Csakhogy jó eséllyel jogszabálysértő, ráadásul nem oldja meg Budapest működési finanszírozását fenntartható módon.  

A főpolgármester szerint az idén 58 milliárd forintot kellene befizetniük a költségvetésnek szolidaritási adó címén, de ennek csak a harmadát, tehát körülbelül 20 milliárdot ismernek el jogszerűnek. Ezért a fennmaradó durván 35 milliárdot (Budapest az első negyedévben már befizetett 14 milliárd forintnyi szolidaritási adót) nem fogják átutalni.

Szerintük a Pénzügyminisztériumnak lehetőségében áll csökkenteni a közteher mértékét, de ezt nem tette meg. Ezzel pedig szembe ment az alkotmányos kötelezettségével.

– üzente a főpolgármester. Azt is megjegyezte, hogy tisztában vannak az inkasszó fogalmával, de mivel nem lesz a számláikon pénz, ezért az állam hiába is akarná inkasszálni a be nem fizetett összeget, azt nem tudja megtenni. Ez az eszmefuttatás bár logikailag lehet, hogy következetes, de teljességgel mémszerű.

Miért nem hajlandó Budapest befizetni az adót az államnak?

Mindenesetre Karácsony Gergely azzal érvelt az adófizetés megtagadása mellett, hogy szerinte az alaptörvény kimondja, hogy az önkormányzatok saját bevételi nem elvonhatók adócélokra. Már pedig az 58 milliárdos szolidaritási adó 25 milliárddal magasabb, mint amennyi támogatást az önkormányzat az államtól kap. Ebből a számára az következik, hogy a magyar állam körülbelül 35 milliárd forintot törvénytelenül von el. Ezért ezt nem, de a szerintük törvényes részt be fogják fizetni. "Felfüggesztjük a kormányzat további finanszírozását" - fogalmazott. A főpolgármester azt is ígérte, hogy a bejelentett megszorítócsomagról - amit a főváros következetesen túlélő programnak hív - meg fogják kérdezni a budapestiek véleményét. Karácsony Gergely szerint egyébként Budapest jól teljesített az elmúlt időszakban, de a belpolitikai válságot nem tudják és nem is akarják megoldani. Szerinte a kormány Budapest-ellenes politikát visz. 

Mit kell tudni a szolidaritási adóról?

Ezt például azzal támasztotta alá, hogy a szolidaritási adó 2018-ban még csak 5 milliárd forint volt. Ez igaz, de azt nem tette hozzá, hogy a szolidaritási adó nem azért nőtt meg ennyire, mert Karácsony Gergely 2019-ben a főváros élére került, hanem azért, mert a szolidaritási adó kivetésének modellje ilyen. A szolidaritási hozzájárulás összegét az önkormányzatok adóerőképessége, anyagi helyzete alapján egy képlet határozza meg és mindenkinek egységes szabályok szerint kell fizetnie. Budapest az egyik legjobb anyagi helyzetben lévő önkormányzat, tehát más önkormányzatokhoz hasonlóan (Debrecen, Szeged, Miskolc, Győr vagy éppen Székesfehérvár szintén fizet szolidaritási adót), hozzá kell járulnia az államháztartás kiadásaihoz. 

Arról is ritkán beszél a fővárosi vezetés, hogy az iparűzési adó bevételeik évről-évre rekordot döntenek: 2019-ben még 164 milliárd forint fölött rendelkezhetett a városháza, az idén már viszont csaknem 272 milliárdot terveztek be. A tényleges adat bőven magasabb lehet, de már így is 66 százalékos növekedésről beszélhetünk. A március 15-i határidőre 79,2 milliárd forint folyt be, a következő iparűzésiadó-összegek május végén és szeptember közepén esedékesek. 

Milyen további megszorításokról döntött a főváros?

A szolidaritási adó befizetésének részleges megtagadása csupán az egyik eleme a túlélő programnak, igaz, kétségtelenül a legfajsúlyosabb. nem ez az egyetlen adónem, amit ledobna magáról Budapest: a NAV-tól azt kérik, hogy függessze fel az adó- és járulék befizetéseiket, mert azokat nem tudják teljesíteni. A városvezetés döntött arról is, hogy 

• a fővárosi cégeknél szigorú likviditási követelményt vezet be, összesen 15 milliárd működési kiadást átütemez 2023 utolsó negyedévére,
• a BKK 24 milliárd forint éven belüli hitelt vesz fel magas kamattal, amit szeptember folyamán fognak törleszteni (ekkor érkezik be a következő iparűzési adó előleg),
• Budapest létező fejlesztési projektjeinek pénzügyi teljesítést átsorolják az év utolsó negyedévébe, ez érinti a Lánchíd felújítását is,
• és maga a fővárosi önkormányzat is felvenne 16,6 milliárd forintnyi fejlesztési hitelt, de ehhez a kormányzat engedélye is kell.

Továbbá "be fogják vasalni" a kintlévőségeiket, érti ez alatt az állami rezsitámogatást, a Lánchíd felújítására beígért 6 milliárd forintot, a már megvásárolt új trolibuszok 11 milliárdos forrását.