A hazai ingatlanpiacon fordulat jeleit tapasztaljuk, ami fokozatosan megjelenik az ingatlanok értékeltségében is. Ezek a folyamatok pénzügyi stabilitási kockázatai azonban mérsékeltek a hazai bankrendszerben. A bankok portfóliója egészséges, a nem teljesítő hitelek aránya alacsony, a bankok az értékvesztésképzésen keresztül előretekintve is felkészültek a nem teljesítések esetleges növekedésére.
„A nemzetközi környezetből fakadó kockázatok – világszerte magas inflációs környezet, valamint az elhúzódó orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság – erős hatással voltak a bankrendszerre az elmúlt másfél évben. A 2023. tavaszi amerikai bankcsődök és a svájci nagybankok kényszerfúziója nyomán kialakult turbulencia átmenetileg rontotta a befektetői hangulatot mind Európában, mind a tengerentúlon. Az uniós és ezen belül a hazai bankszabályozás és -felügyelet ugyanakkor sokkal szigorúbb, mint az amerikai, így képes elejét venni a hasonló problémák előfordulásának” – jelezte Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.
A bankrendszer likviditási tartaléka nagyon magas szinten és stabilan alakult 2022-ben. A szektor operatív likviditási tartaléka közel 18 ezermilliárd forintot, a betétállomány 63 százalékát teszi ki.
A szektor likviditási pozíciója továbbra is robusztus, a likviditási stresszteszt alapján még egy nagyobb sokk esetén is teljesítené a szektor a szabályozói követelményeket. A megfelelő bankrendszeri likviditás fenntartásához a betétállomány stabilitása a jövőben is kulcsfontosságú.
A magánszektornak nyújtott banki hitelezés lassuló dinamika mellett, de 2022-ben is bővült. A vállalati hitelezésben nőtt a devizahitelek súlya, a hitelfelvevők zöme azonban természetes fedezet mellett adósodott el devizában. A vállalati hitelfeltételek – elsősorban ciklikus tényezők miatt – szigorodtak. A kibővített és újonnan induló támogatott hitelprogramok segítik a korábbi alacsony kamatozású hitelek refinanszírozását. A háztartásokkal kötött hitelszerződések volumene visszaesett 2022 második felében, a lakáshitel-kibocsátás a felére csökkent, ami illeszkedik a régió egyéb országaiban megfigyelt tendenciákhoz.
Az eladósodottság szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek azok a babaváróhitel-adósok és CSOK-ot igénybe vevők, akik nem teljesítik az állami támogatások feltételeit, valamint akik támogatott hitelek mellett piaci hitelt is vettek fel.
Összességében a bankok hitelezési képessége megfelelő, de a fokozott gazdasági bizonytalanság, a szigorú monetáris környezet és ezek nyomán a kereslet visszaesése miatt mind a vállalati, mind a háztartási hitelek egy számjegyű növekedést mutathatnak 2023-ban – áll a jelentésben.
A lakáspiaci aktivitás számottevően csökkent az említett tényezők, valamint az elmúlt években jócskán megemelkedett árszint mellett visszaeső kereslet miatt. A lakások átlagos ára 2022 második felében már nominálisan is enyhén csökkent. A korábbi időszaki felülértékeltség pénzügyi stabilitási kockázatait mérsékli, hogy a 2016 óta kibocsátott jelzáloghitelek mögötti fedezetek megterheltsége mérsékelt szintű, a medián hitelfedezeti mutató mindössze 50 százalék körül alakult. A kereskedelmiingatlan-piacon még tetemes átadási volumen várható, de a bérleti kereslet a legtöbb szegmensben elmarad a koronavírus-járvány előtti szinttől. Emiatt emelkednek a kihasználatlansági ráták, miközben a befektetéstől elvárt hozamok növekedése az ingatlanok értékének csökkenése irányába mutat.
A bankrendszer kereskedelmiingatlan-piaccal szembeni kitettsége azonban a mérlegfőösszeg és a szavatolótőke arányában is fele a 2011–2012-ben látottnak, ami erős sokkellenálló képességet jelez.
A nem teljesítő hitelek aránya az általános fizetési moratórium sérülékeny adósokra történő, 2021. októberi leszűkítése után elmozdult a historikus mélypontjáról, de 2022 végén is alacsony szinten állt. A lakossági és a vállalati hitelportfólióban is nőtt az értékvesztéssel való fedezettség, ami azt jelzi, hogy a bankrendszer előretekintve felkészül a nem teljesítések esetleges növekedésére.
A szektor sajáttőke-arányos megtérülése és eszközarányos eredménye is kissé csökkent egy év alatt. Emögött elsősorban a növekvő értékvesztésképzés és az extraprofitadó elszámolása, valamint a kamatstop-intézkedések eredményhatása áll, de mindezt a kiemelkedő kamateredmény szinte teljes egészében kompenzálta.
Nagy Tamás, a jegybank igazgatója elmondta:
A hitelintézeti szektor konszolidált tőkemegfelelése stabil, meghaladja a 18 százalékot, a teljes tőkekövetelmény feletti szabad tőkéje pedig több mint 1500 milliárd forint.
A szolvencia-stresszteszt eredményei alapján markáns stressz esetén is robusztus a bankrendszer tőkehelyzete. A hitelintézeti szektor 2022. évi adózott eredménye 5 százalékkal marad el a megelőző évtől. A szektor sajáttőke-arányos megtérülése 10 százalékról 9 százalékra, az eszközarányos eredmény pedig 0,9 százalékról 0,7 százalékra csökkent. A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója a 2021 végi, az osztalékkifizetési korlátozás miatti rekordmagas szintről 1,5 százalékpontos csökkenés után 18,2 százalékot tett ki 2022 végén.
