Decemberben az ipari termelés volumene 13,7, munkanaphatástól megtisztítva 8,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal.
Bár a KSH megjegyzi, hogy a nyers adathoz képest a jelentős eltérést az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2022 decemberében, így is idén egyszer sem láttunk ekkora visszaesést a termelésben éves szinten. Novemberben 5,7 százalékkal csökkent a kibocsátás, azaz tovább tart a magyar ipar lejtmenete.
Az jól láthatóan hónapok óta esik vissza, decemberben egészen drámai módon, mintegy 20 százalékkal csökkent , e tekintetben legalább annyit nyomtak a latban az ilyenkor szokásos gyárleállások, mint a német gazdaság gyengélkedése. Talán nem véletlenül beszélt arról a hét végén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában, hogy a hiába javulnak idehaza a bizalmi indexek, ha közben a német gazdaság recesszióba csúszik. Elismerte, hogy „a német gazdaság megtorpanása kezd megjelenni a magyar gazdaságban”. Ez pedig mind az utolsó negyedéves GDP-adatok szempontjából, mind az áthúzódó hatások szempontjából kedvezőtlen hír. A első becslését jövő héten, február 14-én közli a KSH.
A KSH később közli a részletes adatokat, annyit azonban előrebocsátott, hogy
a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Mindössze három alágban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban.
Mindez arra utal, hogy a járműgyártás és a gépipar sem húzott. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent.
NGM: a külpiacok gyengélkedése miatt csökkent az ipari teljesítmény decemberben
A háború és a szankciók negatív hatásai jelentős károkat okoztak a gazdaságban, a gyenge európai konjunktúrával együtt járó gyenge kereslet pedig az exporton keresztül negatívan befolyásolta a hazai ipar teljesítményét is – értékelte az adatokat közleményben a Nemzetgazdasági Minisztérium. Hozzátették:
a teljesítményt negatívan befolyásolta egyes vállalatok év végi leállása, különösen a járműgyártás területén.
2024-ben a kormány célja, hogy helyreállítsa a növekedést, és újra dinamikusan, 4 százalék körüli mértékben emelkedjen a GDP. Ennek érdekében az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével helyre kell állítani és növelni kell a fogyasztást, tovább kell emelni a munkaerőpiaci aktivitást, és 25 százalékos szint felett kell tartani a beruházásokat
– írják. Ezért a kormány abban segíti a vállalkozókat, hogy a növekedésnek ne legyen akadálya, megfelelő mennyiségű és árú energia álljon rendelkezésre, továbbá a képzett és elegendő munkaerő, valamint a beruházásokhoz szükséges finanszírozási lehetőségek is biztosítva legyenek.
„Ezt fogja tükrözni a véglegesítés előtt álló és a vállalkozások megkérdezésén alapuló iparstratégia is. Az ipari teljesítményt rövid és középtávon érdemben növelhetik a közeljövőben üzembe helyezendő exportkapacitások, azaz az új termelő, gyártási kapacitások.” Emellett az ipar teljesítményét és beruházásait olyan kormányzati támogatott programok is segítik, mint az 1200 milliárd forintos keretösszegűre emelt Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, a hatszorosára bővített Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program, továbbá a kereskedelmi bankok 2024. február 1-jén elindult önkéntes akciója is, amely nulla százalékra csökkenti a BUBOR feletti kamatfelárat, ezáltal jelentősen csökkentve a hitelkamatokat és ösztönözve a beruházásokat.
A dinamikus fejlődés támogatása és a vállalkozások fejlesztése érdekében a kormány – mindezek mellett – a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül – írta közleményében az NGM.
