Európa-bajnok lett a kkv-k kezességvállalásában Magyarország
A Garanciaintézmények Európai Szövetségének (AECM ) legfrissebb adatai szerint 2022 után tavaly is Magyarországon segítették a leginkább a hazai kis- és középvállalkozásokat a garanciaintézmények, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVGHA). A magyar vállalkozások a bruttó nemzeti termék (GDP) 4,4 százalékát kitevő kezességvállalás felhasználásával tudtak megjelenni a hitelpiacon, miközben az AECM-országok átlagában csak a GDP 1 százalékát teszi ki a garanciaintézmények szerepvállalása. Magyarország mögé a dobogóra Franciaország és Románia került, ahol a GDP 2,5-2,5 százalékát kitevő garancia segíti a vállalkozások működését.
Az elmúlt évben a kkv-szektornak juttatott új hitelek 80 százalékára vállaltak kezességet, összességében pedig minden második, a szektorban lévő hitel mögött ott áll a Garantiqa – emlékeztetett Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója. Annak ellenére, hogy Magyarországon a vállalati hitelállomány a GDP mindössze 17-18 százalékát éri el, ami az EU-átlagának nagyjából a fele, az AECM statisztikái szerint a hazai garanciaintézmények a kkv-k egyre nagyobb részét érik el. Tavaly az összes hazai kkv 10,6 százalékát segítette már garanciaintézmény, ami a régiónkban a legmagasabb arány.
Európában a koronavírus-járvány idején életre hívott, sok esetben a nagyvállalati kört támogató garanciaprogramok lezárása miatt a fennálló garanciavolumen 22,5 százalékkal zuhant, s az újonnan nyújtott kezességvállalások volumene tavaly 8 százalékkal csökkent.
A Garantiqa kezességvállalási portfóliója ezzel szemben 2023-ban is 6 százalékkal növekedett, a társaság csaknem 37 ezer új szerződést kötött, ami 1,4 százalékkal haladta meg a 2022-es számokat.
Mindezt annak fényében érdemes értékelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2023-ban a kkv-szegmensben 17 százalékkal alacsonyabb volt az új vállalati kihelyezések volumene, mint a megelőző évben.
Az AECM adatai szerint
a garanciaszerződések számában mindössze 0,6 százalékos visszaesés volt tapasztalható az elmúlt évben,
ami azt mutatja, hogy a garanciaintézmények egyre inkább a mikro- és kisvállalati szegmens felé fordulnak üzleti aktivitásukkal. Ez annak fényében érthető, hogy a kisebb cégeknek korlátozottabb a hozzáférésük a hitelpiachoz, s érzékenyebbek az olyan gazdasági ingadozásokra, mint amit például az orosz–ukrán háború következményei jelentenek. A kis- és középvállalkozások első számú hitelterméke, a 2002-ben indult Széchenyi Kártya Program több mint két évtizede segíti a hazai vállalkozásokat: csak tavaly több mint 46 ezer szerződést kötöttek a bankok a cégekkel közel 1700 milliárd forint összegben. A Széchenyi Kártya Program valamennyi kölcsönéhez automatikusan kapcsolódik a Garantiqa kezességvállalása, ezáltal naponta továbbra is 300-400 kisvállalkozás számára nyílik meg a lehetőség a maximum 5 százalékos kamaton elérhető kölcsön felvételére.
