Börzsönyi aranykincs: kiderült az igazság a Magyarországot lázban tartó lelőhelyről

Nyoma sincs az állami nyilvántartásokban annak a börzsönyi arany- és ezüstkincsnek, amelyekről rendre felröppennek a hírek a bányászati terveiről beszámoló Hun-Bányászat Kft. közlése alapján. Elsőként a Világgazdaság számolt be 2021-ben arról, hogy egy cég nagy mennyiségű aranyat nyerne ki börzsönyi bányákból, de már akkor is megírtuk, hogy a bányahatóság nem látja igazoltnak a kinyerhető mennyiségű nemesfém meglétét.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága most a Világgazdaság megkeresésére általánosságban annyit közölt, hogy a hatóság munkatársai azon dolgoznak, hogy a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai fontosságú nyersanyagok (szénhidrogének, geotermikus energia, ércek, kritikus elemek, építőipari nyersanyagok) előfordulásának, mennyiségének, minőségének és kitermelhetőségének előrejelzéséhez, az ezekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz a lehető legteljesebb mértékben hozzájáruljanak.

Börzsönyi aranykincs: kiderült az igazság

A hatóság által vezetett nyilvántartás adatainak áttekintése alapján az állapítható meg, hogy a mindenkori állami földtani szolgálat börzsönyi ércesedés vonatkozásában végzett kutatása, vizsgálata alapján

 Az Állami Ásványi Nyersanyag Nyilvántartás adatai szerint mindösszesen 0,61 tonna arany és 11,2 tonna ezüst található itt, amely bányanyitásra nem értelmezhető mennyiség.

Az azóta e tárgyban napvilágot látott írások számos olyan eseményről, további tervről számolnak be, amelyek a kutatások haladását sugallják. De csak sugallják. Figyelemkeltő állítás például, hogy a nemesfémvagyon létét a NASA által is használt eszközökkel kutatják, vagy hogy a kft. már ott tart, hogy kérné a kiszemelt területen indítandó munkához a koncessziós pályázat kiírását.

Csakhogy a Világgazdaságot bányászati körökből arról tájékoztatták, hogy a hivatkozott NASA-eszköz mindössze néhány méterrel lát a felszín alá, miközben ércet, nemesfémércet nagy területen és jelentős mélységtartományban kell kutatni, a felszíntől akár néhány kilométeres mélységig is. 

Persze, létezhet ennél többet tudó berendezés is, de szerencsés lenne, ha a létezéséről a kft.-n kívül más is tudna. Mellesleg a NASA-berendezéssel készülő vizsgálat eredményét a Hun-Bányászat 2022 végére ígérte.

Ami börzsönyi arany volt, már felhozták

Régebben valóban volt bányászható arany és ezüst a Börzsönyben, de azt már évszázadokkal ezelőtt kitermelték. Még a XX. században is többször kutatták állami (három nagy állami kutatási kampány folyt) és magánvállalkozások a hegység lehetséges lelőhelyeit, de gazdaságosan kitermelhető nemesfém vagyont nem találtak.

Felhagyott a munkával például az Aurum Resources Inc., a Lone Star Kft., a Rózsabánya Bányászati Kft. és a Bezina Bányászati Kft.. Jelenleg nincs a Börzsönyben egyetlen hatályos érckutatási terület sem, csak andezitet bányászatot folytat Márianosztrától délnyugatra a Colas-Északkő Bányászati Kft.

Problémás az is, hogy a kft. koncessziós pályázat kiírását kérné. A jogszabályok szerint ilyesmire ugyanis nincs mód. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény kimondja, hogy természetes előfordulási helyükön a föld méhének kincsei a nemzeti vagyon részeként az állam kizárólagos tulajdonát képezik. A hatályos jogszabályok szerint Magyarországon csak koncessziós keretek között lehetséges aranyat kutatni és kitermelni. Koncessziós jogot az energiaügyi miniszter által kiírt pályázaton lehet elnyerni.

Börzsöny: az aranykutató cég zavaros múltja

Persze, még akármi is történhet. A Világgazdaságnak nem tiszte az ügyben állást foglalni, de közzétesszük az elmúlt 12 évben a lapunkban e tárgyban összegyűlt információt. Először 2012-ben írtunk olyan nagy hazai ásványkincs-bányászati tervről, amely a Hun-Bányászati Kft.-t vezető Varga Istvánhoz volt köthető. Akkor még más volt a cégnév és a hatalmas pénzt ígérő ásványvagyon is. Jöjjön tehát az azóta eltelt időszak kronológiája.

1. 2012. szeptember: felmerült a piacbefolyásolás gyanúja. A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete (PSZÁF) hivatalból felügyeleti eljárást indított a Hun Mining Nyrt. ellen, mert felmerült a gyanú, hogy a társaság 2010. áprilisi befektetési ajánlatában bizonyos információk félrevezetők voltak, ami alkalmasnak minősült a piacbefolyásolásra. A PSZÁF azt is vizsgálta, hogy ki hagyta jóvá a befektetési ajánlat tartalmát. Az eljárást a felügyelet végül lezárta, mert a tényállást nem tudta a szükséges mértékig tisztázni.
2. 2012. október: hiányos beszámoló. Nem megfelelő beszámolója miatt a Hun Miningot 3 millió forintra büntette a PSZÁF.
3. 2014. január: szuperbeton, atomerőműveknek. Tőzsdei bejelentése szerint szupernehéz, sugárvédő betont kívánt előállítani a Hun Mining Nyrt. a 100 százalékos tulajdonában lévő RK Bányatársaságon keresztül. A bányacég 2015–2025 között mintegy 20 épülő atomerőműhöz exportált volna alapanyagot. A következő 10 évben újabb 80 atomerőműhöz szándékozott 2015/2016-ban megnyitni barit tartalmú vasérc és baritbányáját, külszíni fejtésre alapozva. A kétszer tíz éve alatt közel 30 millió tonna ércet fejtett volna és dolgozott volna fel. Ez tonnánként 60 eurós előállítási árral 174 millió eurónyi termelési értékét ígért. A tőzsdei bejelentéshez csatolt tanúsítás szerint a rudabányai ásványvagyon értéke 2012-ben 1,657 milliárd dollár volt a 0-150 méteres szinten, beleértve 11 ezer tonna 65 százalékos vasérc dúsítmányt és 20 ezer tonna ezüstöt is. A 151-500 méteres réteg kincsének értéke 7,339 milliárd dollár.
4. 2015. augusztus: felszámolás és bírság A Magyar Nemzeti Bank 84 millió forint bírsággal sújtotta a 2015. február 20-án felszámolás alá került társaságot tájékoztatási kötelezettségeinek megsértéséért, felügyeleti határozatok végrehajtásának elmulasztásáért, illetve a piacbefolyásolást tiltó rendelkezések megsértése miatt. Piacbefolyásolónak minősült egy dán cégcsoportnak a Hun Miningban történő befektetési szándékára, ritkaföldfémek rudabányai meddőhányókból való kinyerésére és feldolgozására irányuló projekt befektetői és banki finanszírozására, illetve mintegy 3 millió tonna Baritmix-I alapanyag és egy bányatársaság 50 százalékos üzletrészének értékesítésére vonatkozó megalapozatlan, félrevezető, illetve hamis közzététel. Bűncselekmények gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett az MNB, miután célvizsgálat keretében áttekintette a cég 2012. és 2015 között közzétett információit.
5. 2015. szeptember: vevőt kerestek a szuperbetonra. Egymilliárd forintos kikiáltási árral meghirdették a felszámolás alatt álló Hun Mining betonalapanyagát, amely a cég 2014-es rendkívüli tőzsdei tájékoztatása szerint használható az új atomerőmű-blokkok építésekor, használhatja az onkológiai és radiológiai ipar, bevethető a sugárvédő termékek és atomhulladék-tárolók építésekor, de az atomerőművek végleges leállítása utáni munkák során is.
6. 2016. január: nem sikerül elszállítani a szuperbetont. A Hun Mining állította, hogy öt ország atomerőmű-építéséhez való szállításra van összesen hárommillió tonna szupernehéz sugárvédő beton eladására vonatkozó szerződése, és további egymillióra előszerződése. Ám a megállapodásokat rendre át kell ütemeznie „az USA-EU által kierőszakolt embargó miatt”. Közleménye szerint a MÁV egyébként is csak akkor biztosítana pályát a beton kiszállításhoz, ha a vevő letenné az asztalra az érintett pályaszakasz felújításához szükséges, 450 millió forintot. A Hun Mining a terméket eredetileg az új paksi blokkokhoz szánta, de azok építése nem indult meg a remélt időben. Közlése szerint viszont körülbelül egymillió tonna speciális betont küldött a csernobili atomerőmű-baleset utáni kárelhárításhoz. A Hun Mining 15,87 százaléka az Aquisition Pro tulajdona volt, a többi része közkézhányad a nyilvános adatok szerint.
7. 2021. szeptember: az új céget már a Börzsönyben találjuk. A Hun-Bányászat Kft. kérte a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ), hogy végezze el a koncessziós arany- és ezüstbányászati engedély kiírását megelőző érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot egy megjelölt területen a Börzsönyben. A munka 44,23 négyzetkilométeren folyna a Nagyirtás és a Rózsahegy kutatási zónában. A beadvány szerint a nagyirtáspusztai területen megkutatott ércvagyonban 1075,8 tonna termésarany és 909 tonna termésezüst van, míg rózsabányaiban 18,6 tonna arany és 98,85 tonna ezüst földtani vagyon vehető számba. Az MBFSZ (még áprilisi dátumú) elemzése azonban a nagyirtáspusztai vagyonszámítást számolási hibásnak nevezte, hiányolta az érces zónák térfogati paramétereinek forrását, ahogyan a rózsabánya vagyonszámítás bemenő adatait is. Az MBFSZ nyilvántartásának 2020. január 1-jei állapota szerint a nagybörzsönyi Rózsabányához tartozó Rózsa-akna nemesfémércének összesített földtani vagyona 407 ezer tonna, ebből kitermelhető 326 ezer tonna, négy tömbben. Az ércben tonnánként átlagosan 1,05 gramm arany és 27,51 gramm ezüst van. „A nagybörzsönyi ércesedés ólom-, cinktartalma a jelenlegi ismeretek szerint egyelőre járulékos jelentőségű” – olvasható az MBFSZ 2021-es, udvarias értékelésében. További részletek után a szolgálat leszögezi: jelen információk alapján egyelőre nem tervezhető meg a termelés. A 2018-ban bejegyzett Hun-Bányászat tulajdonosa a Varga’s Invest and Consulting Zrt., amelynek Varga István a vezető tisztségviselője, és Vargáné Dr. Lőrincz Edit a tulajdonosa a 2024. augusztusi bejegyzés alapján. A 2023-as beszámolóban Kisvári Béla is szerepel a Hun Bányászat tulajdonosaként. (Ez utóbbi dokumentumban a cégnévben nincs kötőjel, míg más hivatalos forrásban van.)
8. 2022. november: erősítés a NASA-val. Az előbbiek alapján azt gondolhatnánk, hogy lezárult a történet, de nem. Egyrészt a sajtó felkapta a hírt, amelyet némelyek komolyan vettek, mások nem, ráadásul egy évre rá új lendületet kapott az aranyügy. A Hun-Bányászat már Orbán Viktor miniszterelnök támogatásának megszerzésén dolgozott, igaz, a hatalmas nemesfémkincs létét még mindig nem bizonyította be. A Világgazdasághoz eljuttatott leveléből kiderült, hogy több hazai döntéshozó állásfoglalását is kérte, ismertetve velük, hogy hol tart a börzsönyi arany- és ezüstkincsének felmérésével. Varga István számítása szerint a négy ütemben történő beruházás mintegy másfél milliárd euróba kerülne, a bányászat 50 ezer eurós kilogrammonkénti aranyárfolyammal számolva nagyjából 500 milliárd euró hasznot hozna a remélt koncessziós időszak alatt, ha sikerül a kilencezer tonna arany és ugyanennyi ezüst létét bizonyítani. A levélben – amelynek címzettjei Orbán Viktor miniszterelnök, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Horváth Zita, a Miskolci egyetem rektora és Bíró Marcell, a bányászatot is felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke voltak – Varga István a Szolnoki Bányakapitányság és a Magyar Geológiai Szolgálat által elismert nemzetközi audittal igazolt dúsulásokról és folyamatban lévő NASA-technológiával készülő, finomhangolású 7 műholdas, 3 dimenziós nemesfémkutatás előzetes eredményeiről ír. Az utóbbiakat 2022 végéig várta, és ígérte, hogy majd csatolja a koncessziós bányászati pályázat kiírásának kérelméhez. Érvelése szerint befektetők sora várja a hatóságok és a kormány nyilatkozatát arról, hogy szándékoznak-e megnyitni a világ legnagyobb aranybányaprojektjét. Számos más tervről is beszámolt a bányanyitás kapcsán a szükséges infrastruktúra kiépítésén felül. Ilyen egy új BM BVI Börtön építése Márianosztrán a volt Certina bánya rekultivált bányatelkén; a pálos kolostorban, annak restaurálása után képzések sora indulhatna a bányászati tevékenység teljes értékláncán; létesülne a hallgatóknak kollégium is; a mintegy 45 négyzetkilométeres terület területfejlesztési tervét Jánossy Péter Sámuel Ybl-díjas építész stúdiója készíti el majd el; az érintett négy faluban a letelepedni kívánó bányászok családjának 50-80 kertes családi házas bányászkolónia épülne szolgálati lakásként; szintén szolgálati lakásként kapnának kertes, exkluzív családi házakat a letelepedni kívánó tanárok, kiemelt fizetéssel.
9. 2023. szeptember: Kárpátalja és az államadósság. Varga István arról a Borsnak nyilatkozott, hogy megvásárolná a Kárpátalját, ha megindul a termelés a börzsönyi aranybányában. Ötszáz milliárd euró értékű arany kinyeréséről beszélt, amiből a magyar államadósságot is kifizetné. Bízott benne, hogy a munka két éven belül megkezdődik, a kitermelést robotok végzik majd, a gépekről cége egy japán gyártóval egyeztet. A föld alatt létesülne egy feldolgozóüzem.
10. 2024: kérdőjelek sora. A kft-nek a 2023. végi állapot szerint sem alkalmazottja, sem bevétele nem volt, azaz vélhetően nincs szakember a cégnél, aki értene az érckutatáshoz. A saját tőkéje bő 32 millió forint, az üzemi és az adózott eredménye egyaránt mínusz 163 ezer forint volt. A Világgazdaságnak nincs tudomása arról, hogy a Hun-Bányászat hitelt érdemlően bizonyította volna a kibányászásra érdemes mennyiségű börzsönyi nemesfémkincs létét, de arról sem, hogy letett volna a tervéről. Tényként továbbra is csak a hivatalos statisztikákat kezelhetjük, amelyek alapján egyelőre nem leszünk az arany és ezüst országa.