Dráma, ami a vasúti árufuvarozásban történik, de van kiút: a VÁGTA

A mindenkori kormányok sokat tettek a hazai vasúti árufuvarozás mennyiségének növeléséért, de most külső körülmények miatt jelentősen csökkentek a terület teljesítményei Mosóczi László, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnöke szerint, aki erről a szervezet február 27-i konferenciáján beszélt. Úgy látja, hogy miután a kormány a személyszállítást már olcsóvá és versenyképessé tette, most a vasúti árufuvarozás kiszámíthatóvá és versenyképessé tételén a sor nemcsak az ágazat érdekében, hanem nemzetgazdasági megfontolásból is.

Ezt azonban számos dolog akadályozza. Ezért felül kell vizsgálni a vasúti szolgáltatások és eszközök állapotát, hiányosságait és az ügyfelek elvárásait. Figyelembe kell venni, hogy felértékelődnek például a közforgalmú rakodóterületek, de általában is fejleszteni kell a vasúti infrastruktúrát, ami egyebek mellett megfelelő tengelyterhelést, pályakapacitást jelent és azt, hogy az e célból eddig bevetett ösztönzők nem elégségesek.

Sok évtizedes lemaradást kell bepótolni

Előadásában Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) államtitkára nem cáfolta a felvetett hiányosságokat, de jelezte: a szakma a jelenlegi kormánytól követeli meg az elmúlt évtizedekben elmaradt munkát, pénzt és jobb feltételeket. Felidézte, hogy az ÉKM már lefektette a változások feltételeit 

• a személyszállítási tarifarendszer átalakításával, elsősorban a vármegye- és országbérletek bevezetésével, 
• a MÁV csoport átalakításával,
• és a 10 éves stratégia megfogalmazásával.

Döntött rövid távú intézkedésekről is, ezeket tíz pontban januárban jelentette be Lázár János miniszter. A magyar költségvetésből 

de ez nem elég az évtizedes nehézségek leküzdésére. Ugyanakkor a továbblépést jelenti az államtitkár felsorolása szerint többek között

• a Budapest–Belgrád-vonal felújítása,
• a V0 vasúti folyosó kialakításának előkészítése,
• a napi 20-25, évi 7300 tehervonat által használt Gubacsi híd megújítása
• és egy vasúti terminál kialakítása Szeged mellett.

E projektek Magyarország vasúti tranzitszerepe miatt is kiemelkedően fontosak. Nagy Bálint leszögezte: az ÉKM is azt szeretné, ha nőne a vasút részaránya az árufuvarozáson belül. Arról, hogy ez hogyan érhető el, a Hungrail szakmai munkacsoportjai készítettek egy részletes, vasúti versenyképesség-javító csomagot, amelynek (rövidítésként) a VÁGTA nevet adták, és amelyet a konferencián átadtak Nagy Bálintnak.

A Hungrail felfedte a lapjait

A VÁGTA kapcsán Kovács Imre, a Hungrail igazgatósági tagja (a Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója és igazgatóságának elnöke) azokat a nehézségeket ismertette, amelyekre a csomag javaslat formájában választ adott. Ezeken belül is kiemelte a német gazdaság visszaesését, amely (mások mellett) a magyart is visszarántotta. Ez azért is hangsúlyozandó, mert a vasúti árufuvarozás hazai visszaeséséhez hasonló romlás tapasztalható más európai országokban is. Az év 8. hetében a MÁV adatai szerint a hazai vonatkilométer-mutató értéke 18, a bruttó árutonna-kilométeré 23 százalékkal esett. „Ilyen helyzettel a 2008–2009-es válság óta nem találkoztam” – szögezte le Kovács Imre. Bár számíthatunk a hazai GDP lassú növekedésére, ez szerinte lassúnak ígérkezik. Közben viszont erősödik az árverseny, sok a piaci szereplő, ami már kannibalizmushoz vezet. 

Hangsúlyos külső tényező az ukrajnai háború, amelynek mindenki várja a befejezését. Nagy szükség van a felújított Budapest–Belgrád-vonal üzembe helyezésére, mert általa visszatérhetnek az elterelt és emiatt esetenként a közúttal versenyképtelenné vált vasúti forgalmak. Kovács Imre jelezte, hogy a Liberty tevékenysége miatt egyelőre áll a Dunaferr kiszolgálása, de mellette az ostravai és a galati acélműé is. Ez több tízmillió tonnás forgalomvesztést okozott. Egyedül a Dunaferrhez köthető 3 millió tonna 8-9 százalékos forgalomcsökkenéssel járt. A vasút mellett Záhonynak és a közútnak is nagy segítség lenne a vasmű újraindítása. Hasonlóan olyan, nagy tétel a Paks II. projekt is, amelyre a vasútnak nincs ráhatása, de erősen függ tőle.

Megtalálják a kormányok a támogatás módját

Kovács Imre ismertette, hogy a közeli európai országokban hogyan segítik a vasúti árufuvarozást, e téren Németország élen járt. (Igaz, bevetett tiltott támogatást is, aminek most következményei lettek.) Szerinte szükség lenne valamilyen homogén európai támogatási rendszerre, például a kombinált fuvarozás terén. Magyarországon egyedül az egyeskocsi szolgáltatás kap támogatást.

Magyarország könnyen kikerülhető

Fontos tényező a vasút által használt villamos energia ára, ami miatt a vasútvállalatok nem nagyon választhatnak Magyarországot elkerülő útvonalat. Márpedig a hazai áramár magasabb mint a térség országaiban annak ellenére, hogy máshol sem támogatják a vontatási energia árát. Megoldás lenne – ezt kéri is a Hungrail a versenyképességi csomagjában –, hogy a vasúti fuvarozók a piacról vásárolhassák az áramot, ne kötelezően a MÁV-tól, mint most.
A hazai vasúti fuvarozók minden más európai vasútvállalattal versenyben vannak, mert a hazai vasúti árufuvarozás mintegy 80 százaléka a nemzetközi piacokon bonyolódik.

A vasútnak tervezhetőnek kell lennie ahhoz, hogy versenyképes legyen, ami az ár mellett a szolgáltatások minőségét is jelenti. Ez nagyon stabil állami (szabályozás és MÁV) környezetet feltételez, például azt, hogy éven belül ne változzanak a vasútra terhelt díjak. Ösztönzőkre is szükség lenne a csomagban felsorolt számos területen. 

A tervezhetőség része az eljutási idő is, márpedig a szerelvények 50-60 százalékos hazai menetrendszerűsége kevés. Az osztrák adat 78-82 százalék. A menetrendszerűség mindenekelőtt a pályák állapotának javításával, ezzel összefüggésben a vágányzárak számának és idejének csökkentésével növelhető.
A záhonyi térség versenyképessége érdekében nagyon komoly támogatásra van szükség a kormány részéről. Röszkén is célszerű lenne a mostani kettő helyett egy-egy határátkeléses, nagy átrakót kialakítani.

Indulhat a vasúti VÁGTA

A konferencián a szakmai csoportok vezetői ismertették a VÁGTA fő elemeit.

• A félpótkocsikat a kombinált fuvarozás egységévé kellene minősíteni a szabályozásban az intermodális fuvarozás élénkítése érdekében.
• Érdemes lenne felülvizsgálni a vasúti törvénynek a piacnyitáshoz kapcsolódó egyes, mára frissítésre szoruló végrehajtási rendeleteit.
• Erősíteni kell a digitalizációt a vasúti infrastruktúra kapacitásának növelése érdekében. Bevetési területe lehet sok más mellett az energiahasználat optimalizálása, a forgalomirányítás, vágányzártervezés, az oktatás és a karbantartás is. A lényeg az adatokkal való jó gazdálkodás.
• A költségek csökkentését segítené a vasúti áram jövedéki adójának visszatérítése, a vontatási áram árának ársapkája, a vasúti árufuvarozás áfájának csökkentése, az intermodális infrastruktúra-alap létrehozása, e tevékenység támogatása az új beruházásoknál, a pályahasználati díj 7,5 százalékának levonása az iparűzési adóból.
• Hiteles energiamérés, vezetéstámogató rendszerek bevezetése, az infrastruktúra állapotának javítása is szükséges a kisebb energiahasználat érdekében.