Máris reagált Nagy Márton a gyenge GDP-adatokra – 14 intézkedést jelentett be a miniszter
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAhogy megírtuk, negatív meglepetést okozott a gazdaság második negyedéves teljesítménye , a várakozásokkal szemben nem ért véget a technikai recesszió Magyarországon, ugyanis éves alapon 2,4 százalékkal, negyedéves bázison pedig 0,3 százalékkal csökkent a kibocsátás.
A Központi Statisztikai Hivatal adataira máris reagált Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A háború és szankciók károsan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, ugyanis a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet, többek között a német gazdaság stagnálása sem segített.
A miniszter kiemelte, hogy „a 2023 második negyedévi GDP visszaesés a negatív gazdasági ciklus alja, hazánk gazdasága a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedési irányba fog fordulni,
a harmadik és negyedik negyedévben gyors visszapattanás várható.
Hangsúlyozta, hogy a gazdaság alapjai erősek: újabb és újabb, jelentős mértékű beruházások érkeznek hazánkba, egyre többen, már közel 4,8 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben rekord alacsony szintre süllyedt a regisztrált álláskeresők száma. A járműipar és az akkumulátorgyártás jól teljesít, az export pedig szárnyal. A kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót, 2024-ben pedig elérje a 4 százalékos gazdasági növekedést, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket. Ennek érdekében a kormány 14 lépéssel erősíti a gazdaságot:
1. a kormány letöri az inflációt, amely többek között a 15 százalékra emelt kötelező akciózásnak és az online árfigyelőnek köszönhetően már októberre egy számjegyűvé válhat. Az eredmények már most látványosak, az év eleji csúcsról 8 százalékponttal csökkent az infláció. Az infláció letörése támogatja a fogyasztás élénkülését, ami aktívan hozzájárul a gazdasági növekedéshez;
2. már augusztustól újra emelkedhetnek a reálbérek, ezzel is növelve a családok vásárlóerejét és a fogyasztás mértékét. Az infláció letörése tehát a reálbéreket újra növekedési pályára állítja;
3. a kabinet fenntartja háztartások számára a rezsivédelmet az átlagfogyasztás mértékéig, ami havonta mintegy 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak;
4. a kormány döntésének megfelelően a lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop is fennmarad évvégéig, amely eddig már mintegy 350 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben, jelenleg is 300 ezer család biztonságát garantálja. A vállalati és lakossági kamatstop intézkedés összesen már közel 330 milliárd forinttal támogatta a családokat és a kkv szektort;
5. a családok vásárlóerejének jelentős növelése és a kereslet élénkítése érdekében augusztustól 200 ezer forinttal, összességében 650 ezer forintra emelték a SZÉP Kártya kedvezményes keretét, amelynek felhasználhatóságát kiterjesztette a hidegélelmiszerekre is;
6. a kormány fenntartja a teljes foglalkoztatottságot, sőt a dolgozók száma mára megközelítette a 4,8 milliót. Ahol nincs elegendő magyar munkaerő, ott az új vendégmunkásokról szóló szabályozás segíti a gazdaság zavartalan működését;
7. az ezer milliárd forintos kerettel rendelkező Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a 600 milliárd forintos Baross Gábor Tőkeprogramon rendkívül kedvező forrásai minden vállalatnak folyósításra kerül, eddig a források közel 75 százaléka került leszerződésre;
8. folytatják a KKV-kat célzó Széchenyi Kártya Programot, amely keretében csak idén eddig közel 600 milliárd forintra rúg a leszerződött, kamattámogatott hitelek állománya;
9. a kormány évvégéig fenntartja a kamatstopot a KKV-k számára, amely bevezetésekor 60 ezer, jelenleg pedig 28,5 ezer KKV-t véd meg a magas kamatoktól;
10. a kormány támogatást nyújtott több tízezer energiaintenzív kkv számára megnövekedett rezsiköltségeik és energiahatékonysági beruházásaik finanszírozására;
11. a kormány januárban kiszabadította a kkv-kat a váltófix áram- és gázszerződésekből, aminek köszönhetően több tízezer ügyfél energiaszámlája csökkent le 2023 áprilisában, több mint 50 százalékkal;
12. az egyes kiemelt ágazatokban júliustól 200 euró/megawattos szinten áramárplafont vezetettek be, így 5 ezer vállalkozást szabadított ki a rendkívül magas áron fixált szerződéséből;
13. a kormány végrehajtja a Gyármentő Programot, amelynek köszönhetően 140 nagyvállalat 300 milliárd forintnyi energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházása valósulhat meg, 120 milliárd forintos célzott támogatás mellett;
14. a kormány továbbra is erőteljesen ösztönzi a beruházásokat, az egyedi kormánydöntéseken (EKD) keresztül 2023-ban már 35 beruházás megsegítéséről döntött, így 70 milliárd forintos támogatás mellett több mint 350 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg.
Nagy Márton hozzátette, hogy a kormány 14 intézkedésének köszönhetően a fogyasztás vissza fog pattanni, miközben tovább folytatódik a termelés és beruházások növekedése, a külföldi működőtőke beáramlása, valamint fennmarad az export dinamikus bővülése is. 2023-ban a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram, a Széchenyi Kártya Program, valamint a kamatstoppok mintegy 1,5 százalékponttal járulnak hozzá a növekedéshez. A kormány célja, hogy miközben megvédi a családokat és a munkahelyeket, helyreállítsa a hazai gazdasági növekedés alapjait annak érdekében, hogy jövőre Magyarország újból a megszokott növekedési pályára álljon, elérje a 4 százalékos gazdasági bővülést.
Pénzügyminisztérium: a magyar gazdaság az év második felében visszatér a növekedési pályára
A magyar gazdaság az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére az év második felében visszatér a növekedési pályára, jövőre ismét uniós átlag felett teljesíthet - reagált a Pénzügyminisztérium közleményben. Hozzátették:
Az Európai Bizottság a hazánknak járó források visszatartásával rontja gazdasági teljesítményünket, ennek ellenére a 2021. évi 7,2 százalékos és a 2022-es 4,6 százalékos növekedésnek köszönhetően a magyar gazdaság továbbra felülmúlja az uniós átlagot a járvány utáni újraindítást tekintve.
Magyarország ebben a tekintetben megelőzi többek között Németországot, Franciaországot, Csehországot és Olaszországot is. Európa kilátásai jelenleg nem kedvezők, a magyar gazdaság azonban már az év második felében visszatérhet a növekedési pályára. A következő hónapokban a reálkeresetek és a fogyasztás bővülése, az ipar növekedése és a javuló külkereskedelmi mérleg is kedvezően hathat a gazdaság teljesítményére. A kormányzati intézkedések együttes hatására az infláció akár már az év vége előtt egy számjegyűre mérséklődhet. Hangsúlyozzák, hogy a kormány a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, valamint garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, és a rezsicsökkentést.
