Minden szomszédjára rávert Magyarország, ez is támasztja a forintot

Elakadt Európa és a közelebbi régiónk árufogyasztásának kilábalása az inflációs válság okozta hullámvölgyből az év végén. Ez elvileg jót tehetne a kereskedelmi mérlegeknek és ezen keresztül a devizák árfolyamának, de Közép-Európának még ennyi vigasz sem jutott. Magyarország ebben a tekintetben összes szomszédja közül egyedül állta a sarat, és a szélesebb régióban rajtunk kívül csak egyetlen másik országban nem lett mínuszos a mérleg az év végén.

A devizák árfolyamát számos tényező befolyásolja, ezek közül az egyik az ország adósságát alakító egyensúlyi mutatók alakulása: az államháztartás mérlege és a külső mérleg, amelynek gerince az export és import mérlege. 

Ami az államháztartást illeti: Magyarországnak az uniós források fájó visszatartása ellenére is jut gazdaságélénkítésre, és csökkenő pályán tartja a hiányt, miközben 

Ami a külkereskedelmi mérleget illeti, az év végén az az érdekes jelenség figyelhető meg a régióban, hogy ugyan decemberben általánosan romlottak az adatok, csak Magyarország őrizte meg a pozitív mérleget, összes szomszédja mínuszba csúszott, vagy abban maradt. Az utóbbi csoportba tartoznak a lengyelek is – a régióban a magyarok mellett csak Csehország nem mutatott ki hiányt. 

Nem véletlen, bár egyéb tényezők is kellenek hozzá, hogy a forint árfolyama sorban üti a két hónaposnál is nagyobb rekordokat az euró ellenében, a 400-as kerek szintet közelítve az egy hónappal ezelőtti 416 helyett.

Az összefüggés a kiskereskedelmi forgalom és a külkereskedelmi mérleg között, hogy ha az előző növekszik, az gyakran az utóbbit rontja a nagyobb áruimporton keresztül. Ezúttal Európában az életszínvonal alakulását is tükröző bolti fogyasztás nem igazán akart megélénkülni az év végi ünnepek időszakában, a külső mérlegek mégis elromlottak. Az európai fogyasztók tele vannak félelemmel – amint azt a Világgazdaság összefoglalta.   

Külkereskedelmi mérleg: az is deficitbe csúszott, aki nem szokott, de a forint örülhet

A pluszos külkereskedelmi mérleg az adott deviza támasztékai közé szokott tartozni, különösen ha még javul is, de azt tudnunk kell: vannak olyan országok, ahol nem feltétlenül okoz gondot a deficit sem, legalábbis rövid távon, ha nem társul hozzá nagy költségvetési hiány is. Ha a beáramló beruházások okoznak hiányt, hosszú távra az még akár jót is tehet. A régióban ezúttal azonban válogatás nélkül osztják a fejlemények a pofont. 

Ukrán háború, román választási költekezés, horvát turizmus

A régió országai közül

• Ukrajna speciális helyzetben van a háború miatt, de előtte nem voltak hatalmas deficitjeik. 
• Románia notórius külkereskedelmi túlfogyasztó, amelyet a beáramló EU-pénzek tartottak a felszínen, de a hatalmas hiányoknak – amire a tavalyi választások előtt még zabolátlan állami pénzszórás is hozzátettek – megfizetik az árát. Az államadósság felszalad, a kormány 2025-től fájó megszorításokra kényszerül.
• Szerbia rendre mínuszokat szokott produkálni, az év végére azonban az ukrajnai háború kitörésekor megkóstolt rekord havi deficitet közelítgette.
• Horvátország is mindig külkereskedelmi mínuszban van, de a dinamikus turizmus kompenzálásul óriási külföldről érkező bevételt termel.
• Szlovénia mérlege általában a nulla körül ugrál, decemberben azonban már az ötödik egymást követő deficitet mutatták ki.

Ausztria vissza a gödörbe, Szlovákia ideges, a csehek bevásároltak, a lengyelek féltek

• Érzékeny a kérdés az osztrákok számára is, akik a közelmúltban éppen hogy el tudták hárítani, hogy Brüsszel túlzottdeficit-eljárást indítson a szuverenista jobboldali irányítás alá kerülő országban. Az osztrák külkereskedelmi mérleg tipikusan egyensúlyban van, a háború és az energiaválság aztán odacsapott neki, mint szinte mindenkinek Európában. Másfél évig úgy nézett ki, hogy sikerült kikecmeregniük a nagy mínuszokból, aztán a múlt év végére visszacsúsztak a gödörbe.
• Szlovákia a csehekhez és a magyarokhoz hasonlóan exportország, pozitív havi külkereskedelmi mérlegekkel. Az év végén azért futott bele egy hatalmas mínuszba, mert egyrészt novemberben egyszeri kifizetések hatására megugrott az átlagbér, másrészt januártól költségvetési megszorítások, adóemelés volt esedékes, ezért sokan előrehozták a vásárlást. Pedig milyen szépnek tűnt a hatalmas év végi megugrás a bolti forgalomban, ahogy a románban is. A részletekbe pillantva felszívódik a „bezzeg”.
• Normálisan többletekhez segíti a cseheket is az export, és ezt most is hozták, a magyarok mellett egyedüliként. De látható, hogy novemberben náluk még a miénknél is erősebben összezsugorodott a többlet, ami Csehország esetében valóban azt tükrözi, hogy az év végén jól bevásároltak a csehek importárukból.
• Lengyelország exportál is, de a gazdaság hagyományos fő motorja a belső fogyasztás. Hát a múlt év végén nem, a lengyel vásárlók még a régió többi országánál is jobban berezeltek a jövőtől, és még így is sikerült novemberben 1,65 milliárd eurós hiányba szaladniuk. Ez már a hetedik egymást követő hónap volt, mikor a külkereskedelmük deficittel futott.