Akárcsak a korábbi évek folyamatos építkezése során, jövőre is a versenyképesség lesz a magyar adópolitika vezérszava - kezdte előadását Izer Norbert, a pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államttitkára csütörtökön a Figyelő klubestjén, miután Szajlai Csaba, a Figyelő és a Világgazdaság főszerkesztője megnyitotta a rendezvényt.

Szajlai Csaba, a Figyelő és a Világgazdaság főszerkesztője megnyitja a klubestet

Az őszi adócsomag keretében megszavazott globális – amely az éves szinten 750 millió eurós árbevételt elérő cégeket érinti – bevezetése ellenére továbbra is versenyképes marad a magyar adórendszer, a magyar vállalatoknak 99 százalékban – méretük miatt – jövőre is mindössze 9 százalékos társaságiadó-fizetési kötelezettséggel kell számolniuk. 

A nagyobb cégeknél pedig  sikerült széles körre kiterjeszteni a globális minimumadóval lefedett adók körét.

 A hazai cégek továbbra is az itthoni számvitelt használhatják, miközben bővítették a mentességeket és a K+F kedvezményeket is. Az adórendszer versenyképességét mindamellett a halasztott adófizetési kötelezettség bevezetésével is maximalizálják. A K+F kedvezményt a kisebb cégek is kihasználhatják – tette hozzá az államtitkár.

Folytatódik a digitalizáció az adórendszerben

Szintén az őszi adócsomag részeként jövő januártól indul az eÁFA-rendszer, egy évvel később pedig várhatóan élesítik az eNyugta-rendszert is. Mentesítette a parlament a borászati termékek juttatásait a közterhek alól, míg a kereskedelmi cégek gázolaj-kedvezményeinek összegét literenként 10 forintra növelték.

Az adócsökkentéssel és az adóügyi adminisztráció egyszerűsítésével megvalósuló versenyképesség-javítás - csakúgy, mint az elmúlt években is -  a minisztérium várakozása szerint a jövőben adóbevétel-növekedéssel jár. Ennek is köszönhető, hogy generálisan Magyarország az adózás versenyképességét tekintve világszerte a 11. helyen áll.

Az elmúlt években az úgynevezett áfarést, azaz a beszedhető és a beszedett áfa különbségét 24-25 százalékról sikerült 4 százalék körüli szintre lefaragni. 

Az iparfejlesztés is a versenyképesség javítását szolgálja

A hazai ipar célirányos fejlesztése az egész társadalom előrelépését szolgálja – ezt már Fábián Gergely, a gazdaságfejlesztési minisztérium iparpolitikáért felelős államtitkára mondta. Az elmúlt 30 év legnagyobb sikertörténete a feldolgozóipar, azon belül a gépipar fejlődése volt, amelynek  kulcsa a kiváló magyar munkaerő. Ennek az előnynek a megőrzése érdekében a minisztérium nem elefántcsonttoronyból, hanem számos interjút elkészítve az ipari vezetők véleményére alapozva határozza meg az iparpolitikai stratégia fő irányvonalait. 

A stratégia-alkotás során a patriotizmusra, a technológiára, a fenntarthatóságre és az ellátásbiztonságra helyezik a hangsúlyt. Összesen 1243 interjút készítettek a legkülönbözőbb iparágak képviselőivel.

Rendkívül fontos, hogy az állam szolgáltató jellege minél inkább kidomborodjon, ami egyfajta aktív hozzáállást igényel

 – emelte ki az államtitkár. Az iparpolitikában is rendkívül lényeges szerepe van az adminisztrációs terhek csökkentésének, azaz a deregulációnak. 

Kiemelt terület a támogatáspolitika, az oktatás és az infrastruktúra fejlesztése is.