Úgy fogalmazhatnék, hogy 2023 jobb, mint a 2022-es év, de nem olyan jó, mint amit 2024-től várunk – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter, miután az előző nap sikeres dollárkötvény-kibocsátást hajtott végre az Állami Adósságkezelő Központ. Emlékeztetett, hogy 2022 után szemmel láthatóan „a számok kezdenek javulni” és a költségvetés megvédte a magyar gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzéseit.
Elmondta, hogy meg tudták előlegezni az uniós projekteket, gondoskodtak az Ukrajnából származó menekültekről és megvédték a határokat, aminek költsége már 650 milliárdnál forintnál jár.
A költségvetés külső segítség nélkül is állta a sarat, ellenben 2010 előtti időszakkal
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy:
2023-ban a pénzforgalmi hiány kisebb lett, mint 2022-ben. A pontos szám 4593 milliárd forint.
Az ESA-hiányt még nem tudják közölni, az Eurostat adatai is még később fognak megérkezni, ezt csak február- március tájékán közlik. Ezzel párhuzamosan az államadósság GDP-arányos mértékét tovább csökkentették, 2022 végén 73,9 százalék volt a mértéke, ami tavaly is mérséklődött, így 10 százalékkal kisebb, mint az uniós átlag – itt azonban konkrét számot nem említett.
Semmiféle finanszírozási nehézség nem áll fenn
– hangsúlyozta a tárcavezető a sikeres dollárkötvény-kibocsátást követően. Ugyanakkor jelezte, hogy a kormány tovább folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, szerinte ebben a kérdésben elég világos a 2024-es költségvetési törvény. „A kormánynak ezt kell betartani, tovább csökkentjük az államadósság és a hiány mértékét” – tette hozzá.
Sikeres volt a dollárkötvény-kibocsátás
Varga Mihály elmondta, hogy több mint háromszoros volt a kereslet, végül a kedvező hozamszintek miatt 2 milliárdról 2,5 milliárdra emelték a keretet. „Ez is azt mutatja, hogy a befektetők bíznak a magyar gazdaságban”, szerinte ezt a hitelminősítők elmúlt hetekben hozott ítélete is alátámasztja.
Jelezte, hogy a 12 éves futamidő javítja az államadósság átlagos futamidejét, emellett segíti a lejáró finanszírozását. Mint mondta, ugyanakkor a fő cél, hogy tovább növeljék a lakosság részvételét a finanszírozásban.
Hangsúlyozta, hogy a 30 százalékos aránynál nagyobb arányú külföldi kitettséget továbbra sem szeretnének, a mostani kötvénykibocsátással is teljesül ez a célkitűzés.
Újságírók kérdésére válaszol a miniszter
Mindig meglepnek, amikor magukat neves közgazdásznak tartó szakemberek olyan állításokat tesznek, amik nem fedik a valóságot – válaszolta arra a kérdésre, hogy mi véleménye Zsiday Viktor költségvetés helyzetét elemző cikkéről, amelyben Gyurcsány kormány időszakával hasonlította összeg a mostani büdzsét. Szerinte össze se lehet hasonlítani az akkori helyzetet a mostanival, ma jóval alacsonyabb a és a is magasabb.
Az idei költségvetéssel kapcsolatban azt mondta, nincs olyan szándéka a magyar kormánynak, hogy az egyensúlyi mutatókat elrontsa, emlékeztetett rá, hogy jelentősen javult a külkereskedelmi egyenleg.
Nem igaz, hogy nem kapta meg a főváros 12 milliárd forintot – válaszolta szintén újságírói kérdésre, miután Karácsony Gergely ennek ellenkezőjét állította. „A tavalyi évben rendeztük a számlát, nincs a magyar államnak tartozása”, fogalmazott.
A magyar kormánynak vannak tervei
– ezzel indokolta a kötvénykibocsátás során megemelt keretet, példaként a reptér visszavásárlását említette. Ugyanakkor a finanszírozási terv ezzel nem módosul a miniszter szerint.
Arról is beszélt, hogy az csökkenésével a kamatok is csökkennek majd, ezért kisebb a lakástámogatásokra fordított összeg. Hangsúlyozta, hogy minden évben három évre előre közli a kormány a középtávú kilátásokat, ami szerinte a felelős tervezésre vall, és ez a tervezési munka a jövőben is folytatódni fog.
A jövő évi, 2025-ös költségvetés elfogadásáról azt mondta, hogy szerinte nem érdemes a korábbi, tavaszi elfogadás gyakorlatát megváltoztatni,
így várhatóan most márciusban kezdik a tervezést és nyáron fogadhatják el. A miniszter szerint most az a feladat, hogy a növekedés visszaépülését erősíteni kell.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha nem sikerül teljesíteni a 3 százalékos hiányt, azt mondta, hogy még január 4-e van, ez a kérdés még korai, előttünk van még 362 nap. A növekedés kapcsán jelezte, hogy idén 3,6 százalékra lehet, ami ő reálisnak tart. Azt kérte, hogy várjuk meg az első -két hónapot, és akkor vissza lehet térni erre a kérdésre.
A jegybank magatartása kiszámítható volt
– válaszolta arra a kérdésre, hogy tervez-e jegybankelnök lenni. Szerinte a jegybank teszi dolgát, a lépései meg segítettek a piaci bizalmat visszaépíteni.
„Az infláció letörésével párhuzamosan a növekedés támogatása a legfontosabb, véleményazonosság van a kormányon belül” – mondta arra a kérdésre, hogy van-e esetleg nézeteltérés közte és Nagy Márton között.
Tavaly a harmadik negyedévben már a GDP 5,4 százaléka fölött volt a hiány
Nem véletlenül emelte meg a kormány szeptemberben a hiánycélt a költségvetési törvényben rögzített 3,9 százalékról a GDP 5,2 százalékára. A Központi Statisztikai Hivatal harmadik negyedéves adatai szerint a kormányzati szektor hiánya már az első háromnegyed év végén GDP-arányosan 5,4 százalékot tett ki, ami 1363 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal lett kedvezőtlenebb az előző év azonos időszakához képest. A kormányzati szektor bevétele 23 027 milliárd, míg kiadása 26 024 milliárd forint volt a három negyedév alatt, amivel 2997 milliárd forintot tett ki a deficit.
Az év vége felé közeledve sem lett jobb a költségvetés pozíciója, november végén már 4000 milliárd fölött járt a hiány, talán ennek tudható be a kormány a középtávú előrejelzésében végül 5,9 százalékra módosította a hiánycélt. Mindez azért is meglepő, mert az év utolsó napjaiban 300 milliárd forintos uniós előleg érkezett a büdzsébe, ám Kovács Árpád, a Költségvetési Tanácsa elnöke a Világgazdaságnak inkább azt tartotta valószínűnek, hogy közelebb lesz a hiány 2023-ban a 6 százalékhoz, mint az 5-höz.
