A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai által szolgáltatott adatok szerint az idei első fél év sem hozott még valódi áttörést. A finanszírozott összeg az előző év azonos időszakához képest 2 százalékkal nőtt, 420,4 milliárd forintról 429,11 milliárd forintra.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
Ennél jóval biztatóbb változásról, összesen 15,7 százalékos bővülésről tanúskodnak az adatok, ha a tavalyi, egyszeri 50 milliárdos ingatlanlízing-tranzakcióval korrigáljuk az eredményeket.
Kevésbé rózsás a kép, ha a szerződések számát vizsgáljuk. 2022-höz képest 7 százalékkal kevesebb, összesen 34 094 szerződést kötöttek, vagyis nem ért véget még az a tendencia, hogy az eszközök áremelkedése okozza a finanszírozási összeg emelkedését, miközben kevesebb üzlet születik.
Mivel a korábbi negatív piaci folyamatok egy része már számottevően enyhült, a hazai lassú kilábalás hátterében még mindig a magas infláció áll. A teljes lízingportfólió, a tőkekintlévőség továbbra is 2000 milliárd forint felett van, és 12,5 százalékkal magasabb a megelőző év eredményéhez képest. A hazai ügyfélkört már szinte kizárólag a vállalati szektor dominálja. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) aránya 75 százalék, a nagyvállalatoké 18 százalék, míg a lakossági ügyfelek részesedésének drámai csökkenése ebben az időszakban is folytatódott, így ez a szegmens már pusztán 5,4 százalékot képvisel a hazai piacon.
Mi jellemezte az egyes eszközkategóriákat 2023 első fél évében?
„2023-ban az egyes eszközkategóriákat tekintve a lízingfinanszírozások 38 százalékát a személyautó, 11 százalékát pedig a flottajárművek képviselték, míg a fennmaradó 51 százalékon a termelőeszközök és az ingatlan osztoztak. A volumeneket tekintve, a Covid előtti utolsó évhez, 2019-hez képest a hazai piac rendkívüli mértékben, 32 százalékkal, 50 085 darabról 34 094-re esett vissza.
A Covid-járvány óta a lízingelt autók szerződésszáma 41 százalékot esett vissza, míg a kishaszonjárművekre 40 százalékkal kevesebb szerződést kötöttek, miközben a nagyhaszonjárművek mennyisége 8 százalékkal, a mezőgazdasági gépeké pedig 19 százalékkal lett kevesebb.
A volumenek zsugorodásában a meredeken kilövő árak és a magas kamatkörnyezet játszották a kulcsszerepet. Ez nem meglepő, mivel a személygépkocsik esetében az átlag bruttó ár a 2019-es 6 727 000 forintról 2023-ra 12 874 000 forintra, azaz 91 százalékkal emelkedett. Ugyanezen időszakban a mezőgazdasági gépek bruttó eszközértéke még ennél is többet, 109 százalékot nőtt, így az átlag bruttó ár idén már elérte az 53 194 000 forintot
– emelte ki Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.
Enyhén csökkent az új személygépkocsik forgalomba helyezése: az első 6 hónapban 1,5 százalékot mérséklődött, a finanszírozott összeg 20,7 százalékos emelkedéssel, 120,7 milliárd forintot tett ki. A lízing részesedése az új személygépkocsik esetében folyamatos emelkedést mutatott, az utolsó két hónapban már 27 százalék feletti szinten állt, szemben a 2022 utolsó negyedévében mért 18 százalékos eredménnyel. A flottafinanszírozás, flottakezelés enyhe darabszámcsökkenés mellett (4 százalékkal, 5532 darabbal esett vissza az állomány) az emelkedő áraknak köszönhetően 19 százalékkal növelte a finanszírozott összeget, 40,1 milliárd forintra. A Magyar Lízingszövetség által mért állomány összesen 47 347 gépkocsi, a Covid mélypontja óta nem tudta még elérni a 2019-es szintet.
A teljes hazai flottaszektor azonban ennél jóval nagyobb, százezer feletti gépjármű-állománnyal rendelkezik. Az elmúlt év második felében és az idei évben a még mindig hosszú szállítási határidők és az emelkedő árak is számos nehézséget okoztak ezen a piacon, ezért sok ügyfél végül más megoldást választott, vagy visszalépett a megrendelt autó bérletétől.
Az európai trendekkel ellentétben nálunk nem tud elindulni a magánszemélyek tartós bérlete, elsősorban a versenyhátrány miatt, mivel nekik is ki kell fizetniük a cégautó-adót.
Az új kishaszonjárművek szegmensében már teljesen más a kép, mivel 14 százalékkal több eszköz került forgalomba, ami a lízingkihelyezéseket is látványosan, 44 százalékkal növelte meg, és összegében elérte a 41,2 milliárd forintot. A kishaszonjárművek esetében a lízingszerződések részesedése átlagban 34 százalék felett teljesített.
A piaci nehézségek ellenére a lízingpenetráció viszonylag magas és stabil volt a nagyhaszonjárművek esetében. Új teherautóknál közel 60 százalékot ért el, a nehéz pótkocsiknál még ennél is magasabb részesedést tett ki. A bázis ugyan kicsi, mégis, az új buszok forgalomba helyezése idén 2,5-szeresére emelkedett (597 darab). Bár ezt a növekedést a lízing nem tudta lekövetni, így is 35 százalékkal nőtt a finanszírozott összeg.
A mezőgazdasági eszközök kihelyezése is 17,7 százalékkal emelkedett, és értékben elérte a 68,73 milliárd forintot. A termelőeszközökön belül fontos szerepet töltenek be az ipari gépek is, amelyek, bár 5 százalékkal visszaestek a szerződött darabszámban és értékben is, így is 28,2 milliárd forintos teljesítménnyel zárták az első fél évet.
Az építőipari gépek eredményei sajnos híven tükrözik a szektor teljesítményét. A finanszírozott összeg 21 százalékkal lett kevesebb, és az első fél évben 10,92 milliárd forintot tett ki összesen.
Egy kiemelkedő tavalyi egyedi ügyletnek köszönhető „rekordévet” követően az ingatlanszegmens idén már visszatért a korábbi kerékvágásba és a szerényebb számokhoz, így 1,2 milliárd forint értékű finanszírozással, összesen 51 lízingszerződés született lakóingatlanokra, és egymilliárd forint értékben nem lakóingatlanokra.
Figyelemre méltó, hogy 2023-ban az euróalapú finanszírozások már a piac 42 százalékát tették ki. Bár a nagyhaszonjármű-szegmens hagyományosan euróalapú volt, ma már a személygépkocsik esetében is egyre gyakoribb az euróalapú finanszírozás: a 2019 óta megkötött, euróelszámolású szerződések aránya 1,8 százalékról már több mint 12 százalékra emelkedett. Még markánsabb a változás az ipari gépeknél, ahol az elmúlt 4 évben 7,2 százalékról 65 százalékra emelkedett az ilyen szerződések részesedése.
