Szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 3264,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3266,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 136,7 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 135,7 milliárd forintos hiányt mutattak – ismertette a Pénzügyminisztérium az államháztartási folyamatokat, hozzátéve, hogy ezúttal a költségvetés 33,7 milliárdos többlettel zárt.
Augusztusban a deficit nagy meglepetésre egyetlen hónap alatt 358 milliárd forinttal nőtt, amivel az államháztartás hiánya 3298,7 forinttal zárt. Ami azt is jelentette, hogy 3400 milliárdos hiánycél 97 százaléka összejött az első nyolc hónapjában.
Azóta viszont 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelte a hiánycélt a kormány, ami durván 1100 milliárd forinttal nagyobb deficitet tesz lehetővé. Így tehát szeptemberben a módosított hiánycél 72 százalékán áll a büdzsé.
Nagy kérdés, hogy az év utolsó három hónapja hogy alakul és a megemelt hiánycél mellett kell-e további intézkedésekről döntenie a kabinetnek, de Varga Mihály a Világgazdaságnak múlt héten azt mondta egy eseményen, hogy jelenleg nem látják okát annak, belenyúljanak a költségvetési folyamatokba, de mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne egy szigorú költségvetési gazdálkodás. A tárcáknál továbbra is egy szigorú költségvetési fegyelem marad érvényben.
Bár ezúttal nem említette, de még lehet, hogy lesz megtakarítása is a kormánynak a 2610 milliárdos rezsivédelmi alapból, amelyet jócskán felültervezett. A PM közleménye szerint az év első kilenc hónapjában a rezsivédelem költségei 1105,6 milliárd forintot tettek ki, amely magában foglalja a távhőszolgáltatók, a lakossági villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás, valamint készletezés kompenzációját.
Ami a többi kiadást illeti, az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 501,7 milliárd forintot fordítottunk szeptember végéig. Ez 98,1 milliárd forinttal haladja meg a 2022 első kilenc hónapjában folyósított forrásokat.
A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza.
Szeptember végéig az uniós kiadások 1992,0 milliárd forintot tettek ki, azonban ebből mindössze 1159,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Ugyancsak meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 4291,3 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 1711,8 milliárd forintot fordítottunk szeptember végéig.
Azt is hangsúlyozza a PM, hogy a költségvetés bevételei csak az előzetes várakozásokhoz képest mérsékeltebbek a fogyasztás átmeneti visszaesése miatt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az adó- és járulékbevételek 18,2 százalékkal magasabban teljesültek. Ezzel a központi alrendszer bevételei 19,2 százalékkal magasabb összegben alakultak a tavaly szeptemberi állapothoz képest.
Leszögezik a közleményben, hogy a költségvetés a rendkívüli kiadások mellett is garantálja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását. A kormány elkötelezett amellett, hogy a hiányt és az államadósságot évről évre tovább csökkentse.
