Úgy tűnik, a gazdagok még gazdagabbak lettek: egyszerre nőtt a háztartások jövedelme és a szegénység
2022-ben hazánkban tovább nőtt a háztartások jövedelme. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 84 ezer forint volt, 17,6 százalékkal több, mint az előző évben – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Háztartások életszínvonala című kiadványában, amelyet a statisztika hivatal minden évben novemberben tesz közzé. Amióta a létminimumadatokat nem jelenteti meg, azóta leginkább ebből a jelentésből ismerhető meg a hazai háztartások anyagi helyzete.
A KSH szerint az egy főre jutó éves nettó jövedelem (16,9 százalékos növekedés mellett) 2 millió 245 ezer forintot tett ki.
A reáljövedelem 2,0 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően 2015 és 2022 között a háztartások egy főre jutó nettó jövedelme reálértéken 43,6 százalékkal emelkedett.
Továbbra is kedvező a háztartások jövedelemszerkezete, 2022-ben az összes jövedelem háromnegyede munkavégzésből származott, ez az arány 2015-ben csupán 69,0 százalék volt. Ezzel párhuzamosan évről évre csökkent a társadalmi jövedelmek részesedése, 2022-ben 22,6 százalék volt, szemben a 2015. évi 29,0 százalékos részesedéssel. Az egyéb jövedelmek hányada kismértékben nőtt, 2,4 százalékot tett ki 2022-ben. Az egy főre jutó éves bruttó munkajövedelem (17,6 százalékos növekedés mellett) 2 millió 313 ezer forint.
Enyhén emelkedett a szegénység
2022-ben az előző évihez képest (1,2 százalékpontos növekedés mellett) a népesség 19,6 százalékát, 1 millió 863 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. Ugyanakkor még mindig jobb a helyzet, mint például 2015-ben, amikor mintegy hárommillió ember tartozott ebbe a kategóriába. Az egyes dimenziókat tekintve a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,1 százalékról 13,0 százalékra emelkedett, a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 9,1 százalékról 10,4 százalékra nőtt, míg a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója 4,7 százalékról 3,8 százalékra csökkent 2021-hez képest.
A KSH is megállapítja, hogy 2015 óta 243 ezerről 141 ezerre csökkent a legveszélyeztetettebbek, vagyis az egyszerre mindhárom szegénységi dimenzióban érintettek száma.
2022-ben egyszerre két dimenzió 431 ezer, egy dimenzió pedig 1 millió 291 ezer embert érintett. A legnagyobb mértékű, 90 ezres csökkenés azok számában következett be, akiket a munkaszegénység és a jövedelmi szegénység egyszerre érintett.
A gazdagok még gazdagabbak lettek
A legalsó jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 246 ezer forint volt, az országos átlag 40,4 százaléka, míg a legfelső ötödben 6 millió 27 ezer forint, az országos átlag kétszerese.
A két szélső ötöd egy főre jutó bruttó jövedelme közti különbség a megelőző évi 4,3-szeresről 4,8-szeresre nőtt.
A legalsó és a legfelső jövedelmi ötödben számottevően eltér a jövedelemszerkezet. A legszegényebb ötödbe tartozó háztartások körében a munkajövedelem részaránya 69,8, a társadalmi jövedelmeké 28,2 százalék, miközben a leggazdagabb háztartások esetében 79,7 százalékot képviselt a munkajövedelem, a társadalmi jövedelem pedig 16,9 százalékot.
Nőttek a regionális különbségek
2022-ben nőttek a regionális különbségek az előző évhez képest. Három régióban, Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Budapesten csökkent a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya, a többi régióban nőtt. A legnagyobb mértékű növekedés Észak-Magyarországon következett be, ahol az előző évi 25,0 százalékról 31,7 százalékra emelkedett a szegények vagy kirekesztődöttek aránya. A mutató értéke Közép-Dunántúl régióban volt a legalacsonyabb (10,9 százalék).
Az egyes szegénységi dimenziókat tekintve jövedelmi szegénységben a legkisebb arányban Közép-Dunántúlon (6,2 százalék), a legnagyobban pedig Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön (19,7-19,7 százalék) éltek. A súlyos anyagi és szociális deprivációban érintettek aránya Budapesten volt a legkedvezőbb (4,5 százalék), míg a legkedvezőtlenebb Észak-Magyarországon (21,4 százalék). A munkaszegénység a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon volt jelen (8,3 százalék), a legkevésbé Nyugat-Dunántúlon (1,8 százalék).
