Nő az esély, hogy hozzá kell nyúlni a költségvetési hiánycélhoz
Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 3298,7 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte a Pénzügyminisztérium pénteken. Ezen belül a központi költségvetés 3330,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 125,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 93,0 milliárd forintos hiányt mutatnak. Ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt 358 milliárd forinttal nőtt a deficit.
Fotó: Shutterstock
Július végéig az államháztartás központi alrendszere még 2940,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. A mostani deficittel az éves terv, amely 3400 milliárdos hiányt vetített előre, augusztusig 97 százalékban teljesült.
Egyelőre nincs magyarázat
„Meglehetősen negatív meglepetést hozott az augusztusi államháztartási hiány , ilyen mértékű deficit több évtizede nem volt a nyár utolsó hónapjában. A májusi, a júniusi és a júliusi hiány együttvéve volt 231 milliárd forint, ami jóval kevesebb az egyhavi, augusztusi 358 milliárdnál” – emelte ki megkeresésünkre Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Majd utalt rá, hogy ez önmagában még nem is lenne akkora baj, ha részletesen lehetne tudni, mire ment el ez a sok pénz, illetve mely tételekből nem folyt be annyi, amennyivel a tervezéskor kalkuláltak.
Sok forint folyt ki az államkasszából a nyár végén a családtámogatásra, előre hozták a kifizetéseket, már csak az iskolakezdés miatt is. Volt egy grandiózus atlétikai világbajnokság is Budapesten, ami ismét jelentős összegeket emésztett fel, de még ezzel együtt sem közelítjük meg a havi hiányt.
A hiányból próbált faragni a kormány például beruházások elhalasztásával vagy az útdíjadók átalakításával is. Virovácz Péter szerint azonban a bevételek maradhattak el nagyobb mértékben, ám részleteket még nem lehet tudni. „Az biztos, hogy az általános forgalmi adóból (áfa) lényegesen kevesebb folyt be a tervezettnél, ami nem csak a fogyasztás visszaeséséből adódik. Jelentősen megemelkedett az áfa-visszautalások mennyisége, ami kísértetiesen kezd az 1990-es évekre emlékeztetni. Azaz meglehet, hogy a fehéredő gazdaság újra szürkülni kezdett” – fogalmazott óvatosan az ING vezető elemzője.
Mi lesz az éves költségvetési hiánnyal?
Az elhúzódó gazdasági kilábalás és a vártnál alacsonyabb adóbevételek miatt nő az esélye annak, hogy valamilyen további intézkedésekre lesz szükség, ha nem akarja a kormány elengedni a deficitet. Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában a nyár közepén még bizakodó volt, hogy az év második felében, ha beindul a növekedés, nem kell hozzányúlni a költségvetéshez. Ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy tesznek lépéseket, ha úgy látják, veszélyben a hiánycél.
Fotó: Mészáros János
Azóta a kockázatok csak növekedtek, főleg, hogy a második negyedéves GDP-adatok után már a kormány is átírja az idei növekedési várakozásokat, ami az államháztartást és annak bevételeit sem hagyja érintetlenül.
A Pénzügyminisztérium közlése szerint a kormány változatlanul elkötelezett a hiány mérséklése mellett, a költségvetés biztosítja a rezsicsökkentés fenntartásához, a családtámogatások és a nyugdíjak megvédéséhez szükséges forrásokat.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendkívüli kiadások mellett a költségvetés változatlanul előfinanszírozza azokat az uniós programokat, amelyeknek forrásait Brüsszel politikai okokból visszatartja Magyarországtól.
Illetve jelezték, hogy a kormány a kedvezőtlen nemzetközi körülmények ellenére továbbra is elkötelezett amellett, hogy évről évre csökkentse a hiány és az államadósság szintjét.
Ma már lehetetlen egzakt módon szervezni
Az utóbbi időszak gazdasági körülményei és eseményei kimondottan nehéz helyzetbe hozzák más országok kormányzatait is, ha a költségvetésük megtervezéséről van szó. Ma már szinte lehetetlen egzakt módon tervezni. „A kiszámíthatatlan külső körülmények számosak, tervezésük nehézkes. Ennek tükrében kell értelmeznünk, az amerikai, a német, vagy éppen a magyar költségvetési kérdéseket” – fejtette ki kérdésünkre Pásztor Szabolcs az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. Majd hozzátette: „Előbbi két ország esetében, a korábban tervezettnél tetemesebb hiánnyal számolnak, míg hazánkban az augusztusi adatok keltettek nagyobb hullámverést.”
Magyarországon számos kihívással kell szembenéznie a döntéshozóknak.
Továbbra is zajlik a vita az EU-val, vannak olyan tételek a költségvetésen belül, amelyek tekintélyes súlyt képviselnek (például a rezsicsökkentés), illetve Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter által is említett fogyasztási sokk miatt, az általános forgalmi adóból származó bevételek is nehezen tervezhetőek
– folytatta a felsorolást a kutatási igazgató.
Fotó: Shutterstock
A gazdasági növekedés visszatérése mindenképpen enyhíteni tudná a fogyasztás visszaesését, a csökkenő infláció pedig reálbér-növekedést eredményezne az év második felében. Ha kedvezőbb irányt vennének a gazdasági folyamatok, akkor elkerülhető(bb) lenne a költségvetés kiigazítása. Ám a költségvetési kérdéseknél a túlzott hiánycél vállalása biztosan nem kerül(het) szóba.
A nagyobb hiány valójában egy általános jelenség, alapvetően a kormányzatok többsége a korábban tervezettnél nagyobb deficittel kénytelen számolni.
„A kormányzat eddig megmutatta, hogy komolyan gondolja a fiskális figyelmet, mert gazdasági stabilitás csak e mellett érhető el” – mutatott rá Pásztor Szabolcs. Éppen emiatt a költségvetési kérdéseknél a túlzott hiánycél vállalása biztosan nem kerül(het) szóba.
Tavaly és idén
|
