Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 3298,7 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte a Pénzügyminisztérium pénteken. Ezen belül a központi költségvetés 3330,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 125,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 93,0 milliárd forintos hiányt mutatnak. Ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt 358 milliárd forinttal nőtt a deficit.
Fotó: Shutterstock
Július végéig az államháztartás központi alrendszere még 2940,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. A mostani deficittel az éves terv, amely 3400 milliárdos hiányt vetített előre, augusztusig 97 százalékban teljesült.
Egyelőre nincs magyarázat
„Meglehetősen negatív meglepetést hozott az augusztusi államháztartási hiány, ilyen mértékű deficit több évtizede nem volt a nyár utolsó hónapjában. A májusi, a júniusi és a júliusi hiány együttvéve volt 231 milliárd forint, ami jóval kevesebb az egyhavi, augusztusi 358 milliárdnál” – emelte ki megkeresésünkre Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Majd utalt rá, hogy ez önmagában még nem is lenne akkora baj, ha részletesen lehetne tudni, mire ment el ez a sok pénz, illetve mely tételekből nem folyt be annyi, amennyivel a tervezéskor kalkuláltak.
Sok forint folyt ki az államkasszából a nyár végén a családtámogatásra, előre hozták a kifizetéseket, már csak az iskolakezdés miatt is. Volt egy grandiózus atlétikai világbajnokság is Budapesten, ami ismét jelentős összegeket emésztett fel, de még ezzel együtt sem közelítjük meg a havi hiányt.
A hiányból próbált faragni a kormány például beruházások elhalasztásával vagy az útdíjadók átalakításával is. Virovácz Péter szerint azonban a bevételek maradhattak el nagyobb mértékben, ám részleteket még nem lehet tudni. „Az biztos, hogy az általános forgalmi adóból (áfa) lényegesen kevesebb folyt be a tervezettnél, ami nem csak a fogyasztás visszaeséséből adódik. Jelentősen megemelkedett az áfa-visszautalások mennyisége, ami kísértetiesen kezd az 1990-es évekre emlékeztetni. Azaz meglehet, hogy a fehéredő gazdaság újra szürkülni kezdett” – fogalmazott óvatosan az ING vezető elemzője.
Mi lesz az éves költségvetési hiánnyal?
Az elhúzódó gazdasági kilábalás és a vártnál alacsonyabb adóbevételek miatt nő az esélye annak, hogy valamilyen további intézkedésekre lesz szükség, ha nem akarja a kormány elengedni a deficitet. Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában a nyár közepén még bizakodó volt, hogy az év második felében, ha beindul a növekedés, nem kell hozzányúlni a költségvetéshez. Ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy tesznek lépéseket, ha úgy látják, veszélyben a hiánycél.
Fotó: Mészáros János
Azóta a kockázatok csak növekedtek, főleg, hogy a második negyedéves GDP-adatok után már a kormány is átírja az idei növekedési várakozásokat, ami az államháztartást és annak bevételeit sem hagyja érintetlenül.
A Pénzügyminisztérium közlése szerint a kormány változatlanul elkötelezett a hiány mérséklése mellett, a költségvetés biztosítja a rezsicsökkentés fenntartásához, a családtámogatások és a nyugdíjak megvédéséhez szükséges forrásokat.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendkívüli kiadások mellett a költségvetés változatlanul előfinanszírozza azokat az uniós programokat, amelyeknek forrásait Brüsszel politikai okokból visszatartja Magyarországtól.
Illetve jelezték, hogy a kormány a kedvezőtlen nemzetközi körülmények ellenére továbbra is elkötelezett amellett, hogy évről évre csökkentse a hiány és az államadósság szintjét.
Ma már lehetetlen egzakt módon szervezni
Az utóbbi időszak gazdasági körülményei és eseményei kimondottan nehéz helyzetbe hozzák más országok kormányzatait is, ha a költségvetésük megtervezéséről van szó. Ma már szinte lehetetlen egzakt módon tervezni. „A kiszámíthatatlan külső körülmények számosak, tervezésük nehézkes. Ennek tükrében kell értelmeznünk, az amerikai, a német, vagy éppen a magyar költségvetési kérdéseket” – fejtette ki kérdésünkre Pásztor Szabolcs az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. Majd hozzátette: „Előbbi két ország esetében, a korábban tervezettnél tetemesebb hiánnyal számolnak, míg hazánkban az augusztusi adatok keltettek nagyobb hullámverést.”
Magyarországon számos kihívással kell szembenéznie a döntéshozóknak.
Továbbra is zajlik a vita az EU-val, vannak olyan tételek a költségvetésen belül, amelyek tekintélyes súlyt képviselnek (például a rezsicsökkentés), illetve Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter által is említett fogyasztási sokk miatt, az általános forgalmi adóból származó bevételek is nehezen tervezhetőek
– folytatta a felsorolást a kutatási igazgató.
Fotó: Shutterstock
A visszatérése mindenképpen enyhíteni tudná a fogyasztás visszaesését, a csökkenő infláció pedig reálbér-növekedést eredményezne az év második felében. Ha kedvezőbb irányt vennének a gazdasági folyamatok, akkor elkerülhető(bb) lenne a költségvetés kiigazítása. Ám a költségvetési kérdéseknél a túlzott hiánycél vállalása biztosan nem kerül(het) szóba.
A nagyobb hiány valójában egy általános jelenség, alapvetően a kormányzatok többsége a korábban tervezettnél nagyobb deficittel kénytelen számolni.
„A kormányzat eddig megmutatta, hogy komolyan gondolja a fiskális figyelmet, mert gazdasági stabilitás csak e mellett érhető el” – mutatott rá Pásztor Szabolcs. Éppen emiatt a költségvetési kérdéseknél a túlzott hiánycél vállalása biztosan nem kerül(het) szóba.
Tavaly és idén
|
