Öt ország atomerőmű-építése várja hiába a magyar terméket

Hiába rendelkezik hárommillió tonna szupernehéz, radioaktív sugárzásnak ellenálló beton öt országba történő eladására érvényes szerződéssel, és további egymillióra előszerződéssel a Hun Mining Nyrt., a megállapodásokat rendre át kell ütemeznie, megfogalmazása szerint „az USA-EU által kierőszakolt embargó miatt”. Erről szóló tőzsdei bejelentésében hozzáteszi, hogy „az USA és az EU mesterien értenek ahhoz, hogyan tegyék tönkre a magyar exporttevékenységet”.

Sem a közlemény, sem a Hun Mining lapunkat tájékoztató vezérigazgatója, Varga István nem jelölte meg, hogy a vevő egy orosz társaság lenne, mondván ezzel üzleti titkot sértene. A termék tulajdonságai alapján atomerőművek azonban építéséhez használható betonról van szó, az orosz Roszatomon (vagy beszállítóin kívül) pedig nincs olyan vállalat, amelynek egy időben öt országban lenne atomerőmű-építéshez kapcsolódó megbízása, és embargók is sújtanák. Azt viszont megtudtuk Varga Istvántól, hogy a Hun Mining speciális betonjának tonnája 80 euróba kerül, míg egy rivális termék ára 600 euró körüli. Utóbbiak kedvező tulajdonságait acéllal és ólomsöréttel történő feljavítással érik el, a hazai társaság szupernehéz betonjához viszont csak a rudabányai lelőhelyről származó ásványokat használják.

Csak hab a tortán, hogy – a BÉT honlapján olvasható közlemény szerint – a MÁV egyébként is csak akkor biztosítana pályát a beton kiszállításhoz, ha a vevő letenné az asztalra az érintett pályaszakasz felújításához szükséges, 450 millió forintot. A Rudabánya-Kazincbarcika vonal korszerűsítése ugyanis nem szerepel a vasúttársaság idei költségvetésében, a sínek mostani állapota pedig nem megfelelő a stratégiai betonkészletek 5-6 éven át tartó továbbításához.

A Hun Mining számára a mostani szerződés-átütemezés sorozat nem az első csalódás. A terméket, nyolc évnyi fejlesztéssel eredetileg a paksi atomerőmű területére tervezett új blokkok építéséhez szánta. (A beton sugárzás-elnyelő képességét 2007-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Aszódi Attila által vezetett Nukleáris Technikai Intézete auditálta.) A paksi beruházás azonban később indul, mint ahogyan azt a Hun Mining korábban remélte. A társaságnak ugyanakkor szerepe volt a csernobili atomerőmű balesete utáni kárelhárító beruházásokban, amelyekhez körülbelül egymillió tonna speciális betont szállított.

Látszólag így sincs nagy baj, mert a cég éves jelentése 2013-ra még 1,3 milliárd forint körüli adózott eredményt tüntet fel. A gond az, hogy ez alig valamivel kevesebb az árbevételnél, amivel szemben csak némi szerény költség áll az eredménykimutatásban, de például bérfizetés egy fillér sem. „Az alvállalkozóink már két és fél éve hitelbe dolgoznak nekünk, ahogyan a tulajdonosok is” – magyarázta a vezérigazgató. A tulajdonosok kilétét nem fedte fel, a hivatalosan közzétett adatokból pedig csak annyi tudható, hogy 15,87 százaléka az Aquisition Pro tulajdonában van, a többi közkézhányad.

Piac pedig lenne: Európában és Oroszországban 2013-ban összesen 17 atomreaktor építése folyt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség statisztikája szerint. Ebből egy-egy Fehéroroszországban, Finnországban és Franciaországban, kettő-kettő Szlovákiában és Ukrajnában, és 10 Oroszországban.