Közleményben reagált a Magyar Bankszövetség csütörtöki kommünikéjére a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM). Mint arról a Világgazdaság is beszámolt: a bankok kifakadtak a kormány legújabb intézkedésén, amellyel adót vetnek ki több megtakarításra is, hogy az állampapírok felé tereljék a lakosságot. Ezenfelül azt is felrótták, hogy az extraprofitadók is maradtak. 

Budapest, 2022. december 12.Cégtáblák a Gazdaságfejlesztési miniszter és a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik irodaépületének bejáratánál a főváros I. kerületében, a Fő- és Vám utcák találkozásánál.MTVA/Bizományosi: Róka László ***************************Kedves Felhasználó!Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Fotó: Róka László/MTI

A tárca most emlékeztetett, hogy a rendeletek megjelenése előtt, kedden a minisztérium és a bankszövetség egyeztetett, a minisztérium ismertette az új kormányzati döntéseket, bemutatta azok hátterét és céljait. A tárgyalás a partnerség jegyében zajlott, amelyet a GFM a jövőben is fenn kíván tartani, hiszen a bankszövetség fontos szereplője a hazai pénzügyi rendszernek.

Kiemelendő, hogy az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok a pénzügyi tudatosságának megerősítése.

Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket.

A bankszövetség közleménye szerint az extraprofitadó csökkentéséért cserébe elvárt további állampapír-vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, a bankok likviditása csökken, és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni. Ezzel szemben megállapítható, hogy a bankrendszer folyamatos és jelentős jövedelemre tett szert az elmúlt években, amelyben nem várható érdemi változás, így a tőkeellátottság nem fogja korlátozni a hitelezést. 

A legfrissebb adatok alapján megállapítható, hogy a hazai bankrendszer hitel-betét mutatójának 72 százalékos szintje alacsonynak tekinthető, azaz a betétekhez képest mérsékelt hitelállománnyal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy érdemi mozgástere van a bankszektornak arra, hogy továbbra is hitelezze a gazdaságot, ezáltal is segítse a hazai növekedést. Mindemellett a bankrendszer rövid lejáratú jegybanki eszközében tartott szabad likviditása jelenleg is 7 ezermilliárd forint felett van. Összességében megállapítható, hogy a hazai bankrendszer tőke- és likviditási helyzete erős, a bankok hitelezési képessége magas szinten áll, így az extraprofitadó ezt nem veszélyezteti.

A bankszövetség véleménye szerint a megtakarítások további megadóztatása jelentős visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén. Továbbá a bankszövetség megfogalmazása szerint a lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású, és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról. Az észrevétel kapcsán fontos hangsúlyozni: 

A szabályozás nem érinti az öngondoskodás szempontjából meghatározó súlyt képviselő termékeket, amelyek többek között az állampapír-befektetésben, az önkéntes nyugdíjpénztárban, nyugdíj-előtakarékossági számlán, illetve a tartós befektetési számlán kezelt

Továbbá a szabályozást felmenő rendszerben vezetik be, ami azt jelenti, hogy a meglévő megtakarításokat az intézkedés nem érinti, az kizárólag az új megtakarításokat terelheti – elsősorban – a lakossági állampapírok irányába. 

A tárca közleményében hozzátették: visszásnak tekinthető a bankszövetség azon kijelentése is, amely szerint a kormányzati intézkedések visszalépést eredményezhetnek az öngondoskodás terén, hiszen a bankszektor eddig sem tett sokat az öngondoskodási célú, értékmegőrző megtakarításokért: a bankok által a lakossági lekötött betétekre fizetett átlagkamat 2023. március végén több mint 10 százalékponttal elmaradt a benchmarknak számító pénzpiaci kamat, a 3 havi BUBOR szintjétől. Eközben a visegrádi országokban és Romániában ez a különbség a töredéke a magyar értéknek. Ebből is az látszik, hogy a hazai megtakarítási piacon nem alakult ki kiegyensúlyozott és egészséges verseny. A kormány emellett megállapította, hogy a lakossági ügyfelek tájékoztatása a magasabb hozamot biztosító megtakarítási lehetőségek terén eddig sem volt megfelelő. Így történhetett meg, hogy a rendkívül magas inflációs környezet ellenére a nulla és 1 százalék közötti hozamot biztosító látra szóló és folyószámlabetétek állománya jelentős emelkedést követően mára már 8 ezermilliárd forint körül alakult. 

A kormány háztartásokat érintő intézkedései tehát joggal az öngondoskodás megerősítését, a pénzügyi tudatosság növelését és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzését szolgálják.

Összességében tehát a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal számol, hogy a négy új kormányzati intézkedés – a bankok extraprofitadója, a befektetési alapok befektetési politikájának módosítása, a kamatjövedelem után fizetendő módosítása, valamint a lakossági szereplők kötelező tájékoztatása – az intézmények és a lakossági szereplők állampapír-keresletét érdemben képesek növelni. A döntések ezáltal jelentősen hozzájárulnak a családok megvédéséhez, a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzéshez, az önfinanszírozás elősegítéséhez és nem utolsósorban az állam finanszírozási költségeinek csökkentéséhez.