A Magyar Nemzeti Bank feladata, hogy a hazai pénzügyi rendszeren belül meghatározza és megvalósítsa a monetáris politikát, védje a magyar fizetőeszközt az inflációval és a külső támadásokkal szemben, valamint biztosítsa az adott gazdasági helyzetben optimális kamatpolitikát – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlésben.
Fotó: Soós Lajos / MTI
A tárcavezető kiemelte: habár ezt a feladatát független szervezetként végzi a jegybank, maga is betagozódik az államigazgatás szervezeti rendszerébe, ezért szükségesnek érzi a kormány álláspontjának kifejtését a jegybanktörvény módosításával kapcsolatban.
A magyar gazdaság több sokkhatást volt kénytelen elszenvedni az utóbbi években
– tette hozzá.
Ezek közül a legutóbbi és legjelentősebb az orosz–ukrán háború, az arra válaszul adott gazdasági szankciók, az energiaár-robbanás , majd a rekordmagas Varga kiemelte:
ma már az Európai Unión belül is egyre szélesebb kör osztja az általunk kezdetektől megfogalmazott álláspontot, miszerint a szankciók súlyosan ártanak az európai gazdaságnak.
A tárcavezető elmondta: ezek a szankciók hirtelen és mélyen beavatkoznak hosszú idő alatt kialakult piaci folyamatokba, ezért törvényszerű, hogy rendszerszintű zavarokat okoznak. Ennek következtében az energiahiány miatt felpörgött infláció a legfájóbb pontja, ez pedig Magyarországot különös mértékben sújtotta.
Ez pedig – nem csak itthon – különleges helyzetet teremtett. Tavaly számos uniós tagállam jegybankja zárt súlyos veszteséggel: Belgium, Hollandia, Lengyelország, Németország, sőt az Európai Központi Bank is negatívon zárt – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Az viszont magyar gyakorlat, hogy a hatályos törvény szerint a költségvetésnek öt éven belül át kell vállalni a jegybank veszteségét.
Rögzítsük azonban, hogy a jegybank működését és feladatának ellátást – melyek közül a legfontosabb az infláció kezelése – nem befolyásolja a saját tőke összege – hangsúlyozta beszédében, hozzátéve:
a magyar gyakorlat lényegesen eltér az unióstól, ahol többnyire nincs szabályozva a jegybanki veszteség költségvetési kezelése.
A mai háborús helyzetben egyik alapvető célunk a hiány leszorítása, a költségvetési fegyelem fenntartása. Ezért a kormány egyeztetéseket folytatott az MNB-vel – fejtette ki a pénzügyminiszter.
A módosítási javaslat lényege, hogy a jegybank veszteségét – hasonló nemzetközi példák alapján – nem a központi költségvetésnek kell pótolnia, hanem szembe kell állítani a középtávon várható nyereséggel.
Ezt a szabályt többek között Horvátország alkalmazza, akik 2020-ban álltak át erre a rendszerre. Kifejtette: a jegybanktörvény jelenlegi módosításának kidolgozásánál a horvát törvény mintaadó volt, de alapvetően az Európai Központi Bank (EKB) vonatkozó kritériumából indultak ki.
Varga Mihály a Világgazdaságnak: nem nyúlunk bele a költségvetési folyamatokbaA jelenlegi költségvetési folyamatok nem indokolják, hogy a kormány bevételnövelő intézkedésről döntsön – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Varga Mihály pénzügyminiszter egy rendezvényen, miután a szaktárca bejelentette, hogy megemeli az idei hiánycélt. A tárcavezető szerint a miniszterelnök mindenkit irányba állított múlt héten, amikor megfogalmazta a kabinet gazdaságpolitikai céljait. |
Utóbbival előzetesen egyeztettek, és az EKB elfogadta elképzelésüket. A módosítások elfogadása esetén 2024 január elsején a költségvetéssel egyidőben léphetnek hatályba az új szabályok.
Varga Mihály kiemelte:
a módosítás növeli a jegybank függetlenségét és ezáltal gazdálkodásának hatékonyságát is, másrészt a költségvetési egyensúlyt is támogatja, hiszen a büdzsé 400 milliárd forintot meghaladó kiadás alól mentesül.
