Jól állunk a bölcsődei férőhelyek számát illetően, mégis a legtöbb magyar szülő otthon neveli a kisgyermekét

Magyarországon a 3 év alatti gyermekek 62 százalékát kizárólag a szüleik nevelték 2021-ben, míg az Európai Unióban ez az arány megközelítőleg 50 százalékos volt. Tavalyelőtt az EU-ban a hároméves és az iskolaköteles kor közötti gyermekek 87 százaléka részesült hivatalos gyermekgondozásban, miközben Magyarországon az óvodai nevelés ekkortól már államilag kötelező. 

„Ám, cseppet sem mindegy, hogy az intézményi nevelés költségeiből mennyi hárul a családra. Az UNICEF jelentése szerint például Írországban, Új-Zélandon és Svájcban két átlagkeresőnek számító házaspár esetében az egyik fizetésének harmadát-felét kellene elköltenie ahhoz, hogy két gyermeket gyermekgondozásba tudjanak elhelyezni” – áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglalójában. 

Hazánkban törvény szabályozza a költségeket

Magyarország igen kedvező helyet foglalt el az UNICEF rangsorában, a fizetések 6–9 százalékáig terjedő gyermekellátási költségekkel. A törvény szabályai szerint a bölcsődei, mini bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25, étkezés nélkül a 20 százalékát, munkahelyi és családi bölcsőde esetén pedig az 50 százalékát. Továbbá sok, különböző szempontokból hátrányos helyzetű gyermek kormányzati kedvezményben részesül – írja a csalad.hu.

Az összes olyan európai államban, amelyről rendelkezésre állnak adatok, a bölcsődei és óvodai nevelésre fordított pénzügyi források főként a kormányzattól származtak 2020-ban. Ez a közkiadások aránya 2020-ban a ciprusi 64 százaléktól a luxemburgi 96,6 százalékig terjedt. 

Az céljai a kisgyermekkori gondozásban

Az idősödő társadalom problémája, illetve az ebből is fakadó, az utóbbi években Európa-szinten erősödő munkaerőhiány is arra készteti a kormányzatokat, illetve munkaadókat, hogy segítsék a kisgyermeket nevelő édesanyák munkaerőpiaci visszatérést. Egy éve adta ki az Európai Bizottság az Európai Gondozási Stratégiát. Ebben azt a javaslatot tették a tagállamoknak, miszerint 2030-ra a 3 év alatti gyermekek 50 százaléka bölcsődei, a 3 éves és iskolaköteles kor közti gyermekek 96 százaléka pedig óvodai gondozásban részesüljenek (utóbbi része az Európai Oktatási Térség céljainak is). E célt Magyarország mellett több tagállam – például Svédország, Spanyolország, Belgium – is teljesítette már 2021-ben.

A korai gyermekkorban, különösen hároméves kor előtti gondozási-nevelési befektetések különösen értékesek lehetnek, mivel ekkor van az agy fejlődésének legkritikusabb szakaszában. 

Idehaza kiemelt fontosságú a bölcsődei ellátás bővítése, elérhetővé tétele. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a bölcsődei férőhelyek száma a 2017-es 46,5 ezerről 2022-re 55,37 ezerre nőtt, és 2022. május 31-én több mint 50 ezer kisgyermeket láttak el a hazai bölcsődék.

Az óvodai nevelésben-fejlesztésben a gyermekek fejlesztik nyelvhasználatukat és szociális készségeiket, elkezdik erősíteni logikai és érvelési készségeiket, illetve arra ösztönzik őket, hogy fedezzék fel az őket körülvevő világot és környezetet. Az Európai Unióban 2021-ben a hároméves és az iskolaköteles kor közötti gyermekek 86,6 százaléka részesült hivatalos gyermekgondozásban, de e tekintetben is jelentősek az eltérések a tagországok között. Magyarországon minden 3 éves és iskolaköteles kor közti gyermek óvodába jár. A skála másik végén Románia áll, ahol csak minden második gyermek vesz részt intézményi gondoskodásban.