Korszerűsítéssel évente több mint másfél millió forinttal csökkenhetnek a rezsiköltségek

Az MBH bankcsoporthoz tartozó pénzintézet szakértői ezúttal azt vizsgálták, hogy mekkora a családi házakat felújításának a költsége, és mennyi idő alatt térülne meg a korszerűsítés. Az elemzők a családi házak csoportosításánál egy 2013-ban meghatározott sorrendet használtak, hét kategóriát megkülönböztetve. A kategóriákat alapvetően a ház típusa, az építés éve, a falazat, illetve az átlagterület fajlagos primerenergia felhasználása, emellett a ház fűtési és melegvíz-készítési rendszere alapján határozták meg.

Az energiafelhasználás vizsgálatánál az 1980 és 1990 között épült házak esetében a gázkonvektoros fűtés és gázbojleres melegvíz-előállítás jellemezte az alapállapotot, míg az 1990 utáni házaknál az alacsony hőmérsékletű gázkazán volt a kiindulási alap. A szakértők a lehetséges korszerűsítések közül a nyílászárócserét, a homlokzat és padlásfödém szigetelését, a fűtésrendszer átalakítását, valamint a alkalmazását, a hőszivattyú beépítését, illetve ezek kombinációit vették számításba. 

A nyílászárók cseréje jár a legkevesebb kiadással

Ezt a fűtésrendszer átalakítása, majd a homlokzat és a padlásfödém szigetelése követte, a legköltségesebb fejlesztésnek pedig a megújuló energia (levegő-víz hőszivattyú) beépítése bizonyult.

A felújítási költségek az egyes korszerűsítési elemeknél egy 1945 előtt épült, 58 négyzetméteres családi ház esetében 1,1 és 7,1 millió forint között alakultak. Egy szintén akkoriban épült, de 95 négyzetméteres háznál 1,3 és 9,9 millió forint között volt a bekerülési költség. Egy 1946 és 1980 között épült kisebb, 61 négyzetméteres háznál a felújítás már 1 és 7,1 millió forintba is kerülhet, egy nagyobb, 100 négyzetméteres háznál pedig 1,2 és 10,5 millió forint között alakultak a költségek a munkáktól függően. Egy 1981 és 1990 közötti, 103 négyzetméteres családi háznál 1,8 és 12,2 millió forint között mozgott az egyes korszerűsítési elemek ráfordítása, míg egy 1990 és 2000 között épült, 108 négyzetméteres ingatlannál 2,3 és 14 millió forinttal kell számolni. Egy 2001 után elkészült, 107 négyzetméteres ház esetében már 2,2 és 13,7 millió forintot között kellett költeni a különböző felújításokra. 

A megújuló energia beépítése eredményezi a legnagyobb energiamegtakarítást

A felújítási elemeket külön-külön vizsgálva, az egyes családiház-típusok esetében a legnagyobb energiamegtakarítást a megújuló energia beépítésével lehetett elérni, mind a hét kategóriában ez állt az első helyen. A második legnagyobb energiamegtakarítást a homlokzat és a padlásfödém szigetelése hozta.

a költségek meghatározásánál az egyszerűség kedvéért az elektromos bojlerek esetében a melegvíz-készítésre 80 kilowattóra energiafelhasználást valószínűsítettek négyzetméterenként az elemzők, míg a gázrendszereknél az energiaköltségek számításakor tisztán a gázárakkal kalkuláltak. A becslések alapján a megtakarított energiaköltségek felújítási elemenként egy 1945 előtt épült, átlagos alapterületű (58 négyzetméteres) ház esetében 251–975 ezer forint között alakultak a kedvezményes rendszerben, míg emelt árakon számolva 250 ezer és 1,8 millió forint között ingadozott a különbség a korszerűsítési elemeket külön vizsgálva. 

Mennyibe kerül egy családi ház felújítása?

Egy 1945 előtt épült, nagyobb alapterületű (például 95 négyzetméteres) ingatlannál a megtakarított hozzávetőleg 250 ezer forint és 1,5 millió, illetve emelt díjakon számolva 2,2 millió forint között alakult. A legalacsonyabb összeg a nyílászárócseréhez, míg a legmagasabb a megújuló energia beépítéséhez kapcsolódott.

Az 1946 és 1980 között épült családi házaknál egy kisebb, átlagosan 61 négyzetméteres ingatlanra a rezsiköltség-megtakarítás 205 ezer és 923 ezer forint között alakult a kedvezményes rendszerben, míg emelt árakon számolva 205 ezer és 1,7 millió között mozgott. Az ugyanekkor épült, de átlagosan 100 négyzetméter területű lakóingatlanoknál az első eset 229 ezer és 1,6 millió forint közötti megtakarítást hozott, míg emelt árak mellett 229 ezer és 2,3 millió forint között alakult felújítás. A legkisebb rezsimegtakarítás a nyílászárócseréhez kapcsolódott, míg a legnagyobb a megújuló energia beépítésével volt elérhető.

Ezzel szemben az 1981 és 1990 között épült, átlagos területű, vagyis 103 négyzetméteres ház esetében a korszerűsítéssel megspórolt rezsiköltség összege a kedvezményes rendszerben 190 ezer és 1,2 millió forint között, emelt áraknál 190 ezer és 1,7 millió forint között volt. 

Egy 1991 és 2000 között épült, átlagos, azaz 108 négyzetméteres háznál a kedvezményes árak mellett a költségmegtakarítás 270–578 ezer, míg emelt árakon 270 ezer és 1,2 millió forint között mozgott. 

Egy 2001 után épült, átlagos (107 négyzetméteres) háznál a költségmegtakarítás kedvezményes rendszerben 54–148 ezer forint között volt, míg emelt árakon 54–823 ezer forint között alakult. Ez utóbbi két háztípusnál a kedvezményes árakon a nyílászárócsere hozta a legkisebb megtakarítást, míg a homlokzatszigetelés a legmagasabbat, emelt árakon viszont a legnagyobb megtakarítás a megújuló energia beépítéséhez kapcsolódott.

Az 1991 előtti házak esetében a teljes korszerűsítéssel (a megújuló energia beépítésével egybekötött nyílászárócserével és hőszigeteléssel) az átlagos alapterületű ingatlanoknál megspórolt rezsiköltségek 1,1 és 1,7 millió forint között alakultak a kedvezményes rendszerben, míg emelt árakon 2,1 és 2,7 millió forint között mozogtak. 

Akár három év alatt megtérülhetnek a felújítások

Az MBH Index elemzői az egyes felújítási munkákra és ezek kombinációira is meghatározták a megtérülési időket. 

Az 1946 és 1980 között épült családi házak esetében is a fűtésrendszer átalakítása járt a legrövidebb megtérülési idővel, akár kisebb, akár nagyobb házról legyen szó, valamint a kedvezményes árak és emelt árak esetén is. Kisebb ház esetén ez 4 és 3,5 év volt, míg nagyobb ház esetén 3,6 és 3,4 év. Kedvezményes árakon számolva a második leggyorsabban a nyílászárócsere térült meg.

Egy 1981 és 1990 között épült átlagos háznál a kedvezményes árak mellett a fűtésrendszer átalakításának volt a legjobb megtérülési ideje,  a második helyen a nyílászárócsere plusz hőszigetelés állt, míg a harmadikra a homlokzat- és padlásfödém-szigetelés került. Nagy különbség ugyanakkor nem mutatkozott a megtérülési időkben, 7,2 és 7,9 év között mozogtak a számok. Emelt árakat alkalmazva egy átlagos, 1981 és 1990 között épült ház esetében a legkisebb megtérülési időt a megújuló energia bevezetése hozta, második helyre a fűtésrendszer átalakítása, míg a harmadik helyre a nyílászárócsere plusz hőszigetelés került, a három korszerűsítési munka esetén a megtérülési idők 7,2 és 7,5 év között alakultak. Egy 1991 és 2000 között épült átlagos ház esetében a kedvezményes árképzési struktúra esetén a legkisebb megtérülési idő a nyílászárók cseréjéhez kapcsolódott, a második helyen a fűtésátalakítás állt, míg harmadik helyre a homlokzat és a padlásfödém szigetelése került. A megtérülési idő 8,6 és 14,5 év között mozgott ezek esetében.

Egy 2001 után épült átlagos háznál, amely az EE, vagyis az átlagosnál jobb energetikai paraméterekkel rendelkezik, már meglehetősen magasak a megtérülési idők, a kedvezményes rendszer esetében még a legrövidebb megtérülési idővel járó fűtésrendszer-átalakításnál is. Az emelt árak mellett a legkisebb megtérülési idővel a homlokzat és a padlásfödém szigetelése rendelkezett, a második helyen a megújuló energia bevezetése állt. Ezek a házaknál a megtérülési idő 14,5 ás 18,3 év között mozgott.