Készül a törvény, megijedtek a multik – de a GVH szerint csak rémeket látnak

Több ponton módosulhat a versenytörvény, új hatásköröket kaphat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – erről adott ki szerdán közleményt az állami szervezet.

Ennek előzménye jó eséllyel egy Telex-cikk, amelyben arról írtak, hogy a szakmai szervezetek riadtan tekintenek egy készülő törvényre, amely akár a nagy cégek részvényeseinek a tulajdonjogát is érintheti. 

Mitől ijedtek meg a multik?

Az újság szerint egy salátatörvénybe csomagolva forradalmian új versenyszabályokat szeretne bevezetni a kormány, a piaci szereplők, szakmai szövetségek és a versenyjogászok pedig csak találgatják, hogy pontosan miért született meg a jogszabály tervezete.

Ennek központi eleme, hogy külön kategorizálják azokat a vállalkozásokat, amelyek a verseny és a fogyasztók szempontjából piacokon átívelő jelentőséggel rendelkeznek: ezek az alapvető jelentőségű vállalkozások. A tervezet alapján a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásban állapíthatja meg, hogy melyik társaság minősül ilyennek. Ha ez megtörtént, s ha egy ilyen súlyú vállalkozás nem tudja ellátni a működését, vagy olyan helyzetbe kerül, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, akkor 

A Telex szerint a versenyhivatal végső soron kötelezhetné a tulajdonosokat a cégük részben vagy egészben történő értékesítésére vagy a cég átadására.

A GVH reagált és eloszlatta a kételyeket

A GVH közleményében először is arra mutatott rá, hogy amennyiben a szóban forgó tervezetből törvény lesz, azzal még hatékonyabb lehet a versenyvédelmi tevékenysége. Az igazságügyi tárgyú törvények módosítása keretében ugyanis egyebek mellett 

az alapvető jelentőségű vállalkozásra vonatkozó rendelkezés, amely preventív megközelítéssel segítheti a GVH gyors és hatékony beavatkozását versenytorzítás esetén. Felhívta rá a figyelmet, hogy európai és hazai szinten sem példa nélküli rendelkezésekről lenne szó, amelyek a tiszta versenyt és a magyar fogyasztókat védik.

Való igaz, hogy a törvénytervezetben számos egyéb, a GVH hatáskörét, illetve feladatellátását hatékonyabbá tévő módosítás mellett szerepel az alapvető jelentőségű vállalkozásra vonatkozó rendelkezés. Mindez a német versenytörvény (Gesetz gegen Wettbewerbsbeschränkungen, GWB) 19a. szakaszának alkalmazása lenne, amelynek alapján a német versenyhatóság jogosult kijelölni olyan vállalkozásokat, amelyek piacokon átívelő kiemelkedő jelentőségűek. A kijelölt vállalkozás számára kiszabható kötelezettségek is nagymértékben megegyeznek a német és a készülő magyar törvényben. 

Ugyanakkor a GVH arra is emlékeztetett, hogy a tulajdonosi jogokat érintő jogosítványok már eleve szerepelnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, amely hatásköröket a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja. Tehát a törvénytervezetben szereplő rendelkezés sem más külföldi versenyhatóság eszköztárában, sem hazai szinten más hatóság vonatkozásában nem példa nélküli.

Mi magyarázza a módosításokat?

Az előírható kötelezettségeket a GVH szerint az indokolja, hogy az alapvető jelentőségű vállalkozások mindennapi működését hátrányosan érintő belső vagy külső ok következtében olyan piaci helyzet állhat elő (például az ellátásbiztonság veszélyeztetettsége), amely a verseny meglévő szintjének fenntartása és a versenytorzítás elkerülése érdekében beavatkozást igényelhet a hatóság részéről. 

„A versenyvédelem érdekében a hatóságnak ilyen esetben ellenőrzést kell gyakorolnia, hogy az üzleti döntések a mindennapi tevékenységet hátrányosan befolyásoló belső vagy külső ok elhárításán keresztül a verseny meglévő szintjének fenntartását célozzák” – húzták alá. Rigó Csaba Balázs, a nemzeti versenyhatóság elnöke pedig úgy értékel, hogy álláspontja szerint a versenytörvény módosítására irányuló törvényjavaslatban a jogalkotó messzemenőkig szem előtt tartotta a jogállamisági szempontokat a tisztességes piaci verseny és a magyar fogyasztók védelmében. Hozzátette, hogy az új hatáskör vonatkozásában is maradéktalanul érvényesülnek a garanciális biztosítékok, hiszen az alkalmazás feltételei kizárólag versenyfelügyeleti eljárásban dőlhetnek el, továbbá a kijelölő és kötelezettséget meghatározó független versenytanácsi határozattal szemben közigazgatási per indítható.