Súlyos támadásokat jelentettek, feltűnt egy ultramodern gyilkológép: Zelenszkijék tagadnak – az orosz-ukrán háború elért Nyugat-Afrikáig?
Súlyosan megrongálódott egy robbanásban egy olyan panamai zászló alatt hajózó, török tulajdonban lévő olajszállító hajó Szenegál partjainál a múlt héten, amelyik nemrégiben orosz kikötőben járt. Ukrajna ugyan nem vállalta a felelősséget a támadásért, de sorra történnek támadások a világ több pontján az orosz árnyékflotta ellen, ami felveti a gyanút, hogy az ukrajnai háború elért immár egészen Nyugat-Afrikáig.
Az érintett török tanker, a Mersin a gyanú szerint az orosz árnyékflotta része, és majdnem 40 ezer tonna üzemanyagot szállított, amikor robbanások sorozata rázta meg Dakar partjai közelében. A üzemeltető, az isztambuli székhelyű Besiktas Shipping jelentése szerint senki sem sérült meg a fedélzeten, és nem került veszélyes anyag a tengerbe. A hajó azonban súlyos károkat szenvedett, víz alá került a gépház.
A robbanások okait azonban a mai napig nem hozták nyilvánosságra, de az Euronews tudósítása szerint
a török cég „elfogadhatatlan biztonsági kockázatokra” hivatkozva minden oroszországi üzletet felfüggesztett.
Ukrajna nem vállalta a felelősséget
A támadásért senki sem vállalta a felelősséget, de a gyanú a France24 szerint azonnal Ukrajnára terelődött. Kijev hallgatása azonban nem meglepő, mert a hajó nem szerepel egyetlen szankciós listán sem – vagyis hivatalosan ártatlan.
„A fegyveres konfliktusokra vonatozó jogszabályok szerint a háborúzó feleknek különbséget kell tenniük polgári és katonai célpontok között” – emlékeztetett Basil Germond, a Lancasteri Egyetem nemzetközi és tengeri biztonsági szakértője.
„Ugyanakkor történelmileg, a két világháborúhoz hasonló totális háborúkban a kereskedelmi hajózás gyakran vált célponttá a gazdasági háború részeként. Tehát az energiaexport stratégiai célpontnak tekinthető – hasonlóan Oroszország ukrajnai energiaellátó hálózatára mért támadásaihoz vagy Ukrajna orosz finomítókra mért támadásaihoz” – magyarázta.
Ebben az esetben az ukránoknak azért is nehéz lenne vállalni a felelősséget, mert a Mersinnek hivatalosan semmi köze Oroszországhoz.
Egyre gyakoribbak az orosz árnyékflotta elleni támadások
Dirk Siebels, a Risk Intelligens tanácsadó tengerbiztonsággal foglalkozó szakértője szerint azonban legitim célpontnak tekinthető ukrán szempontból. A The Insider című orosz nyomozó portál szerint ugyanis az év eleje óta több alkalommal is járt orosz kikötőkben, többek között a fekete-tengeri Novorosszijszkban és Tuapszében, valamint a finn-öbölbeli Uszt-Lugában, és a Bloomberg arról számolt be, hogy korábban is szállított már orosz olajat.
„Ukrán szempontból természetesen ezzel az orosz kormányt finanszírozza – és ezáltal az orosz háborús erőfeszítéseket Ukrajnában” – magyarázta a szakértő.
Az utóbbi időben egyre gyakoribbak az orosz árnyékflotta elleni támadások, a Mersin elleni így Siebels szerint illik a sorba.
2024 decembere óta hét, Oroszországgal kapcsolatban lévő hajó sérül meg vagy süllyedt el „rejtélyes” robbanások következtében
- Oroszország,
- Spanyolország,
- Líbia,
- Törökország
- és Olaszország
partjainál.
A támadások idején egyik hajó sem állt nyugati szankciók alatt.
Céloznak szankcióval sújtott hajókat is
Siebels emlékeztetett, hogy bár az ukránok soha nem ismerték el, hogy bármelyik incidensben is részt vettek volna, viszonylag egyértelműen jelezték, hogy ezekkel üzenetet akartak küldeni. „És mindegyik esetben kifejezetten tartályhajókat vettek célba, méghozzá olyanokat, amelyek orosz olaj és olajtermékek szállításában vettek részt” – tette hozzá.
A Mersint követően két másik, az orosz árnyékflottához tartozó gyanús teherhajót támadtak meg a Fekete-tengeren. A zambiai zászló alatt hajózó Kairos és Virat esetében azonban Kijev vállalta a teljes felelősséget.
Ez volt az első alkalom, hogy Kijev nyíltan elismerte, hogy kereskedelmi hajók ellen vetett be Sea Baby tengeri drónokat.
A Kairos és a Virat azonban szerepelt az orosz olaj illegális exportját segítő hajók listáján.
Tökéletes fegyver a Sea Baby drón
Ezek a támadások azonban roppant kockázatosak, mivel viszonylag forgalmas útvonalakon véletlenül eltévesztheti a célpontot, és ártatlan hajót találnak el.
Az ukránok valószínűleg ezért is vetették be a legfejlettebb tengeri drónjukat, a Sea Baby drónok „valós időben, Starlink műholdas kapcsolatokon keresztül távirányítással működnek, és nagy felbontású elülső kamerákkal és hőérzékelőkkel vannak felszerelve”, ismertette Patrick René Haasler, a veronai székhelyű Nemzetközi Biztonsági Kutatócsoport poszt-szovjet térségre szakosodott elemzője.
„A 2025-ös frissítések óta mesterséges intelligencia alapú tárgyfelismerés és automatikus célkövetés is rendelkezésre áll, ami 10 méter alá növeli a pontosságot” – tette hozzá.
Még így is fontos azonban, hogy ne támadjanak vele olyan hajót, amelyik éppen olajat vagy üzemanyagot szállít, mert az potenciálisan súlyos károkat okozhat a Fekete-tengeren.
Működnek az ukránok Afrikában
Az orosz árnyékflotta azonban már a titkos jellege miatt is vonzó célpontnak számít, mert védtelen, és nincs mód a támadás utáni felelősségre vonásra.
Moszkva a flotta létezését sem ismeri el, így nem biztosít a hajóknak haditengerészeti kíséretet,
és nem állomásoztat katonákat a fedélzeten.
Siebels szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy valóban az ukrán titkosszolgálat áll a Mersin ellen, Kijevtől több mint ötezer kilométerre elkövetett akció mögött.
„Az ukránok más szárazföldi műveletekben is részt vettek Afrikában, például orosz zsoldosokat vagy orosz személyzetet támadtak meg Maliban és Szudánban” – emlékeztetett.
