Minden részlet kiderül a nyugdíjemelésről – Gulyás Gergely a kormányinfón tisztázta a helyzetet

A korábbi, januári 15 százalékos emelést további 3,1 százalékkal egészíti ki a kormány – közölte Gulyás Gergely. Ennek háttere, hogy a nyugdíjas infláció 2023-ban 18,5 százalék lesz a Magyar Nemzeti Bank jelzése szerint. Hogy a januári emelést összefésüljék a nyugdíjas inflációval, ehhez 3,1 százalékos emelés szükséges.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a következő számítást vezette le: a 3,1 százalékos emelés az átlagos, 210 700 forintos nyugdíj esetén havi szinten 6532 forintot jelent. Tehát ennyivel nő novembertől az átlagos öregségi nyugdíj. Nyilván, aki ennél magasabb juttatásban részesül, az magasabb összeggel számolhat, akinek pedig az átlagtól elmarad a nyugdíja, az az összeget tekintve kevesebbre. Az arányok ugyanakkor azonosak.

A 6532 forintos átlagos emelésnek köszönhetően novembertől az átlagos öregségi nyugdíj 210 700 forintról 217 232 forintra emelkedik.

A kormány természetesen visszamenőlegesen is kifizeti a nyugdíjkorrekciót. Ez azt jelenti, hogy 78 384 forintot kaphatnak készhez a nyugdíjasok egy összegben novemberben. Fontos, hogy ennek az alapja megint az átlagos öregségi nyugdíj, tehát a 210 700 forint.

Ha az emelést teljes évre vetítjük, akkor 2023-ban a nyugdíjasok 84 916 forinttal kapnak többet.

A mintegy 2,5 millió nyugdíjasra vonatkozó emelés összesen körülbelül 190 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A kormány abban bízik, hogy így ki tudja fejezni azt a nagyrabecsülését, amelyet az elmúlt évtizedek nehéz munkájával érdemeltek ki a nyugdíjasok. A nyugdíjemelés segíthet egy olyan évben, amelyben bár sikerült féken tartani a rezsiköltségeket, de az áremelkedés valóban jelentős volt.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a német szövetségi kormány úgy döntött, támogatja az uniós bevándorlási paktumot, így folytatódhatnak a tárgyalások at Európai Tanács és a parlament között. A V4-ek magukra maradtak a paktum ellenzésében.

Gulyás Gergely éles kritikát fogalmazott meg a migrációs paktum kapcsán. Szerinte ezzel az EU csak azt éri el, hogy az olasz Lampedusa szigetéhez hasonló állapotokat teremtenek majd a schengeni határ menti országokban is. Lampedusa a legnagyobb elszenvedője az afrikai migrációnak, miután a tengeri útvonal elsődleges célállomása.

A migrációs paktum már most megbukott, a magyar kormány semmilyen kötelező elosztásban nem vesz részt, ilyen döntést nem fog végrehajtani. Sem Szegeden, sem máshol nem akarunk migránsgettókat létrehozni. Egyetlen megoldás van: a külső határok védelme, és minden menekültügyi eljárást a belépést megelőzően kell lefolytatni – tette világossá Gulyás Gergely. 

Gulyás Gergely szerint az Európai Bizottság további időhúzásra törekszik az uniós pénzek kifizetésében. Szerinte ez abszurd és kínos, nevetséges okokra hivatkozik Brüsszel. „Teljesen nyilvánvaló, hogy egy országnak járó uniós pénzeket nem lehet azért visszatartani, mert az Európai Bizottság nem tudja, hogy az Országos Bírói Tanács pontosan hány termet kapott” – jegyezte meg.

A kormány ismételten megállapította, hogy elengedhetetlen az Ukrajnában élő magyar kisebbség nyelvhasználatának a helyreállítása, különösen az oktatásban. Enélkül semmilyen ügyben nem tudja támogatni Ukrajnát nemzetközi fórumokon a magyar kormány.

A kormány áttekintette az ukrán gabonára kivetett behozatali tilalom ügyét, is és azt látja, hogy ez helyes volt, és az intézkedés működik. Nem akarják, hogy a magyar piacot rossz ukrán gabona árassza el. Abban viszont partnerek, hogy az afrikai országokba juttassák el ezeket a termékeket.

Az idén letörik az inflációt, novemberben valószínűleg már egy számjegyű lesz a drágulás. A 2024-es év pedig a gazdasági növekedés helyreállításának az éve lehet. Az előrejelzések szórnak, de jövőre 2,8–4 százalékok GDP-bővülés jöhet, ami még az európai fejlesztési bank (EBRD) szerint is a térség legerősebb mutatója. Messze meghaladja az uniós átlagot.

A kormányszóvivő a boltok kötelező akcióiról és az árfigyelő rendszerről beszélt. Jelezte, hogy ezek működését és a szabályok betartását a fogyasztóvédelem kiemelten ellenőrzi. Közel 100 millió forint bírságot szabtak ki a kötelező akciózás megsértése miatt, eddig 986 üzletet ellenőriztek, köztük webáruházakat is. Összesen 100 üzletnél találtak szabálytalanságot. Ennél durvább adat, hogy a már kivezetett árstopok kapcsán eddig már csaknem 5,4 milliárd forintnyi büntetést szabtak ki a boltokra, és a végzések sorra követik egymást. Ebben 1974 bolt vétett a szabályok ellen. Szentkirályi Alexandra szerint a számok azt mutatják: nem érdemes trükközni.

Ritkán látható politikai lebukással állunk szemben – így kommentálta Gulyás Gergely Karácsony Gergely mozgalmának a finanszírozási botrányát. A miniszter szerint a főpolgármesternek nagyobb esélye van arra, hogy ötször egymás után nyer a lottón, mint hogy a 99 Mozgalom által – ez a szervezet jelölte még az előző országgyűlési választások idején miniszterelnöknek Karácsony Gergelyt – beszedett mikroadományok olyan euróbankókból állnak össze, amelyek sorszáma egymást követik. Az OTP, amely a mozgalom számláját vezeti, részben emiatt tett feljelentést.

Addig, amíg egy uniós tagállam nem jut hozzá ahhoz a pénzhez, ami neki jár, addig egy unión kívüli ország egy fillérhez sem fog hozzájutni – szögezte le Gulyás Gergely. Arról beszélt, hogy Ukrajna kaphat-e többlettámogatást az EU-tól, amihez az uniós költségvetést is módosítani kell. Ezt azonban csak egyhangúlag lehet, kell hozzá Magyarország szavazata is.  

Addig, amíg egy uniós tagállam nem jut hozzá ahhoz a pénzhez, ami neki jár, addig egy unión kívüli ország egy fillérhez sem fog hozzájutni – szögezte le Gulyás Gergely. Arról beszélt, hogy Ukrajna kaphat-e többlettámogatást az EU-tól, amihez az uniós költségvetést is módosítani kell. Ezt azonban csak egyhangúlag lehet, kell hozzá Magyarország szavazata is.  

Annak van a legnagyobb esélye, hogy 2023 egészében 17,5 és 18 százalék között alakulhat az infláció – mondta el egy kérdésre Gulyás Gergely.

A kormányzat első körben már tárgyalta a CSOK plusz koncepcióját, és jóvá is hagyta. A részletek kidolgozása zajlik. Két elv fog érvényesülni: alacsony kamat mellett lehessen hozzájutni az ingatlanhitelekhez, és hogy a vállalt gyermek megszületésével a felvett hitel egy része támogatássá válhat. Nem csak új ingatlanra lehet majd igényelni, és lakáscserére is lenne lehetőség. A részletszabályozás november közepéig jelenhet meg.

Nem lesz hatósági áras tűzifa az idén – mondta Gulyás Gergely. Szociális tüzifaprogram ugyanakkor igen.

A kormány azt kívánja elérni, hogy ha valaki Magyarországon tankol, az ne járjon rosszabbul ahhoz képest, mint ha valaki Szlovákiában, Szlovéniában vagy Romániában tenné ugyanezt. Ez a kabinet világos elvárása. Ha ugyanis a magyar üzemanyag drágább, mint másutt a régióban, a magyar kormány azt feltételezi, hogy valami nincs rendben az árazással, és akkor kész beleszólni az árszintek kialakításába. Ehhez számos eszköz van a kabinet kezében, az egyik a hatósági ár. Ezt alapvetően rossznak ítélik meg, de van, hogy ehhez kell nyúlni, mert egy nagyobb rosszat akadályoz meg. Gulyás Gergely nem mondott konkrét árat, hogy mikor válhat időszerűvé a kormányzati beavatkozás. Jelezte, hogy ebben az a szempont, hogy mekkora a lakosság és a gazdaság teherbíró képessége. 

Másodfokon megkapta az azonnali jogvédelmet a szolidaritási hozzájárulás befizetése kapcsán a főváros, a Magyar Államkincstár azonban fellebbezést fog benyújtani – közölte Gulyás Gergely. Az ügyről dióhéjban: Budapestnek az idén 58 milliárd szolidaritási hozzájárulást kellene befizetnie a büdzsébe, de ebből csak 33 milliárdot tart jogosnak Karácsony Gergely főpolgármester. A fennmaradó rész miatt pert indított. Amíg ez le nem zajlik, azt kérte a bíróságtól, hogy az államkincstár ne vehesse le a számlájáról a teljes szolidaritási adót, ez havi mintegy 3-4 milliárd forint. A Fővárosi Ítélőtábla ennek szerdán helyt adott. De, most mint kiderült, az ügy folytatódik, az államkincstár fellebbez. 

A svédek magatartását elnézve úgy tűnik, ők nem akarnak belépni a NATO-ba – erről beszélt Gulyás Gergely egy újságírói kérdés nyomán. Arról kérdezték, ha a törökök mégis belemennek a svéd csatlakozásba, Magyarország kitart-e az álláspontja mellett. A miniszter szerint semmit nem lehet kizárni, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy alapvető tiszteletre és minimális bizalomra lenne szükség a svéd–magyar együttműködésben, azonban a svédek mindent megtettek, hogy ezt lerombolják. „Építeni kellene” – jegyezte meg.

Akkor érdemes kinyitni ezt a kérdést, amikor a magyar gazdaság eléri az átlagos uniós teljesítmény 85-90 százalékát. Korábban viszont nem, mert több hátránya van, mint előnye. Ráadásul az önálló monetáris politikát is megszüntetné. 

Európai szinten a magyar bankadó a legmagasabb, de emellett is a bankszektor szép profitot termel az idén és várhatóan jövőre is. A kormánynak azt kell mérlegelnie, hogy ezt megadóztassa-e, vagy a bankok inkább vállaljanak nagyobb részt a hitelezésben, helyezzenek ki több hitelt, és vegyenek részt az induló állami programokban, mint a CSOK plusz. Gulyás Gergely szerint ez utóbbi út a helyes, mert jobban jár vele a lakosság és a gazdaság is, mint az adóztatással.

Szeretnék mindenkit megnyugtatni, nem lesznek megszorítások – szögezte le Gulyás Gergely. Az éves hiány alakulását – augusztusra teljesült a 2023-as cél 97 százaléka – azzal indokolta, hogy súlyos uniós pénzek hiányoznak a kasszából. Ha ezek megérkeznek, komolyabb kiigazítás nélkül tartható a hiány, ami az uniós átlagnak megfelel.

A jegybank nem tudott megbirkózni a pénzromlásból fakadó feladatával, hogy gyorsan csökkentse az inflációt, ezért a kormány nem elvette, hanem átvette ezt a munkát – fogalmazott Gulyás Gergely, ezzel lényegében megismételve Orbán Viktor miniszterelnök témában tett állásfoglalását. De ez már megtörtént és befejeződött, jövőre nem lesznek hasonló inflációs problémák. Már csak azért sem, mert 3,5–6 százalékos infláció várható 2024-re. Az, hogy a kormányzat kénytelen volt az infláció ellen fellépni, nem jelenti azt, hogy elégedetlenek lennének Matolcsy György jegybankelnök tevékenységével, vagy hogy neki le kellene mondania.

Gulyás Gergely információi szerint is halad a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése. Olyan változtatás, amely miatt a beruházás késedelmet szenvedne, nem történt. A projektről lapunk kedden részletes cikket közölt, ebben az Építési és Közlekedési Minisztériumtól kapott válaszokra hivatkozva ugyancsak arról számolunk be, hogy a híresztelésekkel ellentétben a fejlesztés nem állt le. 

Hogy áll a Budapest Airport visszaszerzése – hangzott el a kérdés. „Nagyon jól, nagyon-nagyon magas az esély a megállapodásra, nyugodtan fogadhatnak rá, nagyon jól” – válaszolt Gulyás Gergely. Szerinte egy vitás kérdés maradt, ami már nem rajtuk áll: egy szerződéses rendelkezés miatt az egyik érintett partnernél tulajdonszerzési korlát merült fel. Kérdés, hogy ezt lehet-e rendezni. De egyébként a vételár kialakításában is jól állnak.

Orbán Viktor Kínába utazik – ez derült ki egy újságírói kérdésből és az erre adott miniszteri reakcióból. Az nem derült ki, hogy ez mikor esedékes. Az viszont igen, hogy V4-ek csúcstalálkozója is készül, ugyanis Csehország veszi át a szövetség elnöklését. Hogy a V4-ek együttműködése milyen lesz a jövőben, nagyban múlik a hét végi szlovák és az október 15-i lengyel választás alakulásán.

Nem tartja jónak Gulyás Gergely, hogy külföldi adatközpontokban fel lehet rajzolni mindenkiről a teljes vásárlási profilt. Márpedig aki bankkártyával fizet, az éppen ezt teszi lehetővé. Ezért ő is, ha teheti, inkább készpénzzel fizet. Korábban Szijjártó Péter is hasonlóan nyilatkozott.

Csaknem kétórás kormányinfón vagyunk túl, elhangzott az utolsó újságírói kérdés is. A tájékoztatón számos fontos kérdés napirendre került, így például kiderült az idei nyugdíjkorrekció mértéke, a CSOK plusz néhány részlete, valamint az üzemanyagárral kapcsolatos kormányzati elvárásról. De ugyancsak érdekes volt Gulyás Gergely eszmefuttatása a bankkártyahasználat hátrányairól és a készpénz előnyeiről. Ezeket az alábbi bejegyzésekben részletesen olvashatják. Köszönjük a figyelmet, a tudósításunkat lezárjuk.