„A Pepco nem adott ki részletes tájékoztatást az elkövetés módjáról, de jó eséllyel a BEC (Business Email Compromise) valamelyik formáját alkalmazták a csalók. Két módszer is szóba jöhet, információ hiányában pedig nem zárható ki egyik sem. Az úgynevezett SEO impersonationnél a megtámadott cég pénzügyes kollégáit veszik célba: valamelyik felső vezető nevében küldenek nekik levelet, és azonnali átutalást sürgetnek – a bűnözők bankszámlájára. Előtte azonban információt gyűjtenek, hogy minél hitelesebb legyen a levél.
Ha jól eltalálják a hangnemet (kellőképpen sürgetőnek kell lennie), és olyankor küldik, amikor nincs lehetőség ellenőrizni (mert például a megszemélyesített vezető éppen nem elérhető, vagy közvetlenül pénzügyi zárás előtt jön a levél), sikerrel járhatnak a szélhámosok”
– mondta a Világgazdaságnak Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője, akit azt követően kerestünk meg, hogy hekkerek adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen, mintegy 6 milliárd forintos kárt okozva a kiskereskedelmi társaságnak.
Fotó: Shutterstock
Több tízmillió forinttal húzták le a vízilabda-szövetséget
A kiberbiztonsági szakértő egy másik csalási formára is felhívta a figyelmet, melyben először kémprogram segítségével hozzáférést szereznek valamelyik üzleti partner levelezőrendszeréhez, majd a nevében kezdeményezik, hogy valamelyik függőben levő kifizetést egy másik (a bűnözőkhöz tartozó) bankszámlára utalják. „Ilyen történt néhány éve a Magyar Vízilabda Szövetségnél, amikor a kár több tízmillió forint volt. Ebben az esetben nehéz észrevenni a csalást, mert a bűnözők a partner feltört levelezőrendszeréből írnak, így hitelesnek tűnik a kommunikáció. Ha külön nem ellenőrzik, mondjuk telefonon, akkor könnyű bedőlni neki” – tette hozzá.
A magyarázat szerint ismeretlen tettesek valahogy bejutottak a szövetség levelezőrendszerébe, majd az ügymenetet és a kommunikációs mintázatot kiismerve egy autentikusnak tűnő utasítással eltérítettek egy pénzátutalást.
Százezreket lopnak a netflixes csalók
Szappanos a Netflix nevében sms-t küldő csalókra is kitért. Nemrégiben történt ugyanis, hogy épp a munkahelyén tartózkodott egy 40 éves győri nő, amikor a következő üzenetet kapta: „NETFLIX: Legutóbbi befizetését elutasították. Kérjük, erősítse meg fizetési adatait, különben fiókját felfüggesztjük: netflix.korlátozásokat.com”.
Miután volt előfizetése a streamingszolgáltatónál, ezért az üzenetben elküldött linken keresztül megadta bankkártyája adatait és a biztonsági ellenőrző kódot is.
Nem sokkal később mintegy 500 ezer forintot emeltek le jogosulatlanul a számlájáról a bűnözők.
„A kattintás után először egy a Netflixéhez nagyon hasonlító bejelentkező oldal jelenik meg, amelyen elkérik az előfizetéshez tartozó felhasználónevet és jelszót. Ezután a bankkártyaadatok következnek a banki fizetéshez hasonló honlapon. Eleinte csak egy kisebb összeget emelnek le, annyit, amennyi a szolgáltatás díjának felel meg. A begyűjtött bankkártyaadatok birtokában azonban később akár ki is üríthetik az áldozat bankszámláját” – jegyezte meg Szappanos Gábor, aki azt is elmagyarázta, miért tehetetlen velük szemben a rendőrség.
A weboldalak – amelyek ellopják a felhasználó adatait – általában nem csak külföldön vannak bejegyezve, de többnyire ott is találhatók. Ezek leállítását pedig problémásnak nevezte a Sophos szakértője. „Ha mégis sikerül, a bűnözők rövid időn belül regisztrálnak egy új oldalt, és azzal folytatják tovább.”
Másrészt az sms-ek általában külföldi telefonszámokról jönnek, amelyeket ugyan le lehet tiltani, de a csalókat ez sem állítja meg, rövid időn belül átváltanak egy másikra.
Fotó: Shutterstock
Mit tegyünk, ha netflixes csalás áldozatává váltunk?
- Első a bankkártya letiltása,
- utána cserélni kell a Netflix-jelszót,
- majd feljelentést tenni a rendőrségen
– foglalta össze röviden Szappanos, kiemelve: a csalás elleni leghatékonyabb védekezés, ha
a bankunkkal beállítjuk, hogy minden kártyatranzakciót telefonon kapott egyedi kóddal vagy azonosítással kelljen bejelentkezni.
Ilyenkor ugyanis hiába vannak a kártyaadataink a bűnözőknél, nem fognak tudni egyszerűen pénzt leemelni a számlánkról.
Tízmilliárd forintot csaltak ki a magyaroktólAz elmúlt évben 10 milliárd forintot csaltak ki a kiberbűnözők a magyar károsultaktól az ESET adatai és becslése szerint, és ez az összeg évről évre nő. Mivel a csalók mindig újabb módszerekkel kísérleteznek, hogy megszerezzék a személyes és banki adatokat, a szakértők egyebek mellett azt ajánlják az ügyfeleknek, hogy különböző erős, egyedi, 15-20 karakteres jelszavakat használjanak, és soha ne mentsék el a személyes és pénzügyi adatokat online fiókokban, böngészőkben. |
