A magas kamatkörnyezet ellenére az európai és a magyar pénzügyi rendszer stabil maradt, a 2008 után életbe lépett pénzügyi-szabályozói intézkedések eredményesnek bizonyultak – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB és az Official Monetary Financial Institutions Forum (OMFIF) kétnapos konferenciájának megnyitóján, Budapesten. Hozzátette, hogy a világjárvány, majd a következő évek krízisei után sem alakult ki rendszerszintű pénzügyi válság, ami a korábban meghozott makroprudenciális intézkedéseknek köszönhető.
A magas korszakának visszatérése a hosszan tartó alacsony inflációs környezet után jelentős kihívást jelentett a monetáris és makroprudenciális politika számára.
Az euróövezetben 4,5 százalékon, Magyarországon 18 százalékon tetőzött az irányadó kamat, amely jóval magasabb a banki stresszteszteken korábban vizsgált szinteknél.
Virág szerint a magas kamatkörnyezetre történő szükséges átmenet nagy terhet rótt mind a vállalati, mind a háztartások mérlegére, ami a bankok eszközminőségére is kockázatos. Az uniós bankok pénzügyi ellenálló képességét néhány számadattal támasztotta alá: a saját tőke megtérülése (ROE) 12 százalék körüli, a nemteljesítő hitelek aránya 2 százalék alatt van, és a tőkemegfelelési mutató 16-17 százalékon áll, de hasonlóan jó teljesítményt mutat a magyar bankrendszer is.
Az alelnök hozzátette, hogy a volatilitás és a nagy átmenet évtizedét éljük, ami a pénzügyi stabilitás szerepét is felértékeli. Az energiabiztonsági kockázatok még inkább előtérbe helyezik a fenntarthatósági célokat és a zöldpénzügyeket, különösen Európában – mutatott rá, hozzátéve, hogy a pénzügyi szektorra fontos szerep hárul a zöldátállásban, tekintettel az éghajlatváltozás reálgazdaságra gyakorolt hatására és ennek a pénzügyi stabilitásra gyakorolt kockázataira.
A Latin-amerikai Monetáris Tanulmányok Központjának (CEMLA) főigazgatója, Manuel Ramos-Francia elmondta, hogy a magas kamatszintek növelik a vállalatok és háztartások adósságszolgálati költségeit, visszavetik a beruházási hajlandóságot és a fogyasztást, lassítják a növekedést, hosszabb távon pedig a különböző eszközosztályokban nagyobb volatilitással is járhatnak. Christopher Garnett, a londoni székhelyű pénzügyi-monetáris elemzőközpont, az OMFIF vezető tanácsadója a pénzügyi stabilitásról szólva felidézte, hogy az MNB az elmúlt években harmincszorosára emelte meg aranykészletét.
Az MNB és az OMFIF közös szervezésében zajló kétnapos pénzügyi stabilitási konferencián napjaink pénzügyi rendszert érintő aktuális kérdéseit, a pénzügyi stabilitás rövid távú kihívásait és hosszabb távú jövőjét vitatják meg a résztvevők.
