Ha szerény mértékben is, de az orosz–ukrán háború kitörésének évében is folytatódott a magyar régiók felzárkózása az uniós átlaghoz – ez derül ki az Eurostat most közölt adataiból.
A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-t persze érdemes fenntartásokkal kezelni, de ettől még tény, hogy az unió statisztikai hivatala szerint továbbra is Budapest számít a magyar régiók közül a legfejlettebbnek a 158 százalékos szintjével, sőt a magyar főváros továbbra is ott van a top 20-as listán Varsó, Bukarest, Pozsony és Prága társaságában, megelőzve olyan városokat, mint Bécs, Stuttgart vagy Helsinki. Budapest 2022-ben 3 százalékkal került közelebb az uniós átlaghoz, ezzel az eddigi legmagasabb fejlettségi szintjét érte el, ráadásul egy helyet előre is lépett, és már a 14. a rangsorban.
Bár a magyar régiók Észak-Magyarország kivételével kismértékű fejlődést mutattak, abban azonban nincs változás, hogy
a nyolc magyarországi NUTS2-régió közül a Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, és az Észak Alföld továbbra is Európa húsz legszegényebb területi egysége között foglal helyet. Ráadásul mindhárom régió rontott az előző évi helyezésén.
Észak-Magyarország szenvedte el a legnagyobb visszaesést, a 2021-es 20. pozícióból visszacsúszott a 13. helyre, a Dél-Dunántúl a 18.-ból a 16.-ba, míg az Észak-Alföld maradt a 14. pozícióban. Ezzel együtt a hazai vidéki régiók felzárkózása folyamatos, de nagyon lassú, ha a 2010 és 2022 közötti időszakot nézzük:
- az Észak-Alföld 10 százalékkal, 42-ről 52 százalékra,
- Észak-Magyarország 11 százalékkal, 39-ről 50-re,
- a Dél-Dunántúl 7 százalékkal, 45-ről 52 százalékra,
- a Dél-Alföld 11 százalékkal, 44-ről 55 százalékra,
- a Nyugat-Dunántúl 1 százalékkal, 67-ről 68 százalékra közeledett az uniós átlaghoz,
- a legdinamikusabb felzárkózást a Közép-Dunántúl produkálta, amely 57 százalékos szintről 71 százalékra emelkedett.
Orbán Viktor miniszterelnök a tavalyi évértékelőjén beszélt először a keleti országrész felzárkózásának tervéről, ami egyáltalán nem lehetetlen, ha Lengyelország példáját nézzük. A négy keleti, Ukrajnával és Fehéroroszországgal határos, leginkább elmaradott régió 2010-ben még az unió húsz legszegényebb területi egysége között foglalt helyet, 2022-ben már csak kettő volt megtalálható a listán. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy mindez relatív, ezzel párhuzamosan a dél-európai régiók folyamatosan csúsznak le, jelenleg a 14 görögországiból hat ott van a GDP-rangsor végén. Ahogy például több délolasz régió, mint Calabria vagy Szicília is fejletlenebbnek számít több magyar régiónál.
Mindössze tizenegy régió fejlettsége csökkent
Az Eurostat szerint 2022-ben az EU 242 régiójából 231-ben nőtt a reál-GDP, míg 11 régióban csökkenés volt tapasztalható. A volumenének legnagyobb növekedését a portugáliai Algarve régió érte el plusz 17,0 százalékkal. Egy másik portugál régió, a Madeira (plusz 14,2 százalékkal) állt a második helyen, amelyet Írország déli régiója (plusz 13,5 százalékkal), a spanyolországi Illes Balears (plusz 12,5 százalékkal) és a belgiumi Brabant Wallon tartomány (plusz 10,9 százalékkal) követett.
A legjelentősebb csökkenést Bulgária délkeleti régiójában regisztrálták (mínusz 3,1 százalék). Ezt követte egy másik bolgár régió, az északnyugati, amely 1,7 százalékos csökkenést regisztrált, majd a franciaországi Corse és a magyarországi Észak-Magyarország (mindkettő mínusz 1,2 százalék).
Dél-Írországban és Luxemburgban volt a legmagasabb az egy főre jutó GDP 2022-ben
Óriási regionális különbségek vannak Európában, az egyik szélső értéket Mayotte, Franciaország tengerentúli régiója jelentette 30 százalékos szintjével, a másikat Dél-Írország, amely az uniós fejlettség 286 százalékán állt.
Utána következett Luxemburg (az uniós átlag 257 százalék), Kelet- és Közép-Írország (247 százalék), a csehországi Prága (207 százalék) és a belga brüsszeli régió (196 százalék). Az egy főre jutó magas GDP ezekben a régiókban (Luxemburg, Brüsszel és Prága) részben az ingázó munkavállalók magas beáramlásával és néhány, a régiókban (Dél-, Kelet- és Közép-Írország) székhellyel rendelkező multinacionális nagyvállalattal magyarázható – állapítja meg az Eurostat.
