Magyarországgal gazdaságilag többé-kevésbé egy súlycsoportban lévő országok közül Lengyelországnak már sikerült az, amiről nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt. A kormányfő az idei, 24. évértékelőjén azt mondta, a kormány a nehézségek ellenére sem mondhat le a keleti országrész felzárkóztatási tervéről, és úgy fogalmazott, hogy egyesíteni kell Hunniát és Pannóniát.
Van, ahol ez már összejött: Lengyelországnak például mind a négy keleti, Ukrajnával és Fehéroroszországgal határos, leginkább elmaradott régiója 2010-ben még az unió 20 legszegényebb területi egysége között foglalt helyet,
ám az Eurostat legutolsó, 2021-es adatai szerint ma már csupán egy, a Lublin-központú van szégyenlistán, az is az utolsó, 20. helyen.
Ugyanez azonban nem mondható el Magyarországról, amely a hátsó traktusban még mindig három régióval van jelen. Ebből kettő, Észak-Alföld és Észak-Magyarország található a keleti országrészben, Dél-Alföld viszont – amely ma már többé-kevésbé azonos fejlettségi szinten áll a délolasz Calabriával vagy Szícilával – évekkel ezelőtt kikerült onnan. A Kecskemét–Szeged–Békéscsaba tengelyre épülő régió folyamatos felzárkózása nem független a Mercedes betelepülésétől,
éppen ezért kiemelt jelenőségű minden új kapacitás, amely az elmaradott térségekbe áramlik, a CATL által kiszemelt Debrecen környezete pedig pont ilyen, az Észak-Alföldi régió ugyanis hazánk legfejletlenebb, és az unió 13. legszegényebb területi egysége.
A vidék felzárkózása ezzel együtt folyamatos, bár a legkevésbé látványos jelenség. A nyolc magyarországi területi egység közül 2010 óta egyben sem volt lecsúszás ez idő alatt: Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország 13, Dél-Alföld pedig 10 százalékponttal közeledett az uniós átlaghoz. Ezeknél valamivel kisebb felzárkózást mutatott Észak-Alföld, Budapest és Dél-Dunántúl, a legrosszabb teljesítményt pedig Pest megye és Nyugat-Dunántúl nyújtotta.
A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy mindez relatív, ugyanis ezzel párhuzamosan a dél-európai régiók folyamatosan csúsznak le, jelenleg a 14 görögországiból nyolc ott van a GDP-rangsor végén. Eközben Dél-Olaszországban sem sokkal jobb a helyzet, ha azt nézzük, hogy ma már Közép-Dunántúl azonos fejlettségi szinten van Szardíniával, pedig tíz évvel ezelőtt még 20 százalékpont volt a különbség az olasz régió javára.
