Mezőgazdasági robotok: éjjel-nappal szolgálatban, és még a piszkos munkát is elvégzik
A mezőgazdaságot mint kimerítő tevékenységet mutatja be a Deutsche Welle (DW) riportja: a munka fizikailag megterhelő, monoton, és gyakran szélsőséges időjárási körülmények között zajlik. Mivel egyre kevesebben hajlandók betölteni ezeket az állásokat, nem is csoda, hogy a munkaerőhiány a mezőgazdaságban már Európa-szerte jellemző. A gazdák megmentői lehetnek a mezőgazdasági robotok, mint amilyen például a riportban bemutatott, az amerikai Tortuga startup által kifejlesztett gép is. Ez a robot óránként körülbelül 800 epret képes leszedni, ami ugyan kissé elmarad az emberi munkások átlagától, de nagy előnye, hogy a gépek éjjel-nappal dolgozhatnak, és szinte tökéletes pontossággal szedik a folyamatosan érő gyümölcsöt.
A vizuális szoftver felismeri a gyümölcs színét, az érzékelők pedig elemzik a textúráját. Egy vágó-fogó mechanizmus levágja az eper szárát, majd kosárba helyezi a gyümölcsöt. Eric Adamson, a denveri Tortuga AgTech vezérigazgatója elmondta, hogy 17 különböző gépi tanulási modellt futtatnak egyszerre. Az érettségi szintet – ahogyan legtöbbször az emberek is – a szín alapján határozzák meg a robotok számára. Persze néha adódnak furcsa körülmények is, például amikor a gyümölcs felülről lefelé érik, vagy amikor a termés nagyon foltos. Az általuk használt mesterséges intelligencia (MI) egy összetett döntéshozatali és megfigyelési folyamatot végez el, és kifejezetten a gyümölcsszedésre van optimalizálva – mondta.
Eszköz a munkaerőhiány ellentételezésére
Az epreket speciálisan kialakított konténerekben termesztik, amelyek jobban hozzáférhetők a robotok számára. A munkaerőhiánnyal küzdő gazdák szívesen bízzák a robotokra az ismétlődő és megerőltető feladatokat, például
- az ültetést,
- a trágyázást és
- az öntözést.
Sőt, ha szükség van rá, már a természetes segítőket is helyettesíthetik a mezőgazdasági robotok.
Már léteznek olyan beporzó robotok is, amelyek a méheket szimulálják.
Mégpedig úgy, hogy a robot önállóan mozog a sorok között, és amint felismer egy virágot, egy kalibrált légimpulzust küld a virágra, amitől a virág megremeg, a pollen a bibére hullik, és létrejön a megtermékenyítés – magyarázta Eytan Heller, a londoni Arugga AI Farming társalapítója.
A beporzórobotokat olyan területeken használják, ahol a természetes beporzás már nem garantált a változó éghajlati minták vagy a rovarpopuláció csökkenése miatt. Ahogy egyre több növényt termesztenek üvegházak védett környezetében, várhatóan nőni fog azoknak a feladatoknak a száma, amelyeket robotok végezhetnek el. A mezőgazdasági ágazat számos szakértője meg van győződve arról, hogy a jövő mezőgazdaságát a gépek fogják uralni.
A mezőgazdasági robotok szerepe itthon is egyre nagyobb
Az agrárdigitalizáció a magyar agráriumban is kulcskérdéssé vált, amiben szintén szerepe van a hazai mezőgazdaságot is sújtó versenyképességi, hatékonysági kihívásoknak is. A legutóbbi PREGA konferencia egyik üzenete például az volt, hogy az adatalapú precíziós technológia mindenki számára megkerülhetetlen, aki olyan terméket termel, amelynek az árát a globális versenypiac körülményei, és nem a belső feltételek határozzák meg. Az agrárium legújabb technológiákkal történő „felszerelése” az agrártámogatási pályázatoknál is hangsúlyos szempont, ráadásul egyes kiírásoknál előny, ha a pályázó cég digitalizációjának már van története. Emellett a szabályozás is igyekszik lépést tartani a technológiai fejlődéssel.
Permeteződrónok a mezőgazdaságban: egyértelműek lettek a szabályok, de sokan nem követik őket
Komoly előrelépés történt az elmúlt hónapokban a permeteződrónok használatában, egyelőre azonban csak egy növényvédő szert lehet legálisan kijuttatni. Ugyanakkor sokan szabálytalanul permeteznek, nemcsak a szerhasználat szabályait sértik meg, hanem végzettség és tudás, valamint az alapvető óvintézkedések betartása nélkül permeteznek.
A fejlesztők dolgoznak, nemrég például mintaoltalom minősítésben részesült a Széchenyi István Egyetem kutatói által kifejlesztett, mesterséges intelligenciával ellátott, kis méretű robot, amely képes környezetének különböző paramétereit felismerni, és az összegyűjtött adatokkal felhőalapú tárolást végez. Segítségével hatékonyabbá válik a precíziós növénytermesztés fejlesztése. Ez a mintaoltalommal rendelkező eszköz egy távol-keleti robotplatform továbbfejlesztéseként született meg, egyebek mellett például képes észlelni a paradicsom levélzetének elváltozásait, illetve termésszámlálást és termésbecslést végezni. Az ilyen fejlesztések azért is fontosak, mert az Európai Unió 2030-ra szén-dioxid-kibocsátás- és növényvédőszer-csökkentést tűzött ki célul a mezőgazdaságban, melyhez a monitoringrobotok úgy járulnak hozzá, hogy előrejelzéseikkel mérséklik az ilyen beavatkozások számát.
A hazai fejlesztők és a piac összekapcsolását célozza az agrárkamara Nak TechLab programja, amelynek lényege, hogy a magyar agrárium szinte egészével kapcsolatban álló nagyvállalatokkal – mint a Bonafarm csoport, a KITE Zrt., az Axiál Kft. és a Bio-NatKft. – felmérik, hogy milyen problémákra kell megoldást találni, ezeket az igényeket lefordítják a fejlesztők nyelvére, és inkubációs időszakot is biztosítanak például a mesterséges intelligenciával, képfelismeréssel foglalkozó technológiai cégeknek.
A program segítségével már több mint egymilliárd forint befektetést kaptak agrárstartupok,
és világsiker is kinőtt innen: egy, a segítségükkel kialakított kártevő-előrejelző rendszer ma már nemcsak Magyarországon és több európai országban elérhető, hanem az USA-ban is, de született több olyan állattartó telepi megoldás is, amely képfelismerő szoftver segítségével teszi hatékonyabbá a betegségek detektálását vagy éppen a súlygyarapodást.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
