Szignifikánsan javult a folyó fizetési mérleg egyenlege a második negyedévben – reagált Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataira. Április és június közötti három hónapban 690 millió euró többlet keletkezett, ami tavalyhoz képest  3,3 milliárd eurós javulás.

Fotó: Kuklis István

Ezzel az első fél évben 98 millió többletet mutatott a folyó fizetési mérleg az egy évvel ezelőtti 4 762 millió deficittel szemben.

Ez különösen jó hír a forintnak, amelyre tavaly egyebek között a méretes deficit következtében kibillenő egyensúly miatt óriási nyomás nehezedett.

Suppan Gergely a részletekről elmondta, a külkereskedelmi mérleg javulását tükrözve 920 millió euró többletbe fordult az áruk egyenlege az egy évvel ezelőtti 2970 millió euró deficithez képest. 

Az áruk egyenlegének markáns javulását részben az energiaárak zuhanása miatt javuló cserearányok, részben a visszaeső belső kereslet eredményezte, hozzájárulva az csökkenéséhez

– magyarázta az elemző, emlékeztetve rá, hogy tavaly összesen 13,9 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 6,5 milliárdról,  a arányában pedig 8,2 százalékára az előző évi 4,2 százalékról, amit a cserearányromlás okozott, mivel önmagában az energiaegyenleg hiányának növekedése 9,8 milliárd euróval rontotta a külső egyensúlyt. A tőkemérleggel együtt számolva a külső finanszírozási igény 2,6 milliárd euróról 10,3 milliárd euróra emelkedett, azaz a GDP 1,7 százalékáról a GDP 6,0 százalékára.

Kilátások

A Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a következő években ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, döntő részben a tavalyi átlagokhoz képest meredeken visszaeső energia- és energiahordozóárak miatt, 

aminek hatására a cserearány-javulás önmagában 9-9,5 milliárd euróval javíthatja a külső egyensúlyt, 

a visszaeső fogyasztás, az energiamegtakarítás (részben az enyhe télnek is köszönhetően), valamint a napenergia-termelés súlyának növekedése a hazai energiatermelésben jelentős mértékben csökkentheti az importot, így a javulás ennél erőteljesebb is lehet. 

„Az átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső leépülése. Idén 0,8 milliárd euró hiányra, azonban jövőre már 1-1,5 milliárd euró többletre számítunk a folyó fizetési mérlegben, azonban a javulás akár ennél nagyobb mértékű is lehet, míg a következő években folytatódhat a folyó fizetési mérleg többletének emelkedése. Így idén a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 0,4 százalékára mérséklődhet” – jósolta Suppan Gergely.