BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Keményen visszaszólt Parragh Lászlónak az MNB a reálkamatokról, az inflációról és a gazdasági növekedésről folyó vitában

A gazdaságpolitikai viták hasznosak egy kihívásokkal teli időszakban, de ezek alapvető feltétele, hogy azok tényeken és hiteles érveken alapulnak – írja Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza. Szerinte a valótlanságokra épülő állítások ezzel szemben legfeljebb hangulatkeltésre és a gazdaságpolitikai mozgástér szűkítésére alkalmasak.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kampányt folytat a jegybank ellen – írja Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza, aki szerint az MKIK-elnök megszólalásaiban számos, a tényektől és a valóságtól távol álló kijelentést tett. Interjúi ennek következtében inkább a közvélemény megtévesztésére, mint tájékoztatására voltak alkalmasak, ezért Parragh László szerinte leginkább kirívó hét kijelentésére adott választ. 

MNB
Az MNB szerint Parragh megtéveszti a közvéleményt.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

 

Az MNB-nek valóban a nemzetközi piacokon kell forráshoz jutnia a vesztesége fedezésére? 

Parragh László egyik októberi nyilatkozatában azt jelezte, hogy a jegybanknak veszteségei fedezése érdekében a nemzetközi piacokhoz kell fordulnia, ahol kérdéses, hogy mennyiért tud forráshoz jutni. Ez a megállapítás is azt bizonyítja, hogy 

az MKIK elnöke nem látja át a jegybank és a monetáris politika működésének lényeges pontjait.

Hiszen az egyik alapvető közgazdaságtani összefüggés szerint az MNB veszteségét jegybankpénzben korlátlanul tudja finanszírozni. Ezt támasztja alá a cseh, chilei, izraeli és mexikói jegybank tapasztalata is, amelyeknek a tartós, hosszú éveken keresztül negatív saját tőke sem okozott gondot a működésben. Így tehát fel sem merül, hogy az MNB-nek a nemzetközi piacokhoz kellene fordulnia. 

Mekkora kamatcsökkentésre számítottak valójában az elmúlt hónapokban a gazdasági szereplők?

Parragh László a novemberi kamatdöntés kapcsán azt állítja: „érthetetlen, hogy ennek ellenére miért nem vágtak legalább 100 bázispontot, ráadásul a piac ezt beárazta”. A tények azonban egyértelműen mást mutatnak: október közepén az elemzők többsége háromszor 50 bázispontos kamatcsökkentésre számított az év végéig hátralévő három ülésen. Az MNB ennél nagyobb mértékben, 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a legutóbbi három ülésén, messze meghaladva azt, amit a piaci elemzők a monetáris politika új, októberben kezdődő szakasza előtt elképzelhetőnek tartottak.

Időben lépett a Magyar Nemzeti Bank? 

Parragh László szerint a jegybank „ütemet tévesztett, így most folyamatos késésben van”. Abban szerencsére már nem nagyon van vita, hogy az MNB gyorsan, a világ jegybankjai közül az elsők között reagált az infláció kitörésére, ezt a közelmúltban épp a London School of Economics széles körű összehasonlító elemzése erősítette meg. Az MNB már az aktuális számok nyilvánossá válása előtt megkezdte a kommunikációt az inflációról, és ezzel az elmúlt két évtizedben az abszolút első helyet foglalja el a vizsgált 24 jegybank között. Az infláció csökkenésének beindulására ugyanígy a Magyar Nemzeti Bank válaszolt az elsők között monetáris politikájának változtatásával, és már négy hónappal az infláció tetőzését követően elindította kamatcsökkentési ciklusát, amit azóta is folyamatosan folytat a dezinfláció és a hazai pénzügyi piacok stabilitásának veszélyeztetése nélkül. Örvendetes, hogy Parragh László nyolc hónapot követően konstatálta, hogy az MNB „jó irányt vett a kamatcsökkentésekkel”. 

Parragh László: viszi a magyar cégek pénzét a jegybank ütemtévesztése

A magyar cégek nem tudják kigazdálkodni a drága hiteleket Parragh László szerint.

Az már inkább elszomorító, hogy Parragh úr szerint a jegybanknak „el kellene kezdenie a valós kamatcsökkentést”. A tény ezzel szemben az, hogy 

a tavaly május óta folyamatosan tartó kamatcsökkentések során 725 bázispontnyi kamatot vágott a jegybank.

A kamatcsökkentés valóságosságát mutatja, hogy ilyen rövid idő, nyolc hónap alatt soha még ekkora mértékű csökkentésre nem volt példa az elmúlt több mint húsz évben az MNB inflációs célkövetéses rendszerében. (Valójában előtte sem, de akkor más volt a monetáris rezsim.) Az sem világos, hogy jön ki Parragh Lászlónál a számítás, amely szerint „ha a jegybank ezt [a 100 bázispontos kamatcsökkentést] a múlt év utolsó hónapjában meglépi, akkor két hónappal előbbre lennénk”. 

Milyen pályán haladva folytatja a jegybank a kamatcsökkentéseket? 

Parragh László véleménye, hogy „előremutató lenne, ha a jegybank egyértelművé tenné, hogy átáll a száz bázispontos csökkentésre, amelyet végig is vinne”. A gazdasági növekedés és a társadalmi felzárkózás kulcsa az infláció további csökkenése és az árstabilitás elérése, hiszen az infláció leszorítása alapfeltétele a hazai fogyasztás és a beruházások újraindulásának. Az árstabilitás eléréséhez szükséges legalacsonyabb kamatpályát kell végigvinni, amelynek ütemét körültekintően, adatvezérelten lehet csak megállapítani. Még Parragh Lászlónál sincs ott a bölcsek köve, hogy előre tudja, a következő hónapok kamatdöntései során pontosan milyen nagyságú kamatcsökkentések tudják ezt biztosítani. 

Persze a kibicnek semmi sem drága, de egy ilyen bizonytalan világban jobb ezt a beérkező adatok függvényében és a piaci környezet ismeretében hónapról hónapra eldönteni.

Kiugrónak számít a magyar reálkamat? 

Parragh László szerint a reálkamatok „brutális mértékben, 5-6 százalékkal nőttek, ez a szintje lassan hazánkban lesz a világon a legmagasabb”. Ezen állítás kapcsán fontos látni, hogy globális jelenségről van szó. Az infláció csökkenésével párhuzamosan mindenhol nőttek a reálkamatok az utóbbi időben: az Egyesült Államok mellett sok fejlett országban és a kelet-közép-európai régióban is 10 százalékpontos vagy azt meghaladó emelkedést láttunk. Ennek hatására az MNB által vizsgált 53 országból álló mintában az elmúlt egy év során 6-ról 38-ra nőtt azon országok száma, ahol a reálkamatok pozitív tartományba emelkedtek. A piaci várakozások szerint 2024 végére érdemben tovább nő ez a szám. Emellett érdemes látni, hogy hogyan is alakult, alakul valójában a reálkamat nálunk: 2023-ban az év nagy részében mélyen negatív reálkamatok jellemezték Magyarországot – a magyar gazdaság mégis visszaesett. Az év utolsó negyedévében – miközben a gazdaság megkezdte a kilábalását – a ráta a pozitív tartományba emelkedett. A dezinfláció felgyorsulásával a visszatekintő reálkamatok valóban megemelkedtek, de ezek a jelenlegi – a jegybanki várakozásokkal összhangban lévő – piaci várakozások alapján az év közepére jelentősen, 1 százalék körüli szintre szűkülnek be, és teljesen belesimulnak a régiós folyamatokba. Az előretekintő rátánál eltérő időzítéssel és amplitúdóval, de hasonló módon játszódik le a folyamat. A dolog nem egyedi, érdemes lesz követni a cseh reálkamatok alakulását a következő hónapokban.

Milyen tényezők hátráltatják a fogyasztás fellendülését? 

Parragh László azt is állítja, hogy „a pozitív reálkamat káros a gazdaságra nézve, csökkenti a fogyasztást és a kereskedelem erősödését”. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy hazánkban mélyen negatív volt a reálkamat-környezet az utóbbi években, és a lakosság döntő többsége is negatív, nem ritkán mínusz 10 százaléknál is alacsonyabb reálkamatokkal szembesült. 

A fogyasztást a negatív reálkamat mégsem élénkítette. Miért? Mert az infláció felemésztette a bérek és a megtakarítások értékét.

Több évet visszamentünk az időben: a reálbérek 2021 közepi, a nettó pénzügyi vagyon reálértéke 2020-as szinten van. Ilyen környezetben lehettek bármennyire is negatívak a reálkamatok, az semmit nem segített. Csak az infláció teljes letörése, az árstabilitás elérése, a pénzügyi piaci stabilitás megőrzése, a megalapozott reálbérnövekedés fenntartása és ezeken keresztül a fogyasztói bizalom helyreállítása fogja elhozni a fogyasztás bővülését. 

Végezetül tisztázzuk, hogy mi akadályozza a vállalati beruházásokat!

Parragh László úgy látja, hogy a jelenlegi kamatok mellett a hazai vállalatok „nem tudják kigazdálkodni a drága hiteleket”. Tévhit, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a reálkamat szintje határozza meg a hitelezést. A lassuló hitelpiac Európa-szerte ugyanígy tetten érhető a jóval alacsonyabb kamatkörnyezet, valamint pozitív és negatív reálkamatok mellett is, aminek oka a bizalom és a kereslet visszafogott alakulása. A bankok mindenhol a vállalati hitelkereslet jelentős csökkenését tapasztalják. Itthon az is jól látszott, hogy a rendkívül negatív reálkamatú támogatott vállalati hitelprogramoknál sem jelentkezett számottevő kereslet a beruházási hitelek iránt: a Baross Gábor program forrásainak 20 százaléka, míg a Széchenyi Kártya Program 5 százaléka volt beruházási célú. A felmérések (például az MNB rendszeres vállalati felmérése; az Európai Bizottság ESI-felmérése) széleskörűen azt mutatják, hogy

a vállalkozók a kereslet hiányát említik a termelés fő akadályának, amit a munkaerőhiány követ, a finanszírozási kihívások pedig a rangsorokban hátrébb jelennek meg.

Parragh László állítását az MKIK saját 2023. júliusi kiadványa is cáfolja, amely szerint az energiaárak, a munkaerőhiány és a kereslethiány mellett az első öt tényező között sem szerepelt a tőke- vagy pénzhiány akadályozó tényezőként! A vállalatok hatalmas összeget, közel 23 ezermilliárd forintot tartanak likvid pénzügyi eszközben, amelynek nagy része készpénz (1800 milliárd) és látra szóló forint- és devizabetét (több mint 9500 milliárd), miközben csak 4000 milliárd forint van lekötött forintbetétben. Mindez bőséges forrása lenne a beruházásoknak. 

Budapest, 2017. október 13.Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Figyelő TOP200 Mérlegen az elmúlt 8 év című gazdasági konferenciáján a budapesti Larus Étterem és Rendezvényközpontban 2017. október 13-án.MTI Fotó: Soós Lajos
Archív kép a nagy egyetértésről.
Fotó: Soós Lajos / MTI

Az az állítás sem igaz, hogy a betéteken elérhető vonzó kamatok miatt nem indítanak beruházásokat a hazai vállalatok: a likvid eszközök túlnyomó többsége vagy egyáltalán nem kamatozik (készpénz) vagy pedig a jegybankinál jóval alacsonyabb kamatot fizet (a látra szóló betéti állomány átlagos 5/5 kamatszintje 2023-ban 1,57 százalék volt.). Mindez világosan mutatja, hogy a beruházások újraindulásában jelenleg a keresleti kilátások javítása és a fogyasztói bizalom erősítése a kulcstényezők.

Minden valótlan érv a hazai gazdaságpolitika mozgásterét szűkíti. Ha Parragh László tanácsait követnénk, az ismételten magas inflációhoz, a bérek és a megtakarítások reálértékének csökkenéséhez, az újraindult gazdasági növekedés leállásához vezetne.

Csak az infláció legyőzésével fog nőni a jövedelmek reálértéke, helyreállni a bizalom, és csak ezek tudják megalapozni a fogyasztás és a beruházások tartós élénkülését, ezek eredményeképp pedig a magyar gazdaság dinamikus növekedését. Éppen ezért továbbra is arra kérnénk Parragh Lászlót, hogy kerülje a múlt hetihez hasonló kinyilatkoztatásait, mert – a tények ismeretének hiányában – ezzel csak nehezíti, károsítja a hazai monetáris politikával kapcsolatos közbeszédet.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.