Lesújtó GDP-adat érkezett: nem tudott kimászni a recesszióból a magyar gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem ért véget a technikai recesszió Magyarországon: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggeli adatai szerint az április–június közötti három hónapban éves alapon 2,4, míg az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal csökkent a GDP.
A Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó szakértők 2022 hasonló időszakához képest 1,3 százalékos zsugorodást, negyedéves bázison pedig 0,4 százalékos növekedést vártak. A KSH közleményében azt emelte ki, hogy a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben
- az ipar és
- a piaci szolgáltatások (ezen belül főként a szállítás, raktározás, valamint kereskedelem) járultak hozzá.
A csökkenést mérsékelte a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet.
A mai adat tehát egyértelműen negatív meglepetés. Bár a részletes adatokat csak szeptemberben teszi közzé a KSH, úgy tűnik, hogy sem a mezőgazdaság, sem a szolgáltatások halvány javulása nem segítette a gazdaság helyreállását.
Az viszont várható volt, hogy éves alapon csökken a GDP, hiszen tavaly az év első három hónapjában 8,2, majd a második negyedévben 6,5 százalékkal emelkedett, tehát a bázis magas volt. Az azonban sokkal kellemetlenebb, hogy negyedéves bázison is mérséklődött a kibocsátás, holott az elemzők az enyhe pluszban bíztak, amellyel véget érhetett volna a háromnegyed éve tartó technikai recesszió.
Bár a második negyedévben az ágazatok többsége nem muzsikált túl fényesen, az év elejéhez képest legalább már kisebb visszaesést láttunk, ami a mai adatok fényében felesleges optimizmusra adott okot: a kiskereskedelmi júniusban 8,3, az építőipar pedig 3,8 százalékkal mérséklődött – mindkét szektorban februárban volt a mélypont. Előbbi 13,1, utóbbi 14,2 százalékkal zuhant vissza éves viszonylatban.
Az ipar sem épp acélos teljesítményével hívta fel magára a figyelmet, miután a nyár közepén 6,1 százalékkal csökkent a kibocsátása annak ellenére, hogy a gazdaság húzóágazatának számító járműgyártás és a villamos berendezések gyártása ötödével emelkedett éves bázison, miközben a belföldre termelő ágazatok még mindig szenvednek.
A feldolgozóipar kettészakítottsága is ugyanarra vezethető vissza, mint szinte minden más. Április és június között még mindig 20 százalék fölött volt az infláció, a masszív reálbércsökkenés azonnal lecsapódott a felhasználási oldalon. Ugyanakkor a következő hónapok nagy kérdése, hogy az infláció csökkenésével és augusztustól várható reálbérfordulattal együtt végre ismét élénkül-e a fogyasztás, vagy továbbra is óvatos költekezés jellemzi a lakosságot.
Ami a beruházásokat illeti, az állami oldalról a kormányzati stop, a piaciról pedig a magas kamatok jelentik a legfőbb akadályozó tényezőt. Ezen elsősorban a jegybank hónapok óta tartó kamatcsökkentése segíthet, bár azért itt is vannak még kockázatok. Nagy kérdés, hogy a forint elmúlt hetekben mutatott teljesítménye mennyire ingatja meg a Magyar Nemzeti Bank elkötelezettségét, nem beszélve arról, hogy két számjegyű kamatok mellett – amelyek idén biztosan velünk maradnak – semmiféle érdemi hitelezésről nem lehet beszélni. Mindenesetre a mai adat után már csak abban bízhatunk, hogy az év második felében jön egy erőteljesebb felpattanás, ami végre kirángatja a magyar gazdaságot a recesszióból.
