Hogyan alakult a lízingcégek második negyedéve?
A gépjárműveknél a bruttó eszközérték mintegy 70-75 százalékát finanszírozták a hazai lízingcégek. Ha a tavalyi második negyedévi összlízing-teljesítményt egy egyedi nagyobb tételtől megtisztítjuk, akkor egy év alatt hozzávetőleg 16 százalékkal nőtt a lízingcégek által finanszírozott nettó eszközérték. A lízingszerződések száma viszont 2020 első negyedéve óta folyamatosan csökken. Ha a tényszámokat vesszük alapul, akkor a lízingüzlet-kötések darabszáma 2019-hez képest jelentősen, 30 százalékkal esett vissza. Ha szektorbontásban is megnézzük a lízingelést, akkor az idei első fél évben az üzletek körülbelül 75 százalékát a kis- és középvállalkozások (kkv-k), mintegy 18-20 százalékát a nagyvállalatok kötötték, míg a lakosság szerepvállalása a korábbi 25-ről mára 5 százalékra esett vissza.
Mi volt az oka annak, hogy különösen a Covid előtti utolsó év, 2019 óta a finanszírozott összeg jelentősen nőtt? Hogy alakult a személyautók lízingelése?
Valóban, a finanszírozott összeg az előző év azonos időszakához képest ugyan csupán 2 százalékkal nőtt idén az első fél évben – a tavalyi első hat havi 420,4 milliárd forintról 429,11 milliárd forintra –, de valamivel biztatóbb a változás, összesen 15,7 százalékos bővülésről tanúskodnak az adatok, ha a már említett egyszeri 50 milliárdos ingatlanlízing-étellel korrigáljuk. A finanszírozott állomány növekedésének elsődleges okát az eszközök árának drámai emelkedésében, a nyersanyagárak növekedésében és az inflációban kell keresni, míg az árfolyamváltozások kevésbé éreztették hatásukat ebben az évben. Annyi bizonyos, hogy ezek a tényezők a magas kamatkörnyezettel együttesen negatívan hatottak a beruházási kedvre, így a lízingmegoldásokra is.
Az idei második negyedévben tehát mintegy 429 milliárd forintot tett ki a kihelyezések nagysága, míg a Covid előtti utolsó évben, 2019 hasonló időszakában hozzávetőleg 350 milliárd forintot ért el. Most a bérek alakulása, a jelentős a növekvő üzemeltetési költségek miatt leginkább a 2-3 millió forintba kerülő használt személygépkocsikat keresi a lakosság.
A prémiumautók iránti kereslet kevésbé csökkent, az autómegrendeléseknek, a forgalomba helyezéseknek 20 százalékát tették ki. Az is jellemző volt, hogy a 2021., illetve 2022. évi megrendelések teljesítése átcsúszott 2023-ra. Jól érzékelteti az autópiacon lezajlott drágulási folyamatot, hogy míg a lízingelt autók átlagos bruttó beszerzési ára 2019-ben még 6,7 millió forint volt, addig napjainkban ez felugrott 12,8 millió forintra.
Gyakran hallani, hogy az elmúlt években az európai autógyárak nagy része a készletét gyarapította, az autóértékesítés, az autók lízingbe adása viszont visszaesett. Mennyire igaz ez?
Ez az elmúlt fél, egy évben igaz, bár márkánként eltérők az arányok. 2021–22-ben keresleti piac volt, most inkább már kínálatiban vagyunk.
A beszállító autóimportőrök árkedvezménnyel operálnak, illetve a lízingvállalatokkal közösen, különböző egy számjegyű vagy akár nullaszázalékos kamatszintű finanszírozási akciókkal igyekeznek csökkenteni a készleten lévő eladatlan autóállományt és egyszerre ösztönözni a keresletet.
A személy- és kishaszongépjárművek esetében, azaz a 3,5 tonna alatti járműveknél van olyan szegmens, ahol 50 százalékkal zuhantak vissza az idei megrendelések a tavalyi év azonos időszakához képest. A kereslet általános visszaesése valójában európai szinten is kimondható, azt látjuk, hogy elkezdtek felhalmozódni a készletek például Németországban, Hollandiában, sőt keleten, Romániában is csökkenő tendenciát tapasztalni az új autók piacán. A Nyugatról beérkező új személyautók egy részét a magyarországi autókereskedők reexportálják, azaz innen továbbítják, küldik vissza, akár a gyártó országának piacára. A reexport nem új keletű tevékenység, de az általános kereslet-visszaesés és a gyárak koncepcióváltása miatt ez a tevékenység is csökkent az utóbbi időben.
Milyen ügyfélszempontok húzódnak meg a beruházások mögött, ha lízingről van szó?
Ennek megítéléséhez tudni kell, hogy a különböző lízingtípusok közül Magyarországon a pénzügyi lízing a legkedveltebb eszközberuházási konstrukció. A pénzügyi lízing olyan háromoldalú szerződés, ahol az eladó is szerepet kap. A lízingbe megvásárolja a lízingbe vevő által kiválasztott lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbe vevő cégnek vagy fogyasztónak díjfizetés ellenében átengedje.
Gyakran felmerül az a kérdés, hogy ha az operatív és pénzügyi lízinget összevetjük, közülük melyiket, mikor érdemes választani. Az alapvető különbség a két megoldás között az, hogy a pénzügyi lízing végén az ügyfél tulajdonjogot szerezhet a lízingelt gépre, eszközre.
Egyszerűen fogalmazva, a pénzügyi lízing esetében eszközbeszerzésről beszélhetünk, amelynek az árát részletekben fizetjük meg, miközben az operatív lízing egy szolgáltatás, amely nem a tulajdonszerzésre irányul, továbbá tartalmaz üzemeltetési szolgáltatásokat is ez a konstrukció. A bérletre vagy operatív lízingre akár egy targonca vagy egy toronydaru bérlése is jó példa lehet, mivel bizonyos eszközök csak egy-egy munkára, projektre szükségesek a felhasználói oldalon. Az úgynevezett „köztes verziónk” a nyílt végű pénzügyi lízing, ahol a futamidő lejártával eldöntheti a vállalkozás, hogy tulajdonjogot szerez, vagy visszaadja a lízingelt tárgyat, vagy egy harmadik személy kapja meg a lehetőséget, akit ő jelöl ki. A nyílt végű és az operatív lízing személyautók céges beszerzése kapcsán áfa-visszaigénylési lehetőséget biztosít a saját forrásból beszerzett eszközökkel szemben.
A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai igen erőteljesen részt vettek a jegybank NHP programjában. Az új állami programokban milyen mértékben vesznek részt a lízingcégek?
Államilag támogatott konstrukciókat indított a KAVOSZ Zrt. 2021-ben, amely mára a harmadik lízingprogram-csomagnál tart.
A Széchenyi Lízing Max Plusz azért nagyon kecsegető, mert például ezzel a konstrukcióival a kis- és nagyhaszongépjárművek és egyéb termelőeszközök finanszírozását 5 százalékos fix kamatozással tudják a tagvállalatok kínálni a kkv-knak. Több éve partner a lízingelésben az Exim Bank is, amely a Baross Gábor Újraiparosítási Programban lízingtámogatási konstrukciókat is biztosított.
Ahogyan az elmúlt években, az idén is népszerűek a támogatott finanszírozási programok, 2023 első fél évében, az államilag támogatott konstrukciók keretében összesen 81,9 milliárd forint kihelyezése valósult meg, ami 5231 darab szerződést jelentett. A támogatások megoszlása alapján a mezőgazdasági gépek 24 milliárd forint kihelyezéssel végeztek az első helyen, amelyeket a kishaszonjárművek 22,8 milliárd forinttal, a nagyhaszonjárművek 22 milliárd forinttal, az ipari gépek 7,8 milliárd forinttal és az építőipari gépek 2,4 milliárd forintos finanszírozással követtek. Ennek a legnagyobb részét, 62,4 milliárd forintot a KAVOSZ Széchenyi Lízing programok teljesítették, amelyekben 4423 darab új szerződés jött létre. Fontos, hogy a Széchenyi Lízing programok folytatódnak a második fél évben is, sőt, a Lízing Max Plusz jelenleg elérhető termék maximális limitjét a Gazdaságfejlesztési Minisztérium megduplázta, így 400 millió forintos hitelösszegig adható. A támogatások másik meghatározó csoportját alkotják az Exim Bank termékei, a már említett Baross Gábor Újraiparosítási Program lízinglábát hamar „elkapkodta” a szállítmányozási piac.
Milyen új jelenségek tűntek fel a hazai lízingpiacon?
A nemzetközi szállítmányozó cégek eszközbeszerzései és a gyártógépbeszerzések mellett a személygépjárművek és a kishaszonjárművek is beléptek az eurófinanszírozásba, az autók 10 százalékát már euróban lízingelték az ügyfelek az elmúlt fél évben. Ez persze azoknál a cégeknél valósulhat meg, amelyek euróban befolyó bevételre is szert tesznek.
Jelenleg nincs a mezőgazdaságban a gépbeszerzések bekerülési árát támogató állami program. Ezek újbóli bevezetése azért lenne fontos, mert a mezőgazdaságban egyre inkább nagy értékű, precíziós gépeket használnak a gazdák mind a földművelés, mind a termények betakarítása terén. Emellett az elmúlt években hozzá is szokott a vételár-támogatáshoz a szektor, ami most kivárásra ösztönzi a gazdákat. Ebben a szektorban nőttek a leginkább az egy szerződésre jutó finanszírozások, ami arra is visszavezethető, hogy az elmúlt években a folyamatos technikai fejlődés komoly hatékonyságnövelést hozott, nagyfokú automatizáltsággal. A korábban két gép által kiszolgált területet mára egy nagyobb géppel lehet sokkal kedvezőbb költségszinttel megművelni, vagy a terményt betakarítani róla. A gépjárművek esetében a szállítási idők ugyan csökkentek, de a még egy-másfél éve megrendelt gépjárművek egy részénél a rendelések visszamondása is tapasztalható közvetlenül az eszközök megérkezése előtt. A beszerzési döntések még egy kiszámíthatóbb gazdasági környezetben születtek, a mai helyzet merőben más kilátásokat mutat. A magas infláció és annak hatásai óvatosabbá tették az ügyfeleket. Általános tünet a piacon a kivárás is, az ügyfelek az eszközök árának csökkenésére és a kedvező kamatokra várnak már a közeljövőre nézve.
A lakossági partnereknél mostanában nemegyszer előfordul, hogy bár időben leszállítják a lízingelni kívánt tárgyat, de a lízingeléshez szükséges jövedelemarányos törlesztési feltételeknek nem tud megfelelni már az ügyfél, ezért egyszerűen visszalép.
A nyugat-európai és hazai lízingszektorban egyre növekvő részt tesz ki a hajólízingelés. Mind a Balatonnál, mind az adriai nyaralásoknál egyre népszerűbb a nagy értékű, több tízmillió forintot vagy még ennél is többet érő hajók, jachtok lízingje, bérlése.
Hogyan látja a lízingpiac helyzetét, melyek a lízingszövetség céljai?
A lízingcégek fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, különösen a kkv-k, azon belül a mikro- és kisvállalkozások beruházásainak megvalósításában. Az elmúlt években a különböző terhek, úgymint a törlesztési moratórium, a szektorra kivetett extraprofitadó vagy a kamatstop költségei jelentős terhet róttak a tagvállalatokra. A lízingcégek egy része a teherviselő képességének határára érkezett, és akár már veszteséget volt kénytelen elkönyvelni 2022-ben, tekintettel a központi gazdasági támogatásban vállalt szerepére és az enyhén romló portfólió miatti értékvesztésre. A finanszírozási aktivitás magas szinten tartása és a további hatékonyságjavítás céljából a lízingszövetség szorgalmazza a digitális szerződéskötés jogi és technikai hátterének mielőbbi megteremtését, amelynek kapcsán a szakmai egyeztetések felgyorsítását kezdeményezi az illetékes minisztériumokkal.
