A fogyasztói árak 2023-ban átlagosan 17,6 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva – közölte a 2023-as fogyasztói árakat vizsgáló helyzetképében a KSH. Az az év folyamán hónapról hónapra csökkent, a januári 25,7-ről decemberre 5,5 százalékra. Az áremelkedés minden főcsoportban jellemző volt, de átlag felett drágultak az élelmiszerek, a háztartási energia, illetve az egyéb cikkek és üzemanyagok. Az éves átlagos 17,6 százalékos inflációs rátához a teljes fogyasztói kosár legnagyobb részét (29 százalékát) kitevő élelmiszerek kiemelkedő mértékben, 7,5 százalékponttal járultak hozzá.
A magas éves élelmiszer-infláció ellenére elmondható, hogy 2023-ban az előző évhez képest a termelési láncokat kevesebb, illetve másféle külső hatás érte. Az orosz‒ukrán háború kezdeti szakaszában leálló ukrán 2023-ban jelentősen bővült, ami a piaci verseny erősödését, ezen keresztül pedig a hazai termelői árak csökkenését eredményezte. A másik, pozitív tényező a súlyos aszállyal sújtott 2022-es évinél a növénytermesztés számára jóval kedvezőbb időjárás volt. A bázishatás miatt ugyan az élelmiszeripar termelőiár-indexe, illetve az élelmiszerek fogyasztóiár-indexe is magas éves szintet ért el, azonban a havi alapú átárazások már alacsony szinten rögzültek az év folyamán, és 2023 decemberére az élelmiszer-infláció 4,8 százalékra csökkent.
Az árstop megszüntetése rövid távon növelte az inflációt
A 2022-ben 8 élelmiszerre (búzafinomliszt, 2,8 százalékos UHT-tehéntej, finomított napraforgó-étolaj, kristálycukor, sertéscomb, csirkemell és csirkefarhát, tojás és étkezési burgonya) bevezetett hatósági árszabályozás 2023. augusztus 1-jén megszűnt. Ezzel a piactorzító hatás is eltűnt, azonban a kiskereskedelmi láncok az egyes termékek esetén eltérő módon reagáltak. A kristálycukornál kiugró mértékű árkorrekció történt, a sertéscomb és csirkemellfilé ára jelentősen emelkedett, azonban olyan termékek is voltak (tojás és finomliszt), amelyek ára számottevően csökkent egy hónap alatt. A hatósági árszabályozás megszüntetése közvetlenül 0,7 százalékponttal növelte az élelmiszerek egyhavi árváltozását, a teljes fogyasztóiár-indexre pedig 0,2 százalékpontos hatása volt.
Ársapka sem kellett hozzá: lefelezték a liszt átadási árát a malmokItt máshogy hat az ársapka megszűnése: a malmok a 2021. októberi lisztár alá mehetnek. |
A tavalyi, a 2022-eshez képest több mint 60 százalékkal több gabonatermés mellett tovább növelte a kínálatot az orosz–ukrán háború első periódusát követően újra növekedő pályára állt ukrán gabonaimport. Ezek a tényezők jelentősen mérsékelték a termelői árakat. A 2022-es csúcspontot jelentő 130 ezer forintos szintről 2023-ban jelentős mértékben, 80 ezer forint/tonna alá csökkent a búza felvásárlási átlagára.
Az előbbi okok miatt a kenyér, a száraztészta és a péksütemények fogyasztóiár-indexe is folyamatosan mérséklődött 2023-ban, decemberben pedig a péksütemények kivételével a többi termék ára alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
A finomliszt esetében az árszabályozás kivezetése után történt a legnagyobb mértékű árindexcsökkenés.
A 2022-es drasztikus áremelkedés után 2023-ban a tejtermelési költségek mérséklődtek, és év elejétől a tej és a trappista tömbsajt ára fokozatosan csökkent, majd az év második felére egy mérsékeltebb árszint környékén stabilizálódott. A 2,8 százalékos UHT-tej fogyasztói átlagára a hatósági árszabályozás megszüntetését követően enyhén növekedett, azonban nem haladta meg a 2022. év eleji szintet.
Az enyhe tél sokat segített
Tavaly a földgáz és az elektromos energia tőzsdei ára jelentősen csökkent a kivételesen magas, 2022. évi árakhoz viszonyítva. A magyarországi, 2014 óta érvényes rezsicsökkentett lakossági gáz- és áramár, illetve az aktuális között 2022 augusztusára jelentős eltérés alakult ki. A gáz és az elektromos energia lakossági árának módosítása következtében a háztartások az átlag feletti fogyasztási mennyiség után magasabb, úgynevezett lakossági piaci árat kellett fizetni. Az enyhe időjárás és a lakosság fogyasztásának az új árakhoz történő alkalmazkodása miatt a háztartási energia ára csökkenő tendenciát mutatott,
decemberben az elektromos energia 3,5, a gáz 29,6 százalékkal volt olcsóbb, mint az előző év azonos hónapjában.
A kőolaj világpiaci ára 2023-ban már kisebb mértékben ingadozott az előző évinél. A hazai üzemanyag-átlagárak ezt magasabb szinten követték le, mint a 2022 decemberében kivezetett hatósági árazás előtt. Tavaly az üzemanyagok ára 24,7 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva.
A tartós fogyasztási cikkek 2023-as drágulásához a 15 termékcsoportból 13 járult hozzá, amelyek esetében az áremelkedés üteme mérsékeltebb volt az előző évinél, azonban meghaladta a korábbi 5 év átlagát.
A bérnövekedések tolták a szolgáltatások drágulását
Éves szinten a szolgáltatások inflációja 1999 óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2023-ban: az árak növekedési üteme az év első hét hónapjában gyorsult, miközben a többi fogyasztási főcsoport esetében lassult az infláció. A drágulás éves mértéke 13,2 százalék volt, vagyis mérsékeltebb volt a teljes fogyasztói kosár áremelkedéséhez képest, de többek között a nagyobb élőmunka-igényű szolgáltatáscsoportokban az átlagot jelentősen meghaladó árdinamika volt tapasztalható. Ennek hátterében meghatározóan a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az ebből és az általános inflációs környezet által generált megnövekedett bérigény állt.
Tovább folytatódott a szabadidős létesítmények, ezen belül a fürdőbelépők jelentős drágulása 2023-ban is. A korábbi évhez hasonlóan az intézmények fenntartási költségeit rendkívül nagy mértékben megemelték a piaci energiaárak, így különösen a fürdők esetében az általános inflációs rátát meghaladó drágulás volt jellemző.
A hírközlési szolgáltatók 2023-ban – az energiaárak, illetve a megnövekedett beszállítói és ellátási költségekre hivatkozva – jellemzően az előző éves fogyasztóiár-indexen alapuló úgynevezett automatikus inflációkövető díjkorrekciót vezettek be. Hasonló díjszámítási módszert alkalmaztak többek között a pénzügyi szolgáltatók is az elmúlt években. Az intézkedés következtében
a telekommunikációs szolgáltatások a korábbi éveknél erőteljesebben drágultak,
hozzájárulva ezáltal a szolgáltatások inflációjának gyorsulásához az év első felében.
