Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, szeptemberben az építőipar teljesítménye havi és éves alapon egyaránt mérséklődött, 1,8, illetve 6,0 százalékkal. Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza lapunknak eljuttatott kommentárjában azt írja, az ágazat éves alapú teljesítménycsökkenése nem tartozik a meglepetések kategóriájába. Az előző hónap végén ugyanis a rendelésállománya 23,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ezt figyelembe véve a szeptemberi teljesítménycsökkenés nem is olyan jelentős, bár rámutat, hogy korábban mennyire túlfűtött volt az ágazat, mennyire magas volt a rendelésállomány.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Regős hangsúlyozta: az egykori magas rendelésállomány a termelői árak számottevő megugrásához vezetett az elmúlt években az építőiparban – már jóval a magas megjelenése előtt is. Az alacsony kereslettel a drágulás mértéke ugyan lassult (éves alapon 13,1, negyedéves alapon 1,5 százalékos volt), de még mindig jelentős szintet képvisel:
Az árak mérséklődéséről tehát messze nem beszélhetünk
– jegyezte meg. A korábbinál alacsonyabb keresletben
- a magas árak mellett
- az uniós források visszatartása,
- az állami és önkormányzati forráshiány, valamint
- a magas kamatkörnyezet játszik szerepet.
Az elemző úgy véli, a havi visszaesés szintén nem teljesen váratlan: a két nyári hónapban az ágazat teljesítménye magasan alakult, a mostani szint az április–júniusi hónapok termelési szintjére való visszatérésnek felel meg. Egyben ez azt is jelenti, hogy az ágazat teljesítménye negyedéves alapon 3,5 százalékkal bővült, azaz a GDP-t pozitív irányba húzta: „Ez megerősíti azt a várakozásunkat, hogy negyedéves alapon a harmadik negyedévben már bővült a magyar gazdaság – és talán a holnapi adatban egy meglepetés sem kizárható.”
Az építőipar jövőbeni teljesítményével kapcsolatban azonban érdemes óvatosnak lenni Regős Gábor szerint, miután az ágazat rendelésállománya jelentősen, 30,6 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Ezen belül is a visszaesés az egyéb építményeknél volt jelentősebb, 42,6 százalék – ez az a terület, ahol az állami beruházások elhalasztása és az uniós források visszatartása a legnagyobb problémát okozza.
Az építőipar ismételt növekedési pályára állásához tehát szükséges
- az uniós források megérkezése,
- a költségvetési helyzet javulása,
- a kamatok mérséklődése, továbbá
- az ágazat termelési árainak csökkenése.
Félő, hogy a kereslet növekedése az ágazatban ismét az árak dinamikus növekedéséhez vezet, ez pedig nemzetgazdasági szinten káros lenne.
