Az hatására tavaly az Amerikai Egyesült Államok és Kína vezetésével elkezdett formálódni egy új, kétpólusú világrendszer, az országok pedig oldalt választottak az új helyzetben, majd a konfliktusok egyre radikálisabb formát kezdtek ölteni, a korábban megszokott gazdasági konfliktusokból tényleges fegyveres, nemzetközi mércével mérve is jelentős összecsapások lettek – emlékeztetett a Portfolio konferenciáján Hernádi Zsolt.
A Mol csoport elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy Európa nem áll jól ebben a konfliktusban, a tartósan magas energiaárak miatt ugyanis versenyhátrányba kerül, amit többek között az uniós szankciók következménye is. Ezt csak tetézi, hogy kontinensen több helyen is belenyúlnak az üzleti működésbe extra adók formájában – ezzel nyilván utalt a magyarországi extraprofitadóra is.
Hernádi szerint a szankciók miatt Európa rááll a magasabb költségszintre, ami hosszú távon komoly versenyképességi problémát okoz az iparnak, főleg az USA-val szemben.
Ez Európa számára nem versenyképességi, hanem szuverenitási kérdés
– jelentette ki a Mol-vezér.
Hozzátette, hogy a magas árszintek miatt az energiaintenzív iparágak egyre inkább elhagyhatják Európát, ez pedig ahhoz is vezethet, hogy alapvető termékekben lesz hiány a kontinensen. Ráadásul a szankciók új függőségeket hoznak létre, a Távol-Keletről érkező drágább energiatermékeken kívül például a cseppfolyósított földgázra (LNG) lehet itt gondolni, ami korábban kiegészítő kapacitásként működött, de napjainkra meghatározó földgázforrásává vált az Európai Uniónak. Ennek pedig két nyertese van: az USA és Oroszország.
Az, hogy Bulgária 10,2 eurós, számunkra jelenleg még nem nagyon érthető felárat vetett ki az orosz tranzitföldgázra a múlt héten, gyakorlatilag 30 százalékos emelést jelent, hogyha bevezetik és életbe léptetik. Ezt próbáljuk még most is értelmezni
– hangsúlyozta Hernádi Zsolt.
A zöld átmenettel kapcsoltban a Mol első embere elmondta, hogy az amerikai megoldással összevetve az EU fenntarthatósági szabályozása egy normatív, tiltó és büntető rendszer az amerikai pozitív, támogató és ösztönző rendszerrel szemben. Piaci oldalról nincsenek megfelelő ösztönzők arra, hogy zöldüljön az ipar. Ez szintén jelentős eltérés az amerikai adókedvezményekhez és a rugalmas szabályozáshoz képest.
Megoldásként kiemelte, hogy a kelet-európai ipar a növekedés egyik fő motorja, így a régió érdekében az iparosodási folyamatot nem szabad leállítani, ugyanakkor mindezt országonként differenciáltan kell kezelni, nem pedig uniós szabályozási rendszeren keresztül érdemes véghez vinni.
Hernádi Zsolt: rossz úton van Európa, elképesztően csökken a versenyképességeMi a szankciós politika mérlege? Hogyan kellene csinálni a zöldpolitikát? Mi lesz Ukrajnával és Oroszországgal a háború után? A Mandinernek adott interjút a Mol első embere. |
