Aszálykár: így csökkenthető a földbérleti díj, de a gazdáknak gyorsan kell lépniük - törvénymódosítást kezdeményeznek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz idei rendkívüli aszály miatt egyre több gazdálkodó érdeklődik arról, milyen feltételekkel kérheti a termőföld után fizetendő haszonbérleti díj mérséklését. A kedvezményre azok a haszonbérlők lehetnek jogosultak, akik természeti eredetű vis maior, így például aszálykár következtében legalább 30 százalékos hozamcsökkenést szenvedtek el – hívta fel a figyelmet Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetség (Magosz) főtitkára.
Ez a lehetőség különösen fontos idén, amikor az ország számos térségében a súlyos vízhiány és az aszály miatt, romló növényállapot és jelentős terméskiesés nehezíti a gazdálkodást. A termelőknek ugyanakkor számolniuk kell azzal, hogy a haszonbérfizetési kedvezmény nem jár automatikusan: annak érvényesítését minden esetben a bérlőnek kell kezdeményeznie.
A kedvezmény kizárólag arra a földterületre vehető igénybe, amelyen a természeti kár ténylegesen bekövetkezett. A szabályozás jogalapját a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényhez kapcsolódó, 2013. évi CCXII. törvény 63. paragrafusa teremti meg.
Aszálykár bejelentés: rövid határidő, de megéri
Cseh Tibor András szerint az eljárás során kiemelten fontos a határidők betartása. A haszonbérlőnek első lépésként be kell jelentenie a mezőgazdasági kárt, majd az erről szóló kormányhivatali határozatot a kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban közölnie kell a haszonbérbeadóval.
A fizetendő bérleti díj csökkentésének pontos mértéke azonban ekkor még nem feltétlenül ismert. Azt a kormányhivatal egy második döntésben, az úgynevezett hozamérték-csökkenés megállapításával határozza meg. Ebből a dokumentumból derül ki, hogy az adott gazdálkodási évre vonatkozó haszonbérleti díj milyen mértékben mérsékelhető. A második határozatot szintén meg kell küldeni a földtulajdonosnak, ami a felek kölcsönös tájékoztatási kötelezettségéből is következik.
Amennyiben a gazdálkodó a törvényi feltételeknek megfelelően jár el, az így csökkentett összeg megfizetése szerződésszerű teljesítésnek minősül. A bérbeadó tehát nem utasíthatja el a mérséklést pusztán arra hivatkozva, hogy nem ért egyet azzal.
Ha a jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak, és a bérlő szabályosan közölte a kárt, akkor a bérbeadó köteles elfogadni a csökkentett bérleti díjat
hangsúlyozta a Magosz főtitkára.
Késhet a határozat, előbb lejárhat a fizetési határidő
Az érdekképviselet szerint a jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy a hatósági eljárás időtartama nincs megfelelően összehangolva a földbérleti díjak szerződésben meghatározott fizetési határidejével.
A kormányhivatalnak 60 napja van a határozat meghozatalára, miközben a mezőgazdasági károkat szeptember 30-ig lehet bejelenteni. Emiatt könnyen előfordulhat, hogy a haszonbérleti díj megfizetésének határideje már lejár, mire a gazdálkodó kézhez kapja a hozamérték-csökkenést és ezzel a kedvezmény mértékét megállapító döntést.
Cseh Tibor András közölte:
a Magosz jogszabály-módosítást kezdeményez az agrártárcánál annak érdekében, hogy a hatósági ügyintézés elhúzódása ne akadályozza meg a gazdálkodókat a kedvezmény igénybevételében
Az érdekképviselet álláspontja szerint nem kerülhet hátrányba az a termelő, aki szabályszerűen és határidőn belül jelentette be a kárát, de a kormányhivatali határozat a bérleti díj esedékességéig még nem érkezett meg.
Üzemi szinten számolnak, miközben a táblák kára eltérő lehet
További problémát jelenthet, hogy a második kormányhivatali határozat jelenleg nem táblánként, hanem üzemi szinten állapítja meg az egyes növénykultúrákat érintő hozamérték-csökkenést.
Ez azért okozhat torzulást, mert egy gazdaságon belül jelentős különbség lehet az egyes földterületek állapota és terméseredménye között. Előfordulhat például, hogy az egyik táblán szinte teljes a terméskiesés, miközben egy másik, kedvezőbb talajadottságú vagy csapadékosabb területen jóval kisebb a veszteség.
Mivel a haszonbérfizetési kedvezmény csak arra a földre járhat, amelyen a kár bekövetkezett, az üzemi szintű számítás vitákat okozhat a bérlők és a földtulajdonosok között.
A kormányhivatali határozatnak tábla szinten kellene megállapítania a hozamérték-csökkenést. Az ehhez szükséges adatok rendelkezésre állnak, hiszen a rendszer az egységes kérelemben szereplő információkból dolgozik
– mondta Cseh Tibor András.
A Magosz ezért azt javasolja a minisztériumnak, hogy informatikai fejlesztéssel tegyék lehetővé a károk és a bérletidíj-kedvezmény táblánkénti meghatározását. Ez az érdekképviselet szerint pontosabbá, átláthatóbbá és a földtulajdonosok számára is könnyebben ellenőrizhetővé tenné az eljárást.
Komoly segítséget jelenthet a likviditási gondokkal küzdő gazdáknak
A haszonbérleti díjak mérséklése nem pótolja az aszály miatt kieső bevételeket, de érdemi segítséget jelenthet azoknak a gazdaságoknak, amelyeknek a terméscsökkenés mellett változatlanul viselniük kell a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szerek, az üzemanyag és a finanszírozás költségeit.
A kedvezmény ugyanakkor csak akkor érvényesíthető biztonságosan, ha a termelő minden bejelentési, közlési és dokumentációs kötelezettségének határidőben eleget tesz. A Magosz ezért azt tanácsolja a gazdáknak, hogy a kormányhivatali döntések kézhezvételét követően haladéktalanul, igazolható módon tájékoztassák a haszonbérbeadót.
Az érdekképviselet egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a gyakorlatban felmerült eljárási problémák rendezéséhez mielőbbi jogszabályi és informatikai változtatásokra van szükség. Ezek nélkül éppen azok a gazdálkodók kerülhetnek bizonytalan helyzetbe, akiknek a rendkívüli aszály miatt a legnagyobb szükségük lenne a költségeik átmeneti csökkentésére.
Egyébként a visszatérő szárazság már a vetésszerkezet átalakulását is felgyorsította. A gazdálkok csökkentették a kukorica részarányát, és kisebb vízigényű vagy az őszi–téli csapadékot jobban hasznosító kultúrákra tért át.
