Jelenleg 175 fintech vállalat működik Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb fintech-jelentése szerint, akik összesen 570 millió eurós árbevétellel rendelkeznek, 85 százalékuk B2B szolgáltató – ismertette az adatokat Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke a Felelős Fintech Díj szerdai sajtóeseményén Budapesten. Hozzátette, a hazai fintech-ökoszisztémának nemcsak ezek a szereplők a részesei, hanem a bankok, az egyetemek és a sajtó is, utóbbi egyre aktívabban foglalkozik a területtel.
/Fotó: Tóth Marcell / Világgazdaság/
A fintech leginkább a digitális fizetési megoldások köré épülő innovatív megoldásokat foglalja magába. A „Mi lesz veled, készpénz?” kerekasztal-beszélgetés résztvevői is ezt a témát járták körül. Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője elmondta, hogy a készpénzhasználat visszaszorítása szabályozói részről sokszor főleg a gazdaság fehérítése céljából történik, a digitális megoldások révén jobban nyomon követhetővé válnak a tranzakciók, nehezebbé válik a csalás.
Hasonlóról beszélt Horváth Attila, a BIG FISH Payment Gateway ügyvezető igazgatója, aki kiemelte, hogy nem valós érvelés az, hogy áramszünet vagy akadozó internet esetén a készpénz mindent megold, mert a vásárláshoz kötődő kötelező adminisztrációs feladatok miatt szabályosan a papírpénzekkel sem lenne végrehajtható a vásárlás, hiszen többek között az online pénztárgépeknél és a számlázóprogramoknál is szükség van rájuk. Réti Bálint, a Magyar Fintech Szövetség elnökhelyettese elmondta, hogy a bankkártyás és a készpénzes fizetés esetén az adott embernek van mérlegelési lehetősége, hogy az előnyök és az esetleges hátrányok ismeretében eldönthesse, hogy melyiket részesíti előnyben. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója pedig úgy gondolja, hogy ha az új megoldás ingyenes és kényelmesebb a korábbinál, akkor a felhasználók előbb-utóbb úgyis azt választják majd.
A digitális megoldások esetében mindig felmerül a biztonság kérdése is. Habár a magyarországi bankrendszer nemzetközi viszonylatban is a nagyon biztonságos bankrendszerek közé tartozik, azonban az emberi hülyeséget, és a felhasználók óvatlanságát nem tudja kiküszöbölni. A mesterséges intelligencia megjelenése ugyan ott van a védelem kezében, de a támadók kezében is. Tény, hogy a digitális világban egyre gyakrabban próbálkoznak a támadók különböző átverésekkel, adatszerzéssel, azonban ez nem új keletű dolog, a készpénz is el tud veszni, a pénzt is el tudják lopni. A fizetőeszközök ellopására tett kísérletek lényegében egyidősek a pénzek megjelenésével.
Selmeczi-Kovács Zsolt pozitívként jelölte meg az által bevezetett kötelező névellenőrzést az átutalásoknál, amely szabály alapján a banknak ellenőrizni kell az utaláskor azt, hogy a küldő által megadott név és a bankszámla tulajdonosa valóban egyezik-e. Például ha egy közműszolgáltató cégnek címzett utalás egy magánszemély bankszámlájára történne, azt gyanúsnak jelöli meg a pénzintézet, és nem hajtja végre.
A közeljövő sokakat érintő változása a fizetési kérelmek április elsejétől, valamint a QR-kódos, NFC-s és deeplinkes fizetés szeptember elsejétől történő bevezetése.
Az azonnali fizetési rendszer ilyen irányú bővítése sok közműszolgáltató esetében kiválthatja majd a sárga csekkeket, és csökkentheti is az adminisztrációt. Ez a bankok számára egy verseny lesz, hogy olyan ajánlatot tudjanak adni a cégeknek, ami miatt az adott szolgáltatóknak érdemes lesz őket választani – emelte ki Selmeczi-Kovács. Ennél a megoldásnál azonban Horváth Attila szerint a megszokás nagy úr, ugyanis eddig is létezett a fizetési kérelem, de sok ügyfél amikor látta, hogy megérkezett, akkor el sem olvasva az üzenetet, reflexből kiegyenlítette a számlát az általa megszokott módon, például átutalással, vagy épp csekken keresztül.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a Magyarországon újnak számító fizetési megoldások esetében a társadalom edukálása kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy elterjedhessenek, és hogy a felhasználók magabiztosan használhassák őket.
