Közel egy éve hiába várják a vevők az orosz hátterű, rendkívül alacsony árakat ígérő Mere magyarországi boltnyitását. Lapunk rendre beszámol a társaság más országokban történő működéséről, hazai lépéseiről, e sort most a Meréhez közeli forrásunktól származó olyan értesülésekkel bővítjük, amelyekből kiviláglik, milyen – részben önmaga által emelt – falakba ütközik a Mere.
Megtudtuk például, hogy a Mere eleve olyan ingatlanokat keres Magyarországon, amilyenből nem sok van:
Tehát a társaság egyrészt azzal kényszerült szembesülni, hogy ilyen ingatlanból kevés van. Ahol mégis található, ott nem bérelhető ki elsősorban azért, mert éppen egy konkurens üzlethelyisége szabadulna fel. Megoldás erre – de csak elvi – az lenne, ha a Mere valamely komplett kiskereskedelmi láncot vásárolna fel, de a Világgazdaság nem értesült arról, hogy ilyen megállapodás formálódna.
Van persze más, ennél látszólag járhatóbb út. Bőven van az országban a fenti paramétereknek megfelelő, bolttá átalakítható raktár. Itt azonban a Mere saját magának állított falat. Információink szerint ugyanis csak akkor fizetné ki a helyiség bérleti díját, miután azt a tulajdonosa a saját költségén átalakítaná úgy, hogy megfeleljen a kiskereskedelmi értékesítés elvárásainak, továbbá, miután befutott a működéshez szükséges összes engedély, és már működik a bolt, vagyis termel olyan bevételt, amelyből kifizethető a bérleti díj. Az engedélyek közül is kiemelkedő fontosságú a plázastop hatálya alóli Debrecenből (a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivataltól) várt felmentés.
Vagyis a tulajdonos, azaz a bérbeadó kockázata hatalmas: úgy verné magát kiadásokba, hogy nem lehetne biztos a plázastop alóli mentesülésben, vagyis abban, hogy valaha megtérülnek a kiadásai.
Ilyen raktártulajdonosra még nem akadt a Mere, vagy ha igen, még nincs róla hír.
A plázastop alóli felmentésre vonatkozó kérelem elbírálásakor elsősorban azt vizsgálják, hogy
Kedvezőnek tűnik viszont a beszállítókkal kötendő megállapodása abból a szempontból, hogy azonnal fizetne az áruért. A Világgazdaság ezen információja azonban ellentétes a Telexen olvashatóval, amely szerint a Mere csak a boltban már eladott áru után fizetne. Akármelyik is igaz, a beszállítóknak folyamatosan kellene szállítaniuk, hiszen a Mere nem tartana fenn raktárat.
Jórészt átfed viszont a Telexével az az értesülésünk, amely szerint meglehetősen kaotikus a kibérlendő helyiségek felkutatásának módja. (Mi több, az ügyhöz közeli forrásunk szerint alapjaiban kellene újragondolni a Mere egész magyarországi üzleti koncepcióját.) Úgy tudjuk, a társaság négy térségre osztotta az országot, amelyekben több tucat, viszonylag jól megfizetett, oroszul tudó ügynökkel keresteti a lehetséges bérleményeket. Csakhogy az ország térségekre való felosztásán túl e téren nincs sok további szervezés, így az ügynökei például gyakran ugyanazon ingatlanok tulajdonosainál adják egymás kezébe a kilincset. Ezzel komolytalan színben tüntetik fel a megbízójukat.
Úgy tűnik, a Mere is érzi, hogy változtatnia kell a stratégiáján, rugalmasabbnak kellene lennie. Látja, hogy Magyarországon nem működik az ittenitől nagyban eltérő környezetben, elsősorban Szerbiában bevált üzleti modellje. Talán sikeresebb lenne, ha például engedne az eddigi elvárásaiból, főként úgy, hogy nagyobb hányadot vállalna saját maga az üzlet elindításának kockázatából, és kisebbet hagyna a partnereire. A magyarországi vásárlók mindenesetre szurkolnak a társaságnak. Sokaknak jelentene könnyebbséget, ha az elszaladt élelmiszerárak időszakában olcsóbban juthatnának hozzá az alapvető élelmiszerekhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.