A megváltozott piaci környezethez igazítottak egy bevált zöldenergia-támogatást
Napelemes termelésben Európa élére repítette Magyarországot az ipari méretű zöldenergia beruházásokat ösztönző Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT). Fenntartásának költségei azonban folyamatosan nőnek, részben a napsütéses órákban jelentkező túlkínálat idején egyre gyakrabban kialakuló negatív árak miatt. A többletkiadásokat viselő ipari fogyasztók terheinek csökkentése érdekében a kormány öt évre felfüggeszti a kötelező átvételi ár inflációkövetését. A sok esetben már megtérült beruházások tulajdonosai, üzemeltetői az előkészületben lévő további szabálymódosítás szerint a KÁT rendszerből kilépve megőrizhetik mentességüket a Robin Hood-adó megfizetése alól, de egyéb lehetőségek közül is választhatnak majd. Az újabb kormányzati döntés a magyar gazdaság erősödését, a tiszta energiára való átállást és az energiaszuverenitás elérését segíti.
A megújuló energiatermelők támogatási rendszereit a megváltozott piaci körülményekhez szükségszerű igazítani. Ennek részeként a szabadpiacra önként kilépő kötelező átvételre jogosult energiatermelők továbbra is élvezhetik az adómentességet. Emellett a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb finanszírozás céljából a kötelező átvételi árat a megelőző évi infláció mértékére figyelemmel, a megelőző év kötelező átvételi ára alapján vagy a megelőző év kötelező átvételi ára alapján éves indexálással állapítják meg - olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormány rendeletben.
A jogszabály értelmében, a kötelező átvételi támogatási rendszer kiszámíthatóbb és tervezhetőbb finanszírozása céljából a kötelező átvételi ár mértéke a megelőző év inflációjának mértékére tekintettel kerül meghatározásra.
A most megjelent jogszbály továbbá elrendeli, hogy:
- az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 10. § 1. pont 1.5. alpontjában foglaltaktól eltérően a villamosenergia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelőkre az energiaellátó fogalmát nem kell alkalmazni.
- a 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet) 3. § (4) bekezdésében és 5. számú mellékletében foglaltakat a (2)–(5) bekezdés szerinti időszakokra vonatkozóan a következőkben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
- a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló rendelet szerinti prémium típusú támogatás szabályai szerinti elszámolásra váltó KÁT termelőre vonatkozó kötelező átvételi árak kivételével a KÁT rendelet 5. számú melléklete szerinti indexálás nem alkalmazandó 2025. január 1-jétől a veszélyhelyzet végéig, de legfeljebb a 2029. év végéig, hanem a kötelező átvételi árak a tárgyévet megelőző évre megállapított szinten maradnak.
- ha a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőzően utoljára közzétett, a megelőző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értéke az 1,06-ot eléri, akkor a tárgyévre a (2) bekezdés nem alkalmazandó.
A KÁT rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti közzététel során a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a (2)–(3) bekezdést is figyelembe vevő számítást végzi el. A hivatal a honlapján 2025. január 31. napjáig közzéteszi a 2025. évre vonatkozóan a KÁT rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti alkalmazandó kötelező átvételi árakat és azok időben egyenletes termelés feltételezésével számított átlagát. A rendelet már ma életbe lép.
Mi az a KÁT rendszer?
A KÁT rendszerben 2016 végéig lehetett támogatást igényelni megújuló alapú villamos energia termeléshez. A fejlesztéseket azzal bátorította az állam, hogy jellemzően 20-25 éves időtartamra átvételi kötelezettséget vállalt a tiszta forrásból megtermelt áram meghatározott mennyiségére, inflációkövető árakon. A kiadott jogosultságok alapján túlnyomórészt naperőművek épültek, összes beépített teljesítményük 3110 megawatt. Az ipari méretű napelemes rendszerek kapacitása 2025 elejére a 4100 megawattot közelítette Magyarországon. Az 50 kW feletti, nem saját célra termelő naperőművek teljesítményének több mint háromnegyede tehát KÁT-támogatással jött létre. Ezek kifutó rendszerben 2049-ig állítanak elő villamos energiát támogatott áron. Termelési csúcsukat várhatóan idén érik el, és 2035-ig nagyjából változatlan szinten őrzik meg.
Új kihivások a zöldenergia hasznosítása során
Az ipari kapacitások lendületes bővülésének is köszönhető, hogy a napenergia a hazai áramtermelés negyedét adta tavaly. Görögországot megelőzve ezzel Magyarország a legmagasabb arányt produkálta Európában. A zöldenergia hasznosításában elért növekedés örvendetes fejlemény az energiaszektor zöldítése, a környezet megóvása szempontjából. Az időjárásfüggő megújulók elterjedése ugyanakkor új kihívások elé állítja a rendszerüzemeltetőket. A túlkínálatos időszakokban például mind többször szorítják a negatív tartományba az áram piaci árát. Magyarországon 2023-ban 93 órában volt nullánál nem nagyobb a villamos energia tőzsdei ellenértéke, ez már tavalyelőtt is többször fordult elő, mint a megelőző 10 évben összesen. 2024-ben e rendkívüli esetek száma a háromszorosára, 306 alkalomra nőtt. A kötelező áron átvett áram értékesítéséből származó piaci bevétel emiatt is csökken. A támogatott átvételi és az elérhető eladási ár közötti különbözetet a rendszerirányító az ipari fogyasztókra terheli.
Vállalkozói rezsicsökkentés
A hazai vállalkozások rezsinövekedésének fékezése érdekében, tehát az új kormányrendelet 2025-től 2029-ig rögzíti az átvételi árakat, eltérve az eddigiekben alkalmazott inflációkövető ármegállapítási módszertől. A naperőművek üzemanyagköltség hiányában minimális kiadások mellett termelnek. A KÁT-támogatottak számára az átvételi árak eddig bekövetkezett emelkedése nagymértékű többletjövedelmet biztosított. Úttörő jelentőségű beruházásaik megtérülését az inflációkövetés átmeneti felfüggesztése tehát nem veszélyezteti. Ha ragaszkodnak az árindexáláshoz, a hatályos előírások alapján is módjuk van áttérni az ún. METÁR-rendszerbe.
Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szeirnt, további változtatásokat is tervez és indít hamarosan társadalmi egyeztetésre. A KÁT-termelők előtt ezzel megnyílhat a lehetőség arra, hogy a MAVIR szabályozási piacára belépve jussanak új többletbevételhez. A tervezett rendeletmódosítás többféle egyéb lehetőséget is teremt az érintettek számára: kiléphetnek a piacra, és ebben az esetben sem kell ún. Robin Hood-adót fizetniük. Határidős kereskedelmi opciókkal, hosszú távú zöldáram kereskedési megállapodások (PPA-szerződések) megkötésével akár a KÁT-rendszerben elérhetőnél több bevételre is szert tehetnek.
Az előkészületben lévő új rendelkezések a megújulós támogatási rendszert a jelenlegi 1 órás elszámolási időegységről negyedórásra állíthatják át. Az európai piac egységes átállásához igazodva a HUPX magyar villamosenergia-tőzsdén 2025 márciusában hasonlóképpen módosul a kereskedési időegység. E változás lekövetése nélkül a KÁT-rendszer további működése ellehetetlenülne.
Magyarországon 2025 elejéig 7550 megawatt beépített összteljesítményű ipari és háztartási naperőmű létesült. 2022 óta a hazai napelemes rendszerek együttes kapacitása minden évben legalább 1200 megawattal nőtt. A bevált ösztönzők megváltozott piaci feltételekhez igazításával az ipari fogyasztók többletterhei mérsékelhetők a magyar gazdaság versenyképességének erősítése érdekében.
