Végre kitakaríthatják a volt Óbudai Gázgyár területét

Újból nekifut az MVM Next annak, hogy megszabaduljon a volt Óbudai Gázgyár területén felgyűlt 175 ezer tonnányi, veszélyes hulladéknak minősített talajtól. Egy múlt év végi kormányrendelet szerint ugyanis felül kell vizsgálni minden olyan kármentesítési ügyben az alkalmazni kívánt technológiát, ahol az elmúlt öt évben nem történt meg a kármentesítés. Az Óbudai Gázgyáré éppen ilyen eset.

Külön történet a területé, és külön a társaságé

Az érintett területet az 1910-es évek óta szennyezte súlyosan az ott folytatott ipari tevékenység, egészen az 1990-es évekig. A gázgyár megszűnésével a területe a fővárosi önkormányzathoz került. A hajdani tevékenységet folytató Fővárosi Gázművek alapjain, 1993-ban létrejött Főgáz 50 plusz 1 százaléka a fővárosé lett, a maradék hányada a német RWE-é, amelytől utóbb az E.ON-hoz került. A Főgáz 2013–2014-ben az ENKSZ gázszolgáltatón keresztül vált az MVM tulajdonává, az eladó pedig a fővárosi önkormányzat és az RWE volt. A részvényeladási szerződésnek két kikötése volt: a kármentesítésről a mindenkori igazgatóság dönthet, de csak a korábbi tulajdonosok előzetes jóváhagyásával.

A földterület közel felét a fővárosi önkormányzat eladta a Graphisoft Parknak. Most tehát ott tartunk, hogy az MVM Next nem tulajdonosa annak a területnek, amelyen köteles kármentesíteni.

Bő tíz éve indult az előkészítés

Amikor a Főgáz 2013–2014-ben az MVM csoporthoz került, kilenc olyan technológiát mért fel, amelyekkel akkor elvégezhette volna a kármentesítést. A kiválasztott megoldást a főváros és az RWE is jóváhagyta. Az MVM terve megkapta a szükséges környezetvédelmi engedélyt, és a Duna közelsége miatt meg kellett szerezni a vízjogit is. 2015-ban kiírták a kiválasztott technológia beszerzésére vonatkozó közbeszerzést. Ám mivel csak egyetlen ajánlat érkezett, az is a becsült költség kétszeresén, a pályázatot érvénytelennek minősítették. (A becsült érték mintegy 10 milliárd forint volt, azóta azonban nyilván nagyot nőtt.) Közben közeledett a határidők lejárta, a vízjogi le is járt. (A meghosszabbításhoz kiegészítő adatokat kellett szolgáltatni, ez megtörtént.) Az MVM 2018-ban újabb technológiákat kezdett keresni. (2021-ben egyébként újabb vízjogi engedélyt kapott, de 2023 január 31-én az is lejárt.) Közben, még 2020-ban kérte a korábbi tulajdonosokat, hogy járuljanak hozzá egy új technológia kereséséhez, de a főváros nem adta meg a hozzájárulását.

Nincs mese, váltani kell

Az új technoloógia keresését, kiválasztását és bevetését az is szükségszerűvé teszi, hogy az említett, múlt év végi kormányrendelet végképp elzárta a lehetőséget a 2015-ben kiválasztott technológia alkalmazása elől. Az MVM Next a másodfokú környezetvédelmi hatóságtól 2026 végi határidőt kapott a technológia felülvizsgálatára, ez egyébként eléggé kicentizettnek tűnik az eljárás bonyolult és időigényes volta miatt. Lapunk úgy tudja, hogy a társaság  igazgatósága jövő szerdán tárgyalja a felülvizsgálathoz szükséges pályázati kiírást, de kedvező döntése esetén (a fentiek miatt) szüksége lesz a főváros és az E.ON (Innogy)  jóváhagyására is. (A főváros jóváhagyása annak másnapi, február 27-i közgyűlésén születhet meg. A főváros álláspontját megvitató napirendi pontot Vitézy Dávid terjesztette elő.) Úgy tudjuk, az MVM terve szerint márciusban jelenne meg a nyílt közbeszerzési eljárás.

Zaj, bűz, útrongálás, por

A jogszabályi kötelezettségtől függetlenül is szólnak érvek az új technológia keresése mellett. Ehhez érdemes sorra venni a 2016-ban még támogatott technológia kockázatait. Összesen 175 ezer tonnányi, veszélyes hulladéknak minősített talajt kell kitermelni a 21 hektáros területről, amelyet a Gázgyár és a Záhony utca határol. A talajt onnan a Pók utcán kell elszállítani az ország különböző részein lévő veszélyeshulladék-lerakóba, ugyanis sehol az országban nincs akkora kapacitású ilyen lerakó, amely befogadná a teljes mennyiséget.

Egyes szennyezett talajtestek körülbelül 12 méter mélyen, az agyag záróréteg felett vannak, a kitermelésükhöz körülbelül 300 ezer tonna talajt kell megmozgatni. A határozat szerint

• a kitermelés csak sátor alatt történhet,
• 12 méter mélyre leérő falakkal,
• az adott mélységben már a vízbetörés ellen is védekezni kell,
• tisztítani a sátor levegőjét,
• majd zárt teherautókkal a Pók utcán elindulva eljuttatni az ország különböző részein lévő veszélyeshulladék-lerakókba.
• Ez két műszakban napi 50-60 teherautót jelent, a zaj a szag és a por mintegy két éven át zavarná a környéken élő lakosokat, a teherautók rongálnák az utat.

Tehát ennél mára lehetnek már jobb megoldások. Éppen egy ilyen kiválasztását célozza a márciusi  pályázat.

Az Óbudai Gázgyár kármentesítésére aligha lesz állami pénz

A pályázat nyertesének fel kell vázolnia a legkorszerűbb, elérhető és a jelen feladatra leginkább alkalmas technológiákat. Ennek alapján, ha beérkezik minden szükséges jóváhagyás is, a nyertes kidolgozza a technológia alkalmazásának módját. Ez az, amit a rendelet szerint az MVM Nextnek 2026. december utolsó napjáig fel kell mutatnia a másodokú környezetvédelmi hatóságtól érkezett kötelezés alapján. Ezt követően még meg kell szerezni a környezetvédelmi és a vízjogi engedélyt, majd kiírnia és lebonyolítania a megvalósításra vonatkozó pályázatot, kiválasztania a kivitelezőt. A Világgazdaság úgy tudja, hogy mindezek miatt 

A környezetvédelmi hatóság határozatát a Graphisoft Park megtámadta. Egyébként tetemes költségű beruházásról lenne szó, de a társaság aligha jut hozzá állami támogatáshoz. Ilyen jellegű kiírás nincs is, és jó eséllyel nem is lesz, mert ütközne az állami uniós támogatások tilalmával.

Fölösleges az amiatti aggodalom, hogy a gázgyári talajszennyezés esetleg eljutna Budapest ivóvízbázisáig, ezt a folyamatosan végzett hatósági és katasztrófavédelmi vizsgálatok is igazolják. A Fővárosi Vízművek a 100 százalékban parti szűrésű vízzel gond nélkül kielégíti a szolgáltatáshoz szükséges, napi 1,2 millió köbméteres igényt a csápos kútjain keresztül. A csápos kutak által kivett, parti szűrésű víz kémiai, biológiai és fizikai szűréséről a természet gondoskodik.