A tavalyi év októberéhez képest januárban a negyedéves konjunktúramutató értéke +21-ről +13 pontra csökkent, közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) a negyedéves konjunktúravizsgálata 2024. januári adatfelvételének eredményeit, amelyben 350 cégvezető véleményét kérdezték meg cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól.
Mint írják, a konjunktúramutató 2023 folyamán javuló és romló időszakok felváltva követték egymást, ennek eredményeként a konjunktúramutató jelenlegi értéke
mindössze 3 ponttal áll magasabb szinten a 2022. októberi mélypontjához viszonyítva.
Ezt megelőzően a negyedéves konjunktúramutató a koronavírus-járvány második hullámának időszakában, 2020 októberében (+10 pont) vett fel hasonló értéket, a járványt megelőzően pedig legutóbb 2014 októberében (+12 pont) állt hasonló szinten. Megjegyzik, hogy a GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.
A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke 2024. januárban 39 pontos szinten áll, októberhez képest hárompontos emelkedés tapasztalható.
Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése októberhez képest növekvő mértékben bizonytalan, széttartó
– írják. Ebben leginkább a külső kereslet és a német növekedési problémák játszhatnak szerepet. A konjunktúramutató értéke a részben exportáló vállalkozások körében a legmagasabb (+15 pont), a nem exportáló vállalatok körében +14 pont, a döntően exportáló cégek körében pedig +7 pont. Az előző negyedévhez képest a részben exportáló cégek között 4 ponttal nőtt, a nem exportáló vállalatok esetében viszont 7,
a döntően exportáló cégek körében pedig 23 ponttal csökkent a mutató értéke, ami egyértelműen összefüggésben lehet a német gazdasági gyengélkedésével.
Decemberben mind az ipari termelési, mind a külkereskedelmi adatok a vártnál rosszabbak lettek, csak decemberben havi szinten 20 százalékkal csökkent az mértéke. A feldolgozóipar és a járműgyártás visszaesése is azt mutatja, hogy a német gazdaság gondjai egyre inkább begyűrűztek a magyar gazdaságba.
Ami a vállalatméretet illeti, ott is hasonló tendencia bontakozik ki. A 20–49 fős vállalkozások esetében +1 pont, az 50–99 fős kategóriában +2 pont, a 100–249 fős cégek esetén +8 pont, a 250 főnél nagyobb vállalatok körében pedig +18 ponton áll. Októberi vizsgálathoz képest a 250 fő alatti kis- és középvállalkozások körében egyaránt 3, a nagyvállalatok esetében pedig 13 pontos csökkenés történt.
Ágazati bontásban a mutató értéke a feldolgozóipari cégek körében 14, a szolgáltatások ágazatban 6, a kereskedelemben pedig 1 ponttal csökkent, míg az építőiparban 15 pontos növekedés figyelhető meg az előző negyedévhez képest.
