A Mere részben önmaga emelte falakba ütközik Magyarországon

Közel egy éve hiába várják a vevők az orosz hátterű, rendkívül alacsony árakat ígérő Mere magyarországi boltnyitását. Lapunk rendre beszámol a társaság más országokban történő működéséről, hazai lépéseiről, e sort most a Meréhez közeli forrásunktól származó olyan értesülésekkel bővítjük, amelyekből kiviláglik, milyen – részben önmaga által emelt – falakba ütközik a Mere.

Megtudtuk például, hogy a Mere eleve olyan ingatlanokat keres Magyarországon, amilyenből nem sok van:

• az alapterülete legyen 800 és 1100 négyzetméter között,
• bérelhető legyen (tehát a társaság nem épít, nem vásárol),
• a padlózata elbírja a négyzetméterenkénti három tonna terhelést a raklapos árukihelyezés miatt,
• az előbbiből adódóan a potenciális bérlemény csak földszinti lehet, és nem lehet alatta pince,
• nagy forgalmú út mentén helyezkedjen el,
• a belmagassága érje el a 4 métert (a régebbi épületeké nincs ekkora).

Tehát a társaság egyrészt azzal kényszerült szembesülni, hogy ilyen ingatlanból kevés van. Ahol mégis található, ott nem bérelhető ki elsősorban azért, mert éppen egy konkurens üzlethelyisége szabadulna fel. Megoldás erre – de csak elvi – az lenne, ha a Mere valamely komplett kiskereskedelmi láncot vásárolna fel, de a Világgazdaság nem értesült arról, hogy ilyen megállapodás formálódna.

Viszont egy raktár is átalakítható bolttá

Van persze más, ennél látszólag járhatóbb út. Bőven van az országban a fenti paramétereknek megfelelő, bolttá átalakítható raktár. Itt azonban a Mere saját magának állított falat. Információink szerint ugyanis csak akkor fizetné ki a helyiség bérleti díját, miután azt a tulajdonosa a saját költségén átalakítaná úgy, hogy megfeleljen a kiskereskedelmi értékesítés elvárásainak, továbbá, miután befutott a működéshez szükséges összes engedély, és már működik a bolt, vagyis termel olyan bevételt, amelyből kifizethető a bérleti díj. Az engedélyek közül is kiemelkedő fontosságú a plázastop hatálya alóli Debrecenből (a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivataltól) várt felmentés. 

 Ilyen raktártulajdonosra még nem akadt a Mere, vagy ha igen, még nincs róla hír.

A plázastop alóli felmentésre vonatkozó kérelem elbírálásakor elsősorban azt vizsgálják, hogy

• hogyan hat a létesítmény a környezetre,
• hogyan van ellátva kereskedelmi egységekkel az érintett település és vonzáskörzete (ez a Mere esetleges kérelme esetében csak adott termékcsoportokra vonatkozhat)
• segít-e az építmény a vidékfejlesztést, (a Mere a foglalkoztatáson és a beszállítók igénybe vételén túl mindenképpen segítené)
• továbbá sor kerülhet olyan sokelemű vizsgálatra is, amely kitér az építmény piaci, vidékfejlesztési, a lakosság életkörülményeit érintő és az építmény fenntarthatóságára vonatkozó hatására.

Azonnal fizet a Mere – vagy nem

Kedvezőnek tűnik viszont a beszállítókkal kötendő megállapodása abból a szempontból, hogy azonnal fizetne az áruért. A Világgazdaság ezen információja azonban ellentétes a Telexen olvashatóval, amely szerint a Mere csak a boltban már eladott áru után fizetne. Akármelyik is igaz, a beszállítóknak folyamatosan kellene szállítaniuk, hiszen a Mere nem tartana fenn raktárat.

Át kellene gondolni az ügynökrendszert

Jórészt átfed viszont a Telexével az az értesülésünk, amely szerint meglehetősen kaotikus a kibérlendő helyiségek felkutatásának módja. (Mi több, az ügyhöz közeli forrásunk szerint alapjaiban kellene újragondolni a Mere egész magyarországi üzleti koncepcióját.) Úgy tudjuk, a társaság négy térségre osztotta az országot, amelyekben több tucat, viszonylag jól megfizetett, oroszul tudó ügynökkel keresteti a lehetséges bérleményeket. Csakhogy az ország térségekre való felosztásán túl e téren nincs sok további szervezés, így az ügynökei például gyakran ugyanazon ingatlanok tulajdonosainál adják egymás kezébe a kilincset. Ezzel komolytalan színben tüntetik fel a megbízójukat.

A leépítés nem old meg mindent

Úgy tűnik, a Mere is érzi, hogy változtatnia kell a stratégiáján, rugalmasabbnak kellene lennie. Látja, hogy Magyarországon nem működik az ittenitől nagyban eltérő környezetben, elsősorban Szerbiában bevált üzleti modellje. Talán sikeresebb lenne, ha például engedne az eddigi elvárásaiból, főként úgy, hogy nagyobb hányadot vállalna saját maga az üzlet elindításának kockázatából, és kisebbet hagyna a partnereire. A magyarországi vásárlók mindenesetre szurkolnak a társaságnak. Sokaknak jelentene könnyebbséget, ha az elszaladt élelmiszerárak időszakában olcsóbban juthatnának hozzá az alapvető élelmiszerekhez.