Idénre 3 százalék körüli gazdasági növekedést várnak a Raiffeisen Bank közgazdászai miután a 2023 második negyedévében véget ért hazánkban. A reálbér-emelkedés szerintük fokozatosan bátoríthatja a háztartásokat korábbi költési szintjük visszaállítására. 

Stack,Of,Silver,Coins,With,Trading,Chart,In,Financial,Concepts
stack of silver coins with trading chart in financial concepts and financial investment business stock growth
Az egyre alacsonyabb kamatok ösztönözhetik a beruházásokat.
 Fotó: Shutterstock

Az előzetes adatok szerint 2023 utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest 0,6 százalék lehetett a éves összevetésben pedig 1,3 százalék. Még így is 2023 egészében 0,5 százalékos GDP-visszaesés következhetett be Magyarországon.

 Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője megjegyezte:

Idén azonban már jön a fordulat: a nettó továbbra is kedvező maradhat, de az iparban is biztosan lehet számítani az autóipari és a kapcsolódó akkumulátorgyárak, valamint a védelmi ipar termelésének folyamatos bővülésére, emellett Magyarország szolgáltatás-exportja is dinamikusan nő.

A beruházások esetében egyrészt az egyre alacsonyabb kamatok adhatnak ösztönzőerőt, másrészt az megérkezése lendíthet a fejlesztéseken. Míg 2023-ban a magyar gazdasági növekedés az EU-n belül a leggyengébbek közé tartozott, addig 2024-ben a növekedés éllovasai között találhatjuk hazánkat.

Az lecsengésével párhuzamosan 2023-ban egyensúlyba került a külkereskedelmi mérleg, ennek köszönhetően is stabilizálódni tudott a forint-euró árfolyam. 

Ha sikerül áttörni két erős technikai ellenállási szintet, a folyamatos kamatvágások ellenére is akár 360 forint környékére süllyedhet az euró árfolyama, rövid távon azonban a 375 forint körüli kurzus a valószínűbb.

Az elemző emlékeztetett arra, hogy tavaly az év második felében meglódult az csökkenése: míg júniusban 20,1 százalékos volt az éves inflációs mutató, ez decemberre 5,5 százalékra mérséklődött. 

Idén az éves átlagos infláció 4,3 százalék körül várható.

Idén az euróövezetben a politikai porondon a júniusi EU-választások állnak az első helyen, miközben a zóna több országában is éles társadalmi-gazdasági feszültségek alakultak ki. Tavaly az év második felében recesszióba eshetett vissza a térség, de idén már óvatos fellendülés várható, 0,6 százalék körüli GDP-bővüléssel. 

A dezinflációs folyamatok előző évi lendülete a következő hónapok során megtorpan ugyan, de a bérinfláció is lassulhat. Mindezek mentén az EKB fokozatosan nyithat a piaci konszenzus irányába, amely szerint már áprilisban megkezdődhetnek a kamatvágások – összegezte az elemző.